Ukrajna 78 milliárd dolláros 2027-es hiányt jelzett a donoroknak Brüsszelben, és a befagyasztott orosz vagyonok felhasználását sürgeti

Miért fontos

Az ukrán kérés olyan pillanatban érkezett, amikor a már megállapodott 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítása az ukrán reformok – köztük az antikorrupciós intézkedések – lassú előrehaladása miatt akadozik. Ez egyben az első nagyobb próbálkozás arra, hogy az EU a 2024 decemberében Belgium miatt megbukott oroszvagyon-javaslat után újra napirendre vegye a mintegy 210 milliárd eurós befagyasztott orosz eszközök felhasználását. Az Egyesült Államok 2025 eleje óta állítólag egyetlen dollárt sem adott Kijevnek, így a terhek egyre inkább az európai donorokra hárulnak. A 2027-es francia, spanyol, lengyel és olasz választások miatt a téma belpolitailag is rendkívül érzékeny.

Mi történt

Vannak képviselői az EU-nak, a G7-országoknak, Dél-Koreának és a Nemzetközi Valutaalapnak szeptember 29-én Brüsszelben, az Európai Bizottság székházában találkoztak az ukrán küldöttséggel, hogy megvitassák Ukrajna 2027-es pénzügyi szükségleteit. A találkozón Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter azt állította, hogy Ukrajnának 2027-ben hozzávetőleg 69 milliárd euró (40 milliárd védelmi kiadásokra, 29 milliárd az állam működésére) kiegészítő finanszírozásra van szüksége a már felajánlott donorsegélyen felül. Az ukrán Pénzügyminisztérium ezt az igényt dollárban hozzávetőleg 78 milliárd dollárra (körülbelül 68,77 milliárd euró) taksálja, amelyből 32,6 milliárd dollár a költségvetési, 45 milliárd dollár a védelmi hiány. Az 52,6 milliárd dolláros külső pénzügyi támogatási igényből mintegy 20 milliárd dollár jelenleg garantált, így 32,6 milliárd dollár a fedezetlen költségvetési rés.

Marcsenko egyúttal felszólította az EU-t, hogy a mintegy 210 milliárd euró befagyasztott orosz jegybanki vagyont – amelynek nagy részét, mintegy 180 milliárd eurót a belga Euroclear-nél tartják – vessék be Ukrajna rendkívüli háborús kiadásainak finanszírozására. Arra kérte az EU-t, hogy teremtsen központosított, megfelelő jogi alapokkal bíró mechanizmust a vagyonok kezelésére.

Az ukrán kérés vegyes fogadtatásra talált. Belgium – ahol az Euroclear található – jogi kockázatokra hivatkozva ellenzi a vagyonok új típusú felhasználását. Diplomáciai források szerint Olaszország és Franciaország, amelyek álláspontja döntő lehet, szintén szkeptikus. Az Európai Bizottság igyekszik elkerülni egy újabb kudarcot, és jelenlegi prioritásának a már megállapodott 90 milliárd eurós hitel folyósítását tekinti – ennek 15 milliárd eurós költségvetési részlete az ukrán parlamenti reformok, köztük az antikorrupciós intézkedések elmaradása miatt még nem jutott el Ukrajnához. A brüsszeli találkozón egy európai diplomata frusztráltan úgy fogalmazott: „olyan érzés, mintha a sivatagot öntöznénk”.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média (ZN.UA, NV, LIGA.net, Forbes Ukraine) vezető hírként kezelte a 78 milliárd dolláros, illetve 70 milliárd eurós 2027-es igényt, kiemelve Marcsenko brüsszeli és a European Policy Centre-nél elmondott érveit. A tudósítások a befagyasztott orosz vagyonok felhasználását „gyakorlatias és igazságos” megoldásként mutatják be, amely egyben elszámoltathatóságot teremtene az orosz agresszióval szemben. Az ukrán források hangsúlyozzák a támogató hangokat – Svédország, Hollandia, Spanyolország, Lengyelország és a balti államok, valamint 123 európai parlamenti képviselő –, valamint Hugh Dixon „Russian Transfer” kezdeményezését, mint politikai lendületet a vagyonok felhasználása mögött. A finanszírozási igény növekedését az orosz csapások fokozódásával és a fekete-tengeri gabonaexport-blokáddal (60%-os exportcsökkenés) magyarázzák.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A nemzetközi, elsősorban francia Le Monde forrás az EU szkepticizmusát állítja középpontba: a diplomaták „sivatag öntözése” érzését, az Európai Bizottság vonakodását a vagyoni kérdés újranyitásától, valamint a 2027-es francia, spanyol, lengyel és olasz választások miatti politikai érzékenységet. A tudósítás Belgium ellenállását (jogi kockázatok), valamint Olaszország és Franciaország szkepticizmusát emeli ki, miközben hangsúlyozza, hogy az EU rövid távú prioritása a már megállapodott 90 milliárd eurós hitel reformokhoz kötött folyósítása és Marta Kos azon üzenete, hogy Ukrajnának végre kell hajtania a megállapodott reformokat. A cikkek alternatív finanszírozási lehetőségeket is sorolnak: a 6,6 milliárd eurós Európai Békefenntartási Alap (amely az áprilisi választások után Orbán veresége nyomán ismét elérhető), Ursula von der Leyen javaslata a 150 milliárd eurós uniós fegyverkezési hitelből mintegy 20 milliárd euró átcsoportosítására, valamint a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben előirányzott 100 milliárd eurós ukrajnai támogatás.

Miben térnek el a beszámolók

Két fő ponton mutatkozik eltérés a források között. Először: a 2027-es 78 milliárd dolláros (≈69 milliárd eurós) hiány összetételét az ukrán Pénzügyminisztérium adatai (Euronews/Le Monde) 32,6 milliárd dolláros költségvetési és 45 milliárd dolláros védelmi igényként, összesen 78 milliárd dollárként adják meg, miközben Marcsenko brüsszeli prezentációjában ugyanezt az összeget 40 milliárd eurós katonai és 29 milliárd eurós államigazgatási kiadásként, mintegy 69 milliárd euróra bontva tüntette fel. Másodszor: a befagyasztott orosz vagyonok Euroclear-nél tartott részéről a források egy része „a többségről” beszél, mások hozzávetőleg 180 milliárd eurót jelölnek meg a mintegy 210 milliárd euróból, míg a 2025. szeptemberi európai parlamenti felhívás „több mint 200 milliárd eurót” említ.

Háttér

Az orosz jegybanki eszközöket 2022 februárja óta fagyasztották be az EU-ban; ezek túlnyomó többsége a belga Euroclear-nél van, és a befagyasztás óta körülbelül 8 milliárd euró rendkívüli nyereséget termeltek, amelyből augusztusban újabb 1,4 milliárd eurót jelentettek. 2024 decemberében Belgium többséget épített az EU-csúcson, és megakadályozta az Európai Bizottság javaslatát, amely a befagyasztott orosz vagyonokat kamatmentes hitelalapként kívánta felhasználni Ukrajna számára. Alternatívaként az EU egy 90 milliárd eurós, közös adósság által fedezett hitelt állapodott meg, amelyet egyenlően, 45-45 milliárd euróra osztottak szét 2026-ra és 2027-re, évi 30 milliárd euró védelmi és 15 milliárd euró költségvetési céllal. Szeptember közepéig Brüssza 15 milliárd eurót folyósított a hitelből fegyvervásárlásra, a költségvetési részlet azonban reformfeltételekhez kötött. Svédország, Hollandia, Spanyolország, Lengyelország és a balti államok korábban figyelmeztettek, hogy a 90 milliárd euró nem lesz elég, szeptemberben pedig 123 európai parlamenti képviselő szólította fel az EU Tanácsát és Bizottságát a vagyonok felhasználásáról szóló vita újraindítására.