Az Ukrajinszka Pravda újságíróit letartóztatták Bécsben, majd elengedték őket – a volt főügyészt keresték
A Ukrajinszka Pravda oknyomozó riporterét, Mihajlo Tkacsot és operatőrét, Jaroszlav Bondarenkót október 8-án Bécsben tartóztatták le, miközben Ruszlan Kravcsenko volt ukrán főügyész felkutatásával kapcsolatos szerkesztőségi feladatot végeztek. Az osztrák hatóságok kémkedés gyanújával vették őrizetbe a gyanút, amely végül nem igazolódott; a két újságírót másnap szabadon engedték. Tkacs szerint a letartóztatáshoz vezető tanúvallomásokat Kravcsenko köréhez kötődő személyek adhatták.
Legfontosabb tudnivalók
- Mihajlo Tkacsot és Jaroszlav Bondarenkót október 8-án vették őrizetbe Bécsben egy, a volt főügyész Ruszlan Kravcsenko felkutatására irányuló szerkesztőségi megbízatás közben.
- Az osztrák belügyminisztérium szerint Tkacsot kémkedés gyanúja miatt tartóztatták le, de a gyanú végül nem nyert bizonyítást; október 9-én szabadon engedték.
- Bondarenkót a letartóztatás során üvegszilánkok sebesítették meg; a kórházba már a fogdából szállították, és a műtét alatt nem vették le róla a bilincset.
- A letartóztatáskor Tkacsot és Bondarenkót három vádponttal illették: ukrán katonai hírszerzés javára folytatott kémkedés, bűnszervezetben való részvétel és Ausztria károsítása.
- Tkacs szerint az osztrák nyomozók a kihallgatáskor már tudták, hogy ukrán újságírókat tartóztattak le, és ő maga feltételezi, hogy a tanúvallomások Kravcsenko köréhez kötődő emberektől származhattak.
- A bécsi ügyészség októbiz 12-i tájékoztatása szerint a letartóztazás alapját egyebek mellett olyan tanúvallomások képezték, amelyek szerint három férfit egy bizonyos objektum megfigyelése közben láttak.
- Az Ukrajinszka Pravda ügyvédekkel együtt a letartóztatás körülményeinek teljes kivizsgálását, a felelősök azonosítását és a károk megtérítését követeli.
Miért fontos
Két, szerkesztőségi megbízatást teljesítő ukrán újságírót egy uniós tagállamban, kémkedéssel összefüggő vádak alapján vettek őrizetbe – olyan vádak alapján, amelyek végül nem bizonyultak megalapozottnak. Az operatőrt a letartóztatás során megsebesítették, a kórházba már a fogdából szállították, és állítása szerint a műtét alatt sem távolították el róla a bilincset. Az Ukrajinszka Pravda oknyomozó részlegének vezetője nyilvánosan azt állítja, hogy az osztragák hatóságok olyan tanúvallomások alapján jártak el, amelyek egy szökésben lévő volt ukrán főügyészhez, Ruszlan Kravcsenkóhoz kötődnek. Az ügy sajtószabadsági, valamint a külföldi bűnüldöző szervek ukrán újságírókkal szembeni fellépésével kapcsolatos kérdéseket is felvet.
Mi történt
Mihajlo Tkacsot, az Ukrajinszka Pravda oknyomozó riporterét, és Jaroszlav Bondarenkót, a lap operatőrét október 8-án vették őrizetbe Bécsben, miközben a volt ukrán főügyész, Ruszlan Kravcsenko felkutatásával kapcsolatos szerkesztőségi feladatot végeztek. Az osztrák belügyminisztérium tájékoztatása szerint kémkedés gyanúja miatt tartóztatták le őket – ez a gyanú végül nem igazolódott. A két újságírót október 9-én szabadon engedték; velük együtt további két ukrán állampolgárt is őrizetbe vettek. Tkacs elmondása szerint a letartóztatás során fegyveres, álarcot viselő személyek betörték az autó ablakát, az újságírókat az úttestre húzták, és egyikük a nyakára térdelt, miközben közölte, hogy újságíró. Bondarenkót üvegszilánkok sebesítették meg; a kórházba már a fogdából szállították, és a műtét során nem vették le róla a bilincset. A kihallgatáson Tkacsot és Bondarenkót három vádponttal illették: ukrán katonai hírszerzés javára folytatott kémkedés, bűnszervezetben való részvétel, valamint Ausztria károsítása. A bécsi ügyészség október 12-én úgy nyilatkozott, hogy a letartóztatás alapjául egyebek mellett olyan tanúvallomások szolgáltak, amelyek szerint három férfit egy adott objektum megfigyelése közben láttak. Szerinte e vallomák Kravcsenko köréhez kötődő személyektől származhattak. Az Ukrajinszka Pravda közölte, hogy a szerkesztőség az osztrák hatóságokhoz fordult a teljes ügyirat, többek között a tanúk személyazonosságának kiadása érdekében. Az ukrán külügyminisztérium és az ukrán konzul is hivatalosan fellépett az ügyben, követelve a hozzáférést Tkacshoz és a körülmények tisztázását. Az Ukrajinszka Pravda ügyvédekkel együtt a letartóztatás körülményeinek teljes kivizsgálását, a felelősök azonosítását és a károk megtérítését követeli.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjában az Ukrajinszka Pravda saját beszámolója áll: a lap a letartóztatást jogellenesnek és aránytalannak minősíti, hangsúlyozza az operatőr sérülését, és kiemeli Tkacsnak azt az állítását, miszerint a letartóztatáshoz vezető tanúvallomásokat a volt főügyészhez, Kravcsenkóhoz kötődő személyek adhatták. A tudósítások hangsúlyt fektetnek az ukrán külügyminisztérium, az ausztriai ukrán konzul és az Ukrajinszka Pravda főszerkesztőjének a fellépésére. Az ukrán média az ügyet elsősorban sajtószabadsági és hatalommal való visszaélésként keretez, és Tkacs maga is utalt arra, hogy a történetben mind az osztrák, mind az ukrán hatóságok érintettek lehetnek.
Miben térnek el a beszámolók
Az osztrák hatóságok és az osztrák sajtó az ügyet lehetséges kémkedési akcióként kezelik: a Der Standard forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a letartóztatottak ukrán katonai hírszerzők lehetnek, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter pedig kémkedési ügyről beszélt. Ezzel szemben az ukrán újságírók, az Ukrajinszka Pravda és Tkacs személyesen is azt állítják, hogy szerkesztőségi megbízatást teljesítettek, hogy a kihallgatáson a nyomozók már tudták, hogy újságírókat tartóztattak le, és hogy a letartóztatás alapjául szolgáló tanúvallomások a volt főügyészhez, Kravcsenkóhoz kötődő személyektől származhattak.
Háttér
Ruszlan Kravcsenkot a tények volt ukrán főügyészként, valamint szökésben lévő személyként írják le, akinek tartózkodási helyét az újságírók megpróbálták felderíteni. A letartóztatásra Bécsben került sor, az újságírókat október 9-én szabadon engedték; az ügyben két másik ukrán állampolgárt is őrizetbe vettek. Az ügyben az ukrán külügyminisztérium, az ausztriai ukrán konzul és az Ukrajinszka Pravda főszerkesztője is nyilvánosan fellépett.