A Velencei Bizottság élesen bírálta a bírói minősítő bizottság megújításáról szóló ukrán törvényjavaslatot
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács Emberi Jogi és Jogállamisági Főigazgatósága sürgős véleményt adott ki a Legfelsőbb Bírói Minősítő Bizottság (ВККС) tagjainak kiválasztásáról szóló 16018-1. számú kormányzati törvényjavaslatról. A testület szerint a jelenlegi tervezet „megőrzi a formát, de nem a lényeget" Ukrajna európai integrációs kötelezettségeinek teljesítésében. A ВККС jelenlegi összetételének megbízatása 2027 júniusában lejár, de Ukrajnában egyelőre nincs jogszabály, amely lehetővé tenné az új tagok kiválasztásának megkezdését.
Legfontosabb tudnivalók
- A Legfelsőbb Bírói Minősítő Bizottság (ВККС) jelenlegi összetétele megbízatásának csaknem teljes egészében 2027 júniusában lejár.
- Szeptember végéig Ukrajnának nincs elfogadott jogszabálya, amely lehetővé tenné az új ВККС-tagok kiválasztását.
- A Velencei Bizottság és az Európa Tanács szeptember 25-én sürgős véleményt tett közzé a 16018-1. számú kormányzati törvényjavaslatról.
- A Velencei Bizottság szerint a tervezet „megőrzi a formát, de nem a lényeget" az európai integrációs kötelezettségeknek.
- A hatályos jogszabályok szerint a jövőbeli ВККС-összetételeket kizárólag nemzeti szervek alakítanák ki, nemzetközi szakértők nélkül.
- Az EU a Kacska–Kos terv tíz kiemelt reformja közé sorolta a nemzetközi szakértők visszahívását a bizottságba.
- A reform az Ukrajna Facility-terv részeként mintegy 130 millió eurós finanszírozáshoz kötődik.
Miért fontos
A Legfelsőbb Bírói Minősítő Bizottság megbízatásának 2027 júniusában esedékes lejárta és a megújításához szükséges jogszabály hiánya blokkolhatja az ukrán igazságügyi reformot, amely egyben az EU-csatlakozás előfeltétele is. A Velencei Bizottság bírálata egyrészt a nemzetközi szakértők visszahívásának halogatását, másrészt a törvényjavaslat egyeztetés nélküli benyújtását érinti. A reform teljesítése az Ukrajna Facility-terv keretében mintegy 130 millió eurós finanszírozáshoz kötődik.
Mi történt
A Velencei Bizottság és az Európa Tanács Emberi Jogi és Jogállamisági Főigazgatósága szeptember 25-én sürgős közös véleményt adott ki a 16018-1. számú ukrán kormányzati törvényjavaslatról, amely a Legfelsőbb Bírói Minősítő Bizottság és a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács tagjainak kiválasztásáról szól. A bizottság szerint a tervezet „megőrzi a formát, de nem a lényeget" Ukrajna európai integrációs kötelezettségeinek, mert a nemzetközi szakértők részvételét névlegessé tenné. A testület ugyanakkor támogatta a javaslat kulcselemét: a ВККС 2027-es megújítását olyan versenybizottságra bízni, amely ismét tartalmaz nemzetközi tagokat. A velencei testület jelezte: a nemzetközi szakértők bevonása nem sérti a szuverenitást, és a szükséges garanciák már szerepelnek az ukrán jogszabályokban; a nemzetközi részvétel ideiglenes jellegét nem fix dátum, hanem az eredeti feladat határozza meg. A bizottság bírálta a jogalkotási folyamatot is, mondván, hogy az „nem felel meg a helyes jogalkotás követelményeinek", és hogy a sürgősség nem mentesít a civil társadalommal és más érintettekkel folytatott konzultáció kötelezettsége alól. A kormányzati tervezetet 2026. július 10-én küldte el a Velencei Bizottságnak az akkori miniszterelnök-helyettes, Tarasz Kacska, nyilvános és parlamenti egyeztetés nélkül, hét hónapos teljes állás után a kérdésben. Eközben a 2025. június 18-án Anasztazija Radina és más képviselők által jegyzett 13382. számú törvényjavaslat, amely a nemzetközi szakértők részvételének meghosszabbítását célozta, soha nem került a Verhovna Rada napirendjére. A hatályos jogszabályok alapján a jövőbeli ВККС-összetételeket kizárólag nemzeti szervek alakítanák ki, nemzetközi szakértők nélkül.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sajtó a kérdést egyértelműen az EU és a Velencei Bizottság nyomásának kontextusában tárgyalja, kiemelve a 2027 júniusában lejáró ВККС-megbízatás miatti szűkülő időablakot és az Ukrajna Facility-tervben szereplő, mintegy 130 millió eurós tételt. A tudósítás hangsúlyozza a velencei testület eljárási kritikáját is: a kormány a javaslatot a nyilvánosság és a parlament előzetes bevonása nélkül továbbította az Európa Tanácsnak, ami egy szélesebb, elhúzódó jogalkotási mintázat része.
Háttér
A Legfelsőbb Bírói Minősítő Bizottság jelenlegi összetételét 2023-ban alakították egy olyan versenybizottság, amelyben három bíró vagy nyugdíjazott bíró a Bírói Tanácsból, valamint három nemzetközi szervezetek delegálta szakértő vett részt. Ennek a bizottságnak a megbízatása 2025. június 1-jén lejárt. A hatályos jogszabályok szerint a jövőbeli összetételeket kizárólag nemzeti szervek alakítanák ki, nemzetközi szakértők nélkül. 2025. június 18-án Anasztazija Radina, a Verhovna Rada antikorrupciós bizottságának elnöke és más képviselők benyújtották a 13382. számú törvényjavaslatot a nemzetközi szakértők részvételének meghosszabbítására, amelyet a parlament végül soha nem tűzött napirendre. Mintegy 90 civil szervezet követelte a nemzetközi szakértők jelenlétének megőrzését a versenybizottságokban. A 2025 decemberében az EU a Kacska–Kos terv tíz kiemelt reformja közé emelte a kérdést, a nyár folyamán pedig az Ukrajna Facility-tervbe is bekerült, ahol a nemzetközi szakértők visszahívásáról szóló jogszabály elfogadása mintegy 130 millió eurós finanszírozáshoz kötődő indikátorrá vált.