Stubb és Støre telefononon beszélt Putyinnal a háború és az Abu-Dzabi-tárgyalások előkészítéséről
A finn és a norvég államfőrök október 27-én közvetlen telefonon beszéltek Vlagyimir Putyinnal az Oroszország és Ukrajna közötti háborúról, a béke eléréséről és a novemberben tervezett abu-dzabi-i tárgyalásokról. A hívás előtt Finnország és Norvégia konzultált Ukrajnával, a telefonbeszélgetés után pedig Alexander Stubb és Jonas Gahr Støre tájékoztatta Volodymyr Zelenskyjt. A kezdeményezés európai támogatottságát illetően megoszlanak a vélemények.
Legfontosabb tudnivalók
- Alexander Stubb és Jonas Gahr Støre 2026. október 27-én telefonонували Putyinnal.
- A beszélgetés fő témái az orosz–ukrániai háború, a tárgyalások újjáindítása és a deeszkaláció voltak.
- Finnország és Norvégia a hívás előtt konzultált Ukrajnával.
- A hívás célja a novemberi abu-dzabi-i háromoldalú tárgyalásokra vonatkozó jelek közvetlen átadása volt.
- Stubb és Støre kormányaik képviselőiként vettek részt, nem az Európai Unió nevében.
- A hívás után Stubb és Støre külön telefonon beszélt Volodymyr Zelenskyjjel.
- A dán miniszterelnök Mette Frederiksen bírálta a kezdeményezést, mondván, hogy azt nem egyeztették ki más európai kormányokkal.
Miért fontos
A hívás közvetlen csatornát teremtett Putyin és két, Oroszországgal szomszédos európai állam vezetője között, akik ezt nem európai kollektív, hanem nemzeti képviselőként kezdeményezték. Az oszlói tárgyalások folyamatát összekötötte a novemberben tervezett abu-dzabi-i megbeszélésekkel, miközben a háború befejezését, a tárgyalások újjáindítását és az ukrán infrastruktúra elleni támadások deeszkalációját kérte. A kezdeményezés egyben megmutatta az európai diplomácián belüli megoszlottságot: Dánia nemkonzultált, külön kezdeményezésnek tekintette a telefonos beszélgetést, míg Finnország és Norvégia az Ukrajna támogatását és a jövőbeli tárgyalások előkészítését hangsúlyozta.
Mi történt
A finn és a norvég államfőrök október 27-én, Helsinki környékéről közvetlen telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnel. A beszélgetésben az orosz–ukrániai háború, a háború befejezését célzó diplomáciai kezdeményezések, a béke és a stabilitás, valamint a Balti-tengeri és észak-európai biztonság szerepelt. A hívás egyik célja az volt, hogy közvetlenül közöljék Putyinnal a novemberi abu-dzabi-i háromoldalú tárgyalásokhoz kapcsolódó jeleket és a tárgyalás folytatásának szükségességét. Stubb és Støre eközben hangsúlyozták a deeszkalációt, az emberi és anyagi veszteségeket, valamint azt, hogy a háború befejezéséhez közvetlen tárgyalások szükségesek. A telefonbeszélgetés után a két államfőrör külön tájékoztatta Volodymyr Zelenskyjt. Ukrainsький президент повідомив, що Стубб і Стьоре чітко заявили Путіну про необхідність реальних деескалаційних кроків щодо української енергетики та інфраструктури, а також розповів про підготовку тристоронньої зустрічі на рівні команд України, США та Росії, запланованої на листопад.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sai beszámolók középpontjában Zelenkszij és a finn, illetve norvég vezetők közötti részletes tájékoztató állt. Kiemelték, hogy a két államfőrőr a Putyinnal való beszélgetés során szükségesnek nevezte a valódi deeszkalációs lépéseket Ukrajna energiaszektora és infrastruktúrája védelmében. Az ukrán álláspont azt is hangsúlyozta, hogy Finnország és Norvégia a call előtt konzultált Ukrajnával, és hogy a két vezető nem az Európai Unió képviselőjeként, hanem saját államuk vezetőiként vett részt a beszélgetésben.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi tudósítás a Putyin és az európai vezetők közötti közvetlen kapcsolatot emelte ki, és a háború befejezésére, a béke és az európai stabilitás elérésére irányuló kísérletként mutatta be. A német és hongkongi tájékoztatás különösen hangsúlyozta a hívás szokatlanságát, míg a spanyol nyelvű beszámolók a két államfőrőr erőfeszítését hangsúlyozták a háború befejezéséért. A nemzetközi diskurzusban szerepelt Dánia kritikája is, amely szerint a kezdeményezést nem egyeztették ki más európai kormányokkal, а также питання про готовність России до мира.
Miben térnek el a beszámolók
Dánia így látja a kezdeményezést: nem egyeztették ki más európai kormányokkal, és nem látszik olyan jel, hogy Oroszország valóban békét akarna Európával. Mette Frederiksen ezért az egységes európai fellépést sürgette. Ezzel szemben a finn és norvég vezetők, valamint a finn miniszterelnök azt állították, hogy a kérdést alaposan megvitatták, a szövetségeseket előzetesen tájékoztatták, és a hívás Ukrajna támogatását és a jövőbeli tárgyalások előkészítését szolgálta. A tartalmi értelmezésben is eltérés volt: a Kreml a Putyin által felvetett „gyökérokokra” és Oroszország jogérdekeinek teljes figyelembevételére helyezte a hangsúlyt, míg az ukrán beszámolók a háború befejezését, a tárgyalások folytatását és a deeszkalációt emelték ki.
Háttér
A hívás folytatása volt az október 20-án Oslo-ban tartott megbeszélésnek, amelyben Finnország és Norvégia vezetői, Zelenksijij és az amerikai elnök képviselői vettek részt. Finnország és Norvégia a дзвінок előtt konzultált Ukrajnával. A háromoldalú, Ukrajnát, az Egyesült Államokat és Oroszországot képviselő csúcstalálkozót novemberre tervezték Abu-Dzabiban; a pontos időpont még nem volt meghatározva.