Hamburgi tárgyalás: Kuznyecov védelme két katonai parancsnok írásbeli vallomását kívánja bemutatni az Északi Áramlat ügyben
A 2022-es Északi Áramlat robbantásokkal gyanúsított ukrán Serhii Kuznyecov hamburgi pere a védelem stratégiájára összpontosít: az ügyvédek két katonai parancsnok írásbeli, eskü alatt tett vallomását tervezik benyújtani, akik közül az egyiket a teljes művelet feltételezett szervezőjeként írják le. Kuznyecov tagadja a részvételt, és a tárgyaláson nem kíván tanúvallomást tenni; Ukrajna hivatalosan elutasítja a vádakat.
Legfontosabb tudnivalók
- Kuznyecovot Németország az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es szabotázsának megszervezésével gyanúsítja.
- A védelem két katonai parancsnok írásbeli eskü alatti vallomását kívánja előterjeszteni; egyiküket a teljes művelet valószínű szervezőjeként írják le.
- A vádpontok: robbantás előidézése és háborús bűncselekmény (polgári infrastruktúra elleni támadás).
- Kuznyecov nem kíván a bíróság előtt szóban vallomást tenni; a védelem szerint katonai szolgálatából adódóan nem jogosult a tevékenysége részleteinek nyilvánosságra hozatalára.
- A BBC által megismert katonai igazolvány szerint Kuznyecov a 2022 szeptemberi robbantások idején aktív szolgálatot teljesített.
- 2022. szeptember 26-án a Balti-tengeren robbanások három vezetéket károsítottak a négyből; Kuznyecovot 2025 augusztusában Olaszországban tartóztatták le német elfogatóparancs alapján, majd Németországba kiadták.
- Ukrajna elutasítja a vádakat; a külügyi szóvivő szerint az Északi Áramlat megépítése tette lehetővé Oroszország számára a háború elindítását.
Miért fontos
A hamburgi per a 2022-es Északi Áramlat-szabotázs legfőbb jogi fóruma: egy jelentős, a Balti-tengeren elkövetett infrastrukturális támadás felelősségét vizsgálja. A védelem egy magasabb szintű ukrán katonai vezetőre próbálja áthárítani a felelősséget, miközben a vádpontok között háborús bűncselekmény (polgári infrastruktúra elleni támadás) is szerepel, ami a szabotázs jogi minősítése szempontjából is súlyos kérdéseket vet fel. Ukrajna hivatalosan elutasítja a vádakat, a per kimenetele ugyanakkor hatással lehet a szabotázs nemzetközi jogi és politikai megítélésére.
Mi történt
A 2022-es Északi Áramlat és Északi Áramlat 2 gázvezetékek felrobbantásával gyanúsított ukrán Serhii Kuznyecov ügye Hamburgban kerül bíróság elé. A német ügyészség álláspontja szerint Kuznyecov vezette azt a hétfős csoportot, amely a Balti-tengeren a vezetékeket károsította; a vádpontok között a robbantás előidézése és háborús bűncselekmény — polgári infrastruktúra elleni támadás — szerepel. A védelem két katonai parancsnok írásbeli, eskü alatt tett vallomását tervezi előterjeszteni, akik közül az egyiket a teljes művelet valószínű szervezőjeként írják le. Kuznyecov a bíróságon nem kíván tanúvallomást tenni; védői szerint katonai szolgálatából adódóan nem jogosult tevékenysége részleteinek nyilvánosságra hozatalára. Kuznyecovot 2025 augusztusában Olaszországban vették őrizetbe német elfogatóparancs alapján, majd Németországba szállították. A BBC által megismert katonai igazolvány szerint a 2022 szeptemberi robbantások idején aktív ukrán katonai szolgálatot teljesített. Ukrajna hivatalosan elutasítja a vádakat.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjában a BBC riportja és a védelmi stratégia áll: a hangsúly nem a vádpontokon, hanem a két katonai parancsnok bevonásán van, akik közül az egyiket a teljes művelet feltételezett szervezőjeként említik. Mindhárom forrás következetesen idézi Ukrajna hivatalos álláspontját, amely elutasítja a vádakat, valamint a külügyi szóvivő azon érvét, hogy a diskurzusnak inkább az Északi Áramlat megépítésére kellene összpontosítania, amely lehetővé tette Oroszország számára a háború elindítását. A tudósítás említi a BBC azon megállapítását is, hogy Kuznyecov a robbantások idején aktív szolgálatot teljesített, egy ukrán ügyvéd pedig a hamburgi tárgyalás várható kezdetét október 26-ra teszi.
Miben térnek el a beszámolók
A források között érdemi eltérés mutatkozik abban, hogy Kuznyecov személy szerint irányította-e a műveletet: a német vádhatóság szerint igen, míg a védelem álláspontja szerint Kuznyecov alacsonyabb rangú katona volt, és a felelősséget két parancsnokának vallomásával kívánja felfelé tolni, köztük annak a személynek a bevonásával, akit a teljes akció valószínű szervezőjeként írnak le. A másik vitatott pont Ukrajna esetleges állami érintettsége: a német nyomozók szerint felmerülhet ukrán állami struktúrák érintettsége, míg az ukrán Államügyészi Hivatal 2026. július 9-én azt közölte, hogy saját nyomozása nem tárt fel bizonyítékot erre, és Ukrajna hivatalosan elutasítja a vádakat.
Háttér
2022. szeptember 26-án a Balti-tengeren robbanások három vezetéket károsítottak a négyből az Észori Áramlat és Északi Áramlat 2 rendszerében; a sérült vezetékek abban az időben nem működtek, de technikai gázzal feltöltve álltak. A német nyomozók gyanúja szerint a robbanószereket egy búvárcsapat helyezte el, amely az Andromeda nevű bérelt jachtot használta. Kuznyecovot 2025 augusztusában Olaszországban tartóztatták le, és Németországba kiadták. Ukrajna külügyi szóvivője, Heorhij Tyikhij korábban azt hangsúlyozta, hogy a figyelemnek arra kellene irányulnia, ki építette a vezetékeket, mert az Északi Áramlat megépítése szabadította fel Oroszországot a háború elindítására azáltal, hogy Moszkva már nem szorult rá az Ukrajnán keresztüli tranzitra. Oroszország a robbantásokat Nagy-Britanniának tulajdonította, amit London visszautasított. A Wall Street Journal forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a műveletet több magas rangú ukrán katonatiszt és üzletember tervezte.