Az Északi Áramlat egyik gyanúsítottja menedéket kért Horvátországban

Miért fontos

A menedékkérelem újabb jogi akadályt gördít Németország Zsuravlov-kiadatási erőfeszítései elé. Az ügy rávilágít a szabotázsügy politikai érzékenységére: Lengyelország korábban megtagadta a kiadatást, Ukrajna pedig cáfolja, hogy bármilyen állami érintettség lenne. Szokatlan nyilvános elemet ad a történethez, hogy a gyanúsítottat egy, a szabotázsról szóló hollywoodi film konzultánsaként dolgozva tartóztatták le.

Mi történt

Volodimir Zsuravlov ukrán állampolgár politikai menedékjogot kért Horvátországban, ahol jelenleg a Németországba történő kiadatását megelőző eljárás folyik ellene. Ügyvédje, Mikola Katerincsuk szeptember 29-én erősítette meg a kérelmet a Babel és a Szuspilne médiának nyilatkozva, és elmondása szerint azzal indokolta, hogy Németországban nem számíthat tisztességes tárgyalásra. Katerincsuk hozzátette, hogy a menedékkérelem jogilag nem állítja le a kiadatási eljárást.

Zsuravlovot augusztus 19-én tartóztatták le a horvátországi Pulában egy német elfogatóparancs alapján. Őízenegy védőőrizetbe helyezéséről július 20-án döntött egy horvát bíróság. A 46 éves Zsuravlov hivatásos búvár és búvároktató; a német ügyészek szerint egyike volt azoknak a búvároknak, akik 2022 szeptemberében robbanószereket helyeztek el az Északi Áramlat vezetékekre a Balti-tengeren. Zsuravlov tagadja a részvételt, és azt állítja, a szabotázs idején Ukrajnában tartózkodott. A német vádak három büntetőjogi tényállás – robbanás közös szervezése, alkotmányellenes szabotázs és polgári létesítmények megsemmisítése – mellett egy későbbi elfogatóparancs háborús bűntettet is hozzáadott. Őízenegy a horvát hatóságok a vádakat a pulai bírósághoz továbbították.

A pulai kerületi bíróság jóváhagyta a kiadatást Németországba; a védelem fellebbez. Katerincsuk a határozatot "elfogultnak" és "politikai" jellegűnek nevezte. Zsuravlovot a horvátországi filmforgatáson tartóztatták le, ahol a szabotázsról szóló "Snake Island" (magyarul „Kígyó-sziget”) című hollywoodi film konzultánsaként dolgozott. Korábban, 2025. szeptember 30-án Zsuravlovot a lengyelországi Pruszkówban is őízenegy elfogták egy német elfogatóparancs alapján, ám a varsói bíróság 2025 októberében megtagadta a kiadatását, és szabadon bocsátotta.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán nyelvű tudósítások Zsuravlov ukrán állampolgárságát és ukrán védőügyvédjét, Mikola Katerincsukot állítják középpontba. A cikkek kiemelik a védelem érvelését, miszerint a horvát bíróság döntése "elfogult" és "politikai" volt, és a kiadatási vitát politikailag motivált folyamatként tüntetik fel. Az ukrán sajtó háttér-információként kitér a lengyel hatóságok korábbi kiadatás-megtagadására, valamint Ukrajna hivatalos álláspontjára, amely szerint nem találtak bizonyítékot ukrajnai állami érintettségre. A tudósítások hangsúlyozzák Zsuravlov ártatlanságát is: tagadja a részvételt, és azt állítja, a szabotázs idején Ukrajnában volt.

Miben térnek el a beszámolók

A források nem értenek egyet abban, hogy hány ukrán gyanúsítottat azonosítottak vagy köröznek a német hatóságok: a legtöbb forrás hat ukránra kiadott elfogatóparancsról ír, míg egy forrás ötöt említ, mások pedig megjegyzik, hogy összesen hét személyt azonosítottak. Továbbá, a pulai bíróság kiadási határozatának pontos dátumában is eltérések vannak: az egyik forrás 2026. szeptember 18-ra datálja a döntést, míg egy másik csupán "korábbi" ítéletként hivatkozik rá konkrét dátum nélkül. Végül, Kuznyecov hamburgi tárgyalásának kezdőnapját illetően is megoszlanak a források – az egyik "október végét" jelöl meg, míg egy másik "nagyjából október 26-át."

Háttér

A 2022. szeptember 26-i éjszakán az Északi Áramlat 1 és 2 négy szálából három felrobbant a Balti-tenger fenekén, Bornholm dán sziget közelében; csak egy szál maradt sértetlen. 2024 februárjában a dán hatóságok lezárták a nyomozást a büntetőeljárás megindításához szükséges alapok hiányára hivatkozva; Svédország hasonló döntést hozott. 2025. augusztus 26–27-én a német nyomozók hat ukrányzati állampolgárra adtak ki elfogatóparancsot a szabotázs gyanújával; a német ügyészek Szerhij Kuznyecovot nevezték meg a csoport állítólagos vezetőjeként, akit a német nyomozók szerint ukrán állami szervek utasítására cselekedett. Kuznyecovot 2025 augusztusában Olaszországban vették őrizetbe, és 2025 novemberében kiadták Németországnak; 2026. július 1-jén a Német Szövetségi Ügyészség hivatalosan vádat emelt ellene. Tárgyalása Hamburgban október végén kezdődik. 2024-ben, majd 2025. szeptember 30-án Zsuravlovot Lengyelországban vették őrizetbe egy német elfogatóparancs alapján; 2025 októberében a varsói bíróság megtagadta a kiadatását, és szabadon bocsátotta. Oroszország Ukrajnát, az Államokat és az Egyesült Királyságot vádolta a robbantásokért; Ukrajna, Lengyelország, az Államok és az Egyesült Királyság visszautasította a vádakat. A Wall Street Journal forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a szabotázst magas rangú ukrán katonai és üzleti személyek tervelték ki, és egy vitorlás yachtról hajtották végre, nyilvánosan elérhető tengerfenék-térképek segítségével.