Ukrajna a zárolt orosz vagyonok kérdésének újranyitását szorgalmazza
Az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, Vszevolod Csencov szeptember 4-én Dublinban, az EU-tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek informális találkozója előtt arról beszélt, hogy Kijev tárgyalásokat folytat az EU-val és más partnerekkel a 2026-os finanszírozási hiány – elsősorban a védelmi kiadások – és a 2027-es pénzügyi stratégia fedezéséről. Az egyik lehetséges megoldásként a zárolt orosz állami vagyontárgyak felhasználásának újbóli megvitatását jelölte meg, és jelezte, hogy négy EU-tagállam kezdeményezte a téma ismételt napirendre tűzését. A 90 milliárd eurós uniós hitel keretében már 8,5 milliárd eurót utaltak át Ukrajnának.
Legfontosabb tudnivalók
- Vszevolod Csencov miniszterelnök-helyettes Dublinban, szeptember 4-én, az EU informális miniszteri találkozója előtt szólalt meg.
- Zelenszkij elnök a 2026-os hiányt mintegy 23 milliárd euróra becsülte; a védelmi költségvetés hiányát 27 milliárd dollárra.
- A 90 milliárd eurós uniós hitelből eddig 8,5 milliárd eurót folyósítottak Ukrajnának.
- Négy EU-tagállam kezdeményezte a zárolt orosz vagyonok kérdésének újbóli megvitatását.
- Belgium a teljes körű kockázatmegosztás hiányában blokkolja a zárolt orosz vagyonok felhasználását.
- A 2025-ös javaslat 200 milliárd eurót meghaladó orosz zárolt vagyont vett volna alapul; Csencov ezt „merész ötletnek” nevezte.
- Kijev a pénzügyi szükségletek mintegy egyharmadát EU-n kívüli partnerektől – például Norvégiától, az Egyesült Királyságtól, Kanadától, Izlandtól és Svájctól – várja.
Miért fontos
A téma azért kulcsfontosságú, mert Ukrajnának a 2026-os évre jelentős, több tízmilliárd eurós finanszírozási réssel kell szembenéznie, elsősorban a védelmi kiadások miatt. Az uniós hitel és a zárolt orosz vagyonok a két fő forrás, de Belgium ellenállása eddig megakasztotta a zárolt eszközökre épülő mechanizmust. A mostani újranyitási kísérlet összekapcsolja a rövid távú, az év végéig szóló finanszírozást egy hosszabb, 2027-ig tartó pénzügyi stratégiával, és megmutatja, hogyan alakul át a nyugati szövetségesek Ukrajna-politikája a háború és a gazdasági nyomás közepette.
Mi történt
Szeptember 4-én Dublinban az EU soros elnökségét betöltő Írország által szervezett informális miniszteri találkozó előtt Vszevolod Csencov, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese nyilatkozott. Elmondta, hogy Ukrajna a 2026-os költségvetési hiány – benne a védelmi kiadások – és egy 2027-ig szóló pénzügyi stratégia érdekében az EU-val és más partnerekkel tárgyal. A miniszterelnök-helyettes nem közölt konkrét számokat, de jelezte: a kormány több forrás felkutatásán dolgozik, és az uniós hitel egyes részleteinek előrehozott folyósítása, valamint a zárolt orosz vagyonok ismételt napirendre vétele is szóba kerül. Kijev a pénzügyi szükségletek mintegy egyharmadát EU-n kívüli partnerektől – köztük Norvégiától, az Egyesült Királyságtól, Kanadától, Izlandtól és Svájctól – reméli. Csencov a zárolt orosz vagyonok 2025-ös, 200 milliárd eurót meghaladó hasznosítására vonatkozó javaslatot "merész ötletnek" nevezte, és úgy vélte, a számok felülvizsgálata jelentheti az első lépést Belgium visszavonásában. Azt is kiemelte, hogy a kockázatok megosztásába az EU-n kívüli szereplők is bekapcsolódhatnak. A háttérben négy EU-tagállam kezdeményezte a zárolt orosz vagyonok kérdésének újbóli megvitatását, Belgium ugyanakkor a teljes körű kockázatmegosztás hiányában továbbra is blokkolja a mechanizmust.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán médiában a hangsúly Csencov narratíváján van: Kijev tárgyalásokat folytat, több forrás felkutatásán dolgozik, és kész kompromisszumokra – például kisebb összegek felhasználására – annak érdekében, hogy a zárolt orosz eszközök kérdése ismét a döntéshozók asztalára kerüljön. Az ukrán források Ukrajnát aktív szereplőként mutatják be, amely saját finanszírozási igényeit a nemzetközi partnerek felé közvetíti, és a védelmi kiadások elsőbbségét hangsúlyozza.
Háttér
A 2025-ös javaslat a zárolt orosz vagyonok több mint 200 milliárd eurós felhasználását célozta egy ukrán „jóvátételi hitel” formájában, de Belgium – a lehetséges orosz perekkel és saját pénzügyi kitettségével járó kockázatokra hivatkozva – blokkolta azt. Ukrajna partnerei – az EU-n kívül – a 2026–2027-es időszakra a szükségletek mintegy egyharmadát hivatottak fedezni. Belgium legfőbb aggálya az, hogy a zárolt eszközökből származó mechanizmus csakis akkor működhet, ha az EU mind a 27 tagállama egyenlően osztja meg a potenciális orosz jogi lépésekből fakadó kockázatokat.