Kijev befejezte a híd és a távhővezeték helyreállítását az orosz dróncsapások után

Miért fontos

A csapások a teljes körű invázió kezdete óta az első nagy szállítási Duna-hidat ért orosz támadások voltak, ami jelzésértékű váltás a kritikus városi infrastruktúra elleni célzásban. A hidak lezárása közlekedési összeomlást idézett elő Kijevben, és a Pivnichnyi híd melletti távhővezeték megsérülése a Desznjanszki kerület lakóit is érintette. Az esemény rávilágított a kijevi Duna-átkelők koncentrációjának sebezhetőségére, és javaslatokat szült a tartalék átkelőkre, egy esetleges alagútra, illetve a hídforgalom időszakos egyirányúvá szervezésére.

Mi történt

Október elején Oroszország sorozatos dróncsapásokat intézett a kijevi hidak ellen. Október 1-jén a Pivdennyi (Déli) hidat több alkalommal is drónokkal támadták, megrongálva annak támaszát, szalagkorlátját és a metróvonal védőbeton burkolatát. Október 3-án egy dróntámadás a Pivnichnyi (Északi) hidat találta el: megsérült az útburkolat és a trolibusz-felsővezeték, a hídon áttörés keletkezett, és két ember megsérült. Október 4-én reggel újabb csapás érte a Pivnichnyi hidat, amely nagy krátert ütött az útburkolatban.

A hidak lezárása és korlátozása közlekedési összeomlást okozott a fővárosban: a főútvonalak blokkolva voltak, a tömegközlekedés új útvonalakon, eltérő menetrenddel közlekedett. A „zöld” (Szirecko-Pecserka) metróvonal járatait a Pivdennyi híd sérülése miatt felfüggesztették, majd október 4-től újraindították, de egyszerre csak egy szerelvény haladhatott át a hídon, és a csúcsidőben a forgalmat diszpécserek szabályozták. Az Ukrzaliznytszia október 5-től 18 újabb Kyiv City Express járatot indított a Vydubicsi–Darnicja–Vydubicsi útvonalon.

Október 6-án a KMDA bejelentette, hogy a Kyiavtośhljáhnyiszt szakemberei helyreállították a Pivnichnyi híd október 4-én megsérült szakaszát: megerősítették az úttest alapját, speciális fémlemezzel fedték le, és új aszfaltburkolatot terítettek, valamint visszaállították a híd szilárdságát biztosító szerkezeti elemeket. A Kyivteploenerho helyreállította a híd melletti sérült távhővezetéket, és a Desznjanszki kerület lakóinak újraindult a melegvíz-ellátás.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Minden forrás ukrán nyelvű és ukrán kiadású, és egységesen az orosz dróncsapásokat jelöli meg a hídrongálódás okaként. A tudósítások középpontjában kijevi intézmények és szereplők állnak: a KMDA, a Kyiavtośhljáhnyiszt és a Kyivteploenerho kommunalis vállalatok, az Ukrzaliznytszia, valamint Oleh Hrechukh és Oleksandr Szerhijenko szakértők. A beszámolók a lakosságot érintő gyakorlati következményeket hangsúlyozzák: a közlekedési összeomlást, a Desznjanszki kerület melegvíz-kimaradását, a két sérültet, valamint a kiskereskedelmi láncok és a kommunalis szolgáltatók alkalmazkodási lépéseit. Számos cikk a javítási híreken túlmutatva a hosszú távú ellenállóképességet is tárgyalja: tartalék Duna-átkelőket, esetleges alagutat, pontonátkelőket, hídálcázást és a forgalomszervezés felülvizsgálatát.

Miben térnek el a beszámolók

A források nem értenek egyet a sérültek számában: a legtöbb beszámoló két sérültről szól az október 3-i Pivnichnyi híd elleni csapással kapcsolatban, míg egyes források két sérültet említenek a október 4-i csapásnál is. A Kyivteploenerho esetében a vállalat nem erősítette meg, hogy az átcsoportosítás a hídak lövöldözéséhez kapcsolódik. Vitatott az is, hogy kell-e a jövőben is lezárni a kijevi hidakat légiriadó idején: Szerhijenko elemző ezt logikátlannak nevezte, mivel a hidak így amúgy is az idő kétharmadában üzemen kívül vannak, míg egy másik mérnöki forrás szerint a légvédelem az egyetlen hatékony védelem, és a műszaki óvintézkedések csak korlátozottan hatásosak.

Háttér

A kijevi hidak elleni orosz dróncsapások a teljes körű invázió kezdete óta először érték a főváros egyik nagy szállítási Duna-hídját. Az esemény rávilágított a kijevi Duna-átkelők koncentrációjának sebezhetőségére: a főutak, a metró és a vasút bizonyos csomópontokban futnak össze, amelyek nem mindig a folyó legkeskenyebb szakaszainál találhatók. A szakértők szerint egy teljes felújítás egy közepes felüljárónál 600–700 millió UAH-ba és 1–1,5 évbe kerülne, míg egy új nagy Duna-híd legalább 15 milliárd UAH-ba és több mint két évbe kerülne; e helyett a lokális javítást és esetleg pontonátkelőket tartják reálisabbnak. A kormány bejelentette, hogy a következő héten megkezdik a Duna feletti tartalék átkelők építésének előkészítését, és hosszabb távon egy alagút is szóba jön.