Horvátországban elhalasztották a Zsurnalov-extradíciós tárgyalást a Nord Stream ügyben
Horvátországban szeptember 4-ére kitűzött, Volodimir Zsurnalov német kiadatásáról szóló tárgyalást elhalasztották, miután a német fél kiegészítette az európai elfogatóparancsot egy új minősítéssel: háborús bűntettel. Az ukrán férfit a német nyomozás szerint a robbanószerkezeteket elhelyező búvárok egyikeként tartják számon, és Németország immár harmadszor próbálja őrizetbe venni. Az új minősítés új szakaszt jelent a védelem szerint a Zsurnalov jogaiért vívott harcban.
Legfontosabb tudnivalók
- A szeptember 4-i horvátországi kiadatási tárgyalást elhalasztották
- A németek új minősítéssel – háborús bűntett – egészítették ki az európai elfogatóparancsot
- A tárgyalás a Volodimir Zsurnalov német kiadatásáról szóló horvát bírósági eljárás része
- A német nyomozás szerint Zsurnalov a gázvezetékekre robbanószerkezeteket elhelyező búvárok egyike volt
- Zsurnalovot augusztus 19-én vették őrizetbe Horvátországban, a horvát bíróság előzetes letartóztatásba helyezte
- A német hatóságok immár harmadszor próbálják őrizetbe venni Zsurnalovot
- Az információt a Zsurnalovot képviselő Katerynchuk, Moor and Partners ügyvédi iroda közölte
Miért fontos
A tárgyalás elhalasztása meghosszabbítja a kiadatási eljárást, és egyben jelzi, hogy a német ügyészség a jogi minősítést is kiterjeszti az ügyben. A háborús bűntett kategóriájának felvétele súlyosbítja a Zsurnalovval szembeni vádakat, és újabb akadályt gördít a kiadatás elé.
Mi történt
A szeptember 4-re Horvátországban kitűzött bírósági tárgyalást, amely Volodimir Zsurnalovnak a Nord Stream szabotázs ügyében Németországba történő kiadatásáról döntött volna, elhalasztották. Az ülés azért maradt el, mert a német oldal frissítette az európai elfogatóparancsot, és új minősítéssel – háborús bűntettel – egészítette ki azt. Az információt a Zsurnalovot képviselő Katerynchuk, Moor and Partners ügyvédi iroda hozta nyilvánosságra, amely közleményében úgy értékelte, hogy a változtatás új szakasza az ukrán állampolgár jogaiért folytatott küzdelemnek. A horvát hatóságok augusztus 19-én vették őrizetbe Zsurnalovot a német elfogatóparancs alapján, és a horvát bíróság előzetes letartóztatásba helyezte; a kiadatásáról szóló döntés most bizonytalan időre elhalasztva. A német nyomozás szerint Zsurnalov a 2022-es szabotázsakció egyik búvárja volt, aki a robbanószerkezeteket a tengerfenéken elhelyezte.
Miben térnek el a beszámolók
A források között két ponton van eltérés. Egyrészt Zsurnalov horvátországi őrizetbe vételének időpontjáról: egyes cikkek augusztus 19-ét jelölik meg, mások 2026 augusztusát. Másrészt a másik gyanúsított, Szerhij Kuznyecov Németországba történő kiadatásának időpontjáról: az egyik forrás 2025 őszét, a másik 2025 novemberét adja meg.
Háttér
2022. szeptember 26-án éjjel három robbanás rongálta meg a Balti-tenger fenekén a Nord Stream 1 és Nord Stream 2 vezetékek négy szálából hármat; mindkét vezeték nem üzemelt, de technikai gázzal fel volt töltve. 2025 augusztusában a német nyomozók hat ukrán állampolgár ellen adtak ki elfogatóparancsot. A fő gyanúsított Szerhij Kuznyecov, akit a csoport parancsnokának tartanak; tagadja a vádakat, 2025 augusztusában Olaszországban vették őrizetbe, ősszel (novemberben) Németországba toloncolták, és 2026. július 1-jén hivatalosan vádat emeltek ellene; pere Hamburgban lesz október végén. Volodimir Zsurnalovot, akit a német nyomozás a robbanószerkezeteket elhelyező búvárok egyikeként azonosít, 2025 szeptemberében Lengyelországban vették őrizetbe ugyanazon európai elfogatóparancs alapján, de a lengyel bíróság megtagadta a kiadatását; Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte, hogy a kiadatás nem áll Varsó érdekében. A német fél úgynevezett ukrán „állami nyomról” beszél az ügyben; 2026. július 9-én az ukrán főügyészi hivatal közölte, hogy a nyomozás nem talált bizonyítékot Ukrajna, hatóságai vagy tisztségviselői érintettségére. A The Wall Street Journal forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2022-es műveletet több magas rangú ukrán katonatiszt és üzletember tervezte, és egy közönséges vitorlás jachtról hajtották végre, nyilvánosan hozzáférhető tengerfenék-térképek felhasználásával. Oroszország az Egyesült Királyságot vádolta a robbanásokkal; London visszautasította a vádakat.