Horvát bíróság engedélyezte a Nord Stream-gyanúsított kiadatását Németországnak
A horvátországi Pula városi bírósága engedélyezte az ukrán Volodimir Zs uravlov kiadatását Németországnak, ahol a 2022-es Nord Stream és Nord Stream 2 szabotázs ügyében gyanúsítják. A döntést szeptember 18-án hozta az Edvina Sujević vezette bírói tanács, az írásbeli határozatot öt nappal később kézbesítették a feleknek. A védelem elfogultnak és politikainak minősítette a döntést, és fellebbezést jelentett be; Zs uravlov határozatlan idejű éhségsztrájkot hirdetett.
Legfontosabb tudnivalók
- A pulai városi bíróság engedélyezte az ukrán Volodimir Zs uravlov kiadatását Németországnak.
- A döntést szeptember 18-án hozták, az írásbeli határozatot öt nappal később kézbesítették.
- Németország Zs uravlovot a Nord Stream és Nord Stream 2 gázvezetékek szabotázsában való részvétellel gyanúsítja.
- A határozat jogerőre emelkedése után a horvát belügyminisztérium átadja Zs uravlovot a német hatóságoknak.
- A védő, Mikola Katerincsuk a döntést „elfogultnak” és „politikai jellegűnek” minősítette, és bejelentette a fellebbezést.
- Zs uravlov határozatlan idejű éhségsztrájkot hirdetett a kiadatás elleni tiltakozásul.
- A bírói tanácsot Edvina Sujević bíró vezette.
Miért fontos
A döntés az egyik gyanúsított búvárt közelebb viszi ahhoz, hogy Németországban bíróság elé álljon a kiemelt jelentőségű szabotázsügyben.
Mi történt
A horvátországi Pula városi bírósága engedélyezte az ukrán Volodimir Zs uravlov kiadatását Németországnak, ahol a 2022-es Nord Stream és Nord Stream 2 gázvezetékek szabotázsával gyanúsítják. A bírói tanács – amelyet Edvina Sujević bíró vezetett – a döntést szeptember 18-án hozta meg, az írásbeli határozatot pedig öt nappal később kézbesítették a feleknek. Miután a határozat jogerőre emelkedik, a horvát belügyminisztérium átadja Zs uravlovot az illetékes német hatóságoknak. Az ukrán védőügyvéd, Mikola Katerincsuk a döntést „elfogultnak” és „politikai jellegűnek” nevezte, és bejelentette, hogy a védelem fellebbez. Zs uravlov határozatlan idejű éhségsztrájkot hirdetett a kiadatás elleni tiltakozásul.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló cikkek mind ukrán nyelvű médiumokból származnak. A tudósítások hangsúlyozzák a gyanúsított ukrán állampolgárságát, a védelem „elfogult” és „politikai” minősítését, valamint a fellebbezési szándékot. Kiemelt helyen szerepel az ukrán védőügyvéd felszólítása, hogy Ukrajna Főügyészi Hivatala Zs uravlov Németország helyett Ukrajnába történő kiadatását kérje. A cikkek kiemelten idézik az ukrán hivatalos cáfolatokat – Volodimir Zelenszkij elnök kijelentését, miszerint Ukrajna nem érintett, valamint a Főügyészi Hivatal megállapítását, amely nem talált bizonyítékot ukrán állami érintettségre –, és szembeállítják azokat Németország „ukrán állami nyomra” vonatkozó állításával. Az ukrán források megemlítik a korábbi lengyel bírósági kiadatás megtagadását is, és semlegesen számolnak be a német vád azon eleméről, amely szerint a gyanúsítottak ukrán katonaként tevékenykedtek.
Miben térnek el a beszámolók
A források között kisebb eltérés mutatkozik abban, hogy Zs uravlovot Horvátországban augusztus 19-én vagy augusztus 19–20-án vették őrizetbe: egyes források augusztus 19-et adják meg az elfogás napjaként, míg mások hozzáteszik, hogy hivatalosan csak másnap, augusztus 20-án helyezték előzetes letartóztatásba.
Háttér
A Nord Stream 1 és Nord Stream 2 vezetékek négy ágából három robbanások következtében semmisült meg a Balti-tengeren 2022. szeptember 26-án. Lengyelország és Ukrajna nyilvánosan Oroszországot tette felelőssé; Oroszország az „angolszászokat” okolta, és tagadta saját érintettségét. Dánia 2024 februárjában a büntetőeljárás megindításához szükséges alapok hiányára hivatkozva lezárta a nyomozást; Svédország hasonló döntést hozott. 2025 augusztusában német lapok arról számoltak be, hogy a nyomozók azonosították az összes gyanúsítottat, és hat ukrán állampolgár ellen adtak ki elfogatóparancsot. Egy másik gyanúsítottat, Szerhij Kuznyecovot 2025 nyarán Olaszországban vettek őrizetbe, majd ősszel kiadták Németországnak; 2026. július 1-jén hivatalosan vádat emeltek ellene, amiért egy hétfős csoportot vezetett, amely a szabotázst ukrán katonaként követte el. A német ügyészek „ukrán állami nyomot” állapítottak meg az ügyben; Ukrajna Főügyészi Hivatala közölte, hogy a vizsgálat nem talált bizonyítékot ukrán állami érintettségre.