Witkoff és Kushner először látogattak Kijevbe – háromfordulós tárgyalások az E3-as tanácsadók részvételével
Donald Trump amerikai elnök két különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában Volodimir Putyinnal, majd másnap, szeptember 6-án Kijevben – első ukrajnai látogatásuk keretében – Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyaltak. A kijevi megbeszélések három fordulóból álltak, és a második fordulóhoz csatlakoztak a német, francia és brit (E3) nemzetbiztonsági tanácsadók. A felek megvitatták a háború lezárásának új ötleteit, a biztonsági garanciákat és a téli segélycsomagot, és megállapodtak a folytatásról, miközben Zelenszkij újabb látogatásra hívta a küldötteket.
Legfontosabb tudnivalók
- Witkoff és Kushner szeptember 5-én több mint három órán át tárgyalt Putyinnal Moszkvában.
- Szeptember 6-án a küldöttek vonattal érkeztek Kijevbe – ez volt első ukrajnai látogatásuk.
- A kijevi tárgyalások három fordulón át zajlottak; a másodikhoz csatlakoztak a német, francia és brit nemzetbiztonsági tanácsadók.
- A felek megvitatták a biztonsági garanciákat, a légvédelmi szállításokat és a tél előtti segélycsomagot; a találkozót Zelenszkij és Witkoff is „érdeminek” nevezte.
- Zelenszkij meghívta a küldötteket újabb látogatásra, és felajánlotta, hogy a jövőben a saját ukrán elnöki gépével szállítsa őket.
- Az Orosz Föderáció a látogatás előtti napon csapást mért a Boriszpil és a Zsuljani repülőtér kifutópályáira.
Miért fontos
A Kijevbe tett első amerikai küldöttlátogatás formálisan is Ukrajna asztalához emelte a tárgyalásokat, amelyek korábban nagyrészt a Moszkva–Washington csatornán futottak. Az E3-as nemzetbiztonsági tanácsadók csatlakozásával nyugati tárgyalási blokk körvonalazódott az amerikai–orosz bilaterális csatornával szemben. Áttörés nem született: Oroszország nem mutatott engedékenységet, a Kreml a látogatásokat Putyin belpolitikai imázsának erősítéséhez kötötte a szeptember 18–20-i dumaválasztás előtt. A tél folytatódó háborúval és az ukrán energetikai hálózat elleni várható orosz csapásokkal való szembenézés reális forgatókönyv maradt.
Mi történt
Steve Witkoff és Jared Kushner, az amerikai elnök különmegbízottjai szeptember 5-én Moszkvában találkoztak Vlagyimir Putyinnal; a megbeszélés a média szerint több mint három órán át tartott. Másnap a küldöttség Kijevbe utazott – ez volt Witkoff és Kushner első ukrajnai útja –, ahol a találkozó napján az orosz erők csapást mértek a Boriszpil és a Zsuljani repülőtér kifutópályáira. Az amerikai delegáció biztonsági okokból vonattal érkezett, bár Ukrajna készen állt a fogadásukra repülővel, és egyébként a fehéroroszországi Gomelen keresztül vezető alternatív útvonalat is kidolgoztak. Kijevben három tárgyalási fordulót tartottak Zelenszkijjel, és a második fordulóhoz csatlakoztak az E3-országok – Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – nemzetbiztonsági tanácsadói, akik együtt utaztak az amerikaiakkal. A megbeszélések kiterjedtek a biztonsági garanciákra, az Ukrajnának nyújtandó gazdasági támogatásra, a légvédelmi szállításokra és a tél előtti segélycsomagra. Zelenszkij és Witkoff egyaránt „érdeminek” nevezte a tárgyalásokat, és a felek megállapodtak a párbeszéd folytatásáról – a helyszínt és az időpontot nem hozták nyilvánosságra. Zelenszkij jelezte, hogy megállapodott a küldöttekkel egy újabb látogatásról, és felajánlotta, hogy saját ukrán elnöki gépével szállítsa őket, míg az amerikai repülő maradna Lengyelországban vagy egy másik szomszédos országban. Szeptember 8-án Trump és Putyin telefonbeszélgetést folytatott.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán tudósítások középpontjában Zelenszkij narratívája állt: a látogatások Ukrajna megerősödött tárgyalási pozíciójának bizonyítékai, az európai partnerek immár formálisan is az asztalnál ülnek, és új amerikai ötletek is körvonalazódnak – bár a részletek egyelőre nem nyilvánosak. Kiemelt hangsúlyt kapott az utazás biztonsági története: az orosz csapások a Boriszpil és a Zsuljani kifutópályák ellen, az amerikai delegáció vonatválasztása, valamint a fehérorosz–gomeli alternatív útvonal – ezzel Oroszországot úgy ábrázolva, mint amely aláássa a diplomáciai logisztikát, miközben Ukrajna felkészült és professzionális volt. A katonai és hírszerzési vezetők – Pavlo Palisa, Kirilo Budanov, Mihajlo Drapatij, Oleg Ivascsenko, Anatolij Krivonozsko – által a küldötteknek tartott tájékoztatók az ukrán narratívát a donbaszi orosz tervek és a „kapitulációs feltételekként” keretezett orosz területi követelések felé terelték. A 39 cikkből 38 ukrán forrásból származott, és a hangnem egyöntetűen a párbeszéd folytatása, Ukrajna mozgástere és az európai szerepvállalás mellett szólt.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi, angol nyelvű tudósítás – Bloomberg, Reuters, Axios, BBC Ukraine, Kyiv Independent, Institute for the Study of War – az oroszországi tárgyalásokat jóval negatívabban mutatta be: az amerikai küldöttséget órákig várakoztatták, hosszú ebéd Kirill Dmitrievvel egy belvárosi drága étteremben, Putyin nem mutatott engedékenységet, és a látogatások inkább Trump és Putyin őszi belpolitikai kampánynaptárát tükrözték (november 3-i amerikai midterm választások, szeptember 18–20-i dumaválasztások). A Katarból származó arab nyelvű Al Jazeera-tudósítás „Washington a háború lezárásáról szóló háromoldalú tárgyalásokról beszél, Moszkva és Kijev kommentál” címmel inkább az amerikai vezetésű diplomácia nézőpontjából keretezte a folyamatot, semmint kijevi vagy moszkvai szemszögből.
Miben térnek el a beszámolók
Azt illetően, hogy a látogatás valódi előrelépést hozott-e vagy elsősorban belpolitikai optikát szolgált, a források megoszlanak. Witkoff a X-en „jelentős előrelépésről” írt, Zelenszkij az ötletek egy részét „érdemesnek” nevezte, ugyanakkor a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozó Bloomberg az oroszországi találkozó előtt „rendkívül alacsony” várakozásokat jelzett, az európai és amerikai tisztviselők pedig a háború jövő évre is átnyúló folytatódásával számolnak. Arról is vita van, hogy a küldöttek Moszkva utáni Kijevbe utazása – a „siklódiplomácia” ukrán szempontból fontos rendjét megtörve – Moszkvának kedvezett-e (ahogyan egy ukrán elemző, Olekszandr Kraiev állította), vagy Zelenszkij álláspontja szerint Ukrajna megerősödött tárgyalási pozícióját jelzi.
Háttér
Oroszország 2022. február 24. óta folytat teljes körű katonai offenzívát Ukrajna ellen. Moszkva a háború befejezését Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseinek elvetéséhez köti, amit beavatkozásnak tekint saját belügyeibe. Ukrajna elutasítja a nehezen megtartott területek átengedését, és az orosz területi követeléseket a kapituláció feltételeinek tekinti. Egy tavaly novemberi 28 pontos amerikai tervet háromoldalú formátumban dolgoztak tovább, de területi kérdésekben nem született konszenzus. Oroszország politikai vezetése 2026 végéig tervezi a teljes Doneck megszerzését, de az orosz katonák állítólag a határidő 2027. március 31-re való kitolását kérték – a határidőket eddig 15 alkalommal halasztották el. A november 3-i amerikai midterm választások és a szeptember 18–20-i orosz dumaválasztások politikai időzítése egyaránt keretezi az amerikai diplomáciai nyomást.