A finn és a norvég vezető telefonált Putyinhoz az ukrajnai háborúról
Finnország elnöke, Alexander Stubb és Norvégia miniszterelnöke, Jonas Gahr Støre október 27-én kezdeményezte és vezette a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést az Oroszország–Ukrajna háborúról. A hívás előtt Zelenskyjellel egyeztettek az Abu-Dzabiban tervezett háromoldalú tárgyalás napirendjét, majd annak alapján jelezték, hogy Oroszország komolyan настроен на переговори.
Legfontosabb tudnivalók
- A telefonbeszélgetés 2026. október 27-én zajlott, és a tervezett 20 perc helyett 90 percig tartott.
- Stubb és Støre önállóan kezdeményezték a hívást, saját országuk képviselőjeként, nem az EU nevében.
- A hívás előtt a két vezető egyeztetett Volodymyr Zelenskyjjel az Abu-Dabiban tartandó tárgyalás napirendjéről.
- A két skandináv vezető szerint Oroszország komolyan настроен на встречу в Абу-Даби.
- Az ukrán javaslat napirendje a de-eszkalációt az energetikában és a tengeren, a hadifogolycserét, a biztonsági garanciákat és a vezetői szintű találkozó formatumát foglalja magában.
- Az abu-dabbi háromoldalú találkozó megtartása az amerikai fél pozíciójától függ.
- Putyin ismét a NATO bővülését nevezte a háború „elsődleges okának”, és a béke megkötését a „helyzet reality” elismeréséhez kötötte.
Miért fontos
A közvetlen kapcsolat Oroszországgal új diplomáciai csatornát nyithat a háború lezárásáról szóló tárgyalásokhoz, miközben kitér a veszélyes, szűkebb álláspontok további elmélyülésétől. Putyin ismételt követelései a NATO-bővülés megszüntetéséről, az orosz területi követelésekről és a „helyzet reality” elismeréséről azonban arra utalnak, hogy Moszkva nem mutat hajlandóságot a fő vitás kérdésekben. A két északi vezető értékelése ezért befolyásolhatja a Novemberben tervezett abu-dabbi találkozó kilátásait, amelynek időpontja végső soron Washington döntésétől függ.
Mi történt
Október 27-én Alexander Stubb és Jonas Gahr Støre a Gellinkben lévő irodájukból telefonált Putyinhoz. A hívás az Oslo október 20-i találkozó folytatása volt, és a két vezető előzőleg egyeztetett Zelenskyjjel a tervezett abu-dabbi háromoldalú munkamegbeszélés kérdéseiről. A telefonban a Dél-Európa, a Finnország és Norvégia, az energia- és tengeri de-eszkaláció, a hadifogolycsere, valamint a biztonsági garanciák is szóba kerültek.
A beszélgetés a tervezett húsz perc helyett kilencven percig tartott. A finn és norvég vezető szerint Oroszország komolyan felkészült az abu-dabbi találkozóra, és erről haladéktalanul tájékoztatták Zelenskyjt. Putyin ugyanakkor ismét hangsúlyozta a NATO-bővülés és más „elsődleges okok” megszüntetésének szükségességét, miközben a béketerületet a „helyzet reality” elismeréséhez kötötte. Ukraine és Oroszország megerősítette a háromoldalú formátum lehetőségét, de a technikai csoportok találkozójának tényleges időpontja az Egyesült Államok álláspontjától függ.
Zelenskyj közölte, hogy Ukrajna jelenlegi tárgyalói csoportjának nincs működő alternatívája, bár nyitott az új jelöltek javaslatára. A csoport mindennap dolgozik a diplomáciai folyamat, a biztonsági garanciák és a gazdasági kérdések kezelésén.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán értelmezésben a telefonhívás eredménye elsősorban az új abu-dabbi tárgyalás előkészítéséhez та kitéréséhez kapcsolódik. Ukrajna pozitívan értékelte a kezdeményezést, mivel a skandináv vezetők egyeztettek vele, majd haladéktalanul továbbították a beszélgetés tartalmát. A kijelölt napirend a de-eszkalációt, az energetikai és tengeri infrastruktúra védelmét, a hadifogolycserét, a biztonsági garanciákat és a háromoldalú vezetői találkozó formatumát célozza.
A területi kérdések továbbra is kiemelt érzékenységet jelentenek: Kijev ezt „vörös vonalnak” tekinti, amelyet csak a hadban álló államok vezetői tárgyalhatnak saját szintjükön. A technikai tárgyalók ezért elsősorban a de-eszkalációval, a biztonsági kérdésekkel és a lehetséges tárgyalási formattal foglalkoznak.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi értelmezésben a beszélgetés újabb bizonyítéka annak, hogy Oroszország diplomáciai szigete csökken, miközben a Nyugat továbbra is megosztja a reakció. Az EU bizottsága nem lát különöös készséget Putyin részvételére a békés tárgyalásokon, és nincs nála további információ az európai képviselők esetleges abu-dabbi részvételéről. A nemzetközi elemzések közben a moszkvai követelmények maximalista jellegét, a Donyec körüli kompromisszumhiányt és az északi és nyugati európai biztonság kérdéseit hangsúlyozzák. A tartalom azt is jelzi, hogy a skandináv vezetők az Egyesült Államok és az EU mellett külön csatornát próbálnak nyitni Oroszországhoz.
Miben térnek el a beszámolók
A skandináv vezюдей megítélése és az Európai Bizottság álláspontja eltér: Stubb és Støre szerint Oroszország komolyan настроен на встречу в Абу-Даби, míg a Bizottság nem lát különöös hajlandóságot Putyin békés tárgyalásokon való részvételére. A források a döntő előzetes értesítés módját is eltérően írják le: одні матеріали кажуть, hogy Ukrajna та США were notified, інші — що a Bizottság tudott a beszélgetésről, de az európai partnerek nem kaptak értesítést, ami tiltakozást váltott ki.
Háttér
A háromoldalú Ukrajna–Egyesült Államok–Oroszország tárgyalások február óta szüneteltek, és a folytatást a következő hónapra tervezték. Közben az amerikai oldal demilitarizált zónák létrehozását javasolta a Donbaszban és a Kíni-foknál, amelyekről Ukrajna kész volt tárgyalni a megfelelő szinten. A Sztyúbb és Sztöre találkozója Oszlóban október 20-én folytatta a korábbi egyeztetéseket, és az ott megbeszélt ukrán érdekelek kerültek át a putyini telefonhívásba. В都需要 наступного ателье.