Az ukrán agrárminiszter Brüsszelben az agrárválság mélypontjáról beszélt, és 1,1 milliárd eurós uniós logisztikai támogatást kért
Tarasz Viszockij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter szeptember 28-án Brüsszelben újságíróknak úgy nyilatkozott: a teljes körű invázió kezdete óta a mosti a legnehezebb helyzet az ukrán agrárszektorban. A mélyvízi fekete-tengeri kikötők blokádja miatt mintegy 30 millió tonna, körülbelül 10 milliárd dollár értékű mezőgazdasági termék rekedhet az országban, a tavaszi vetésterület 35–40%-kal zsugorodhat, és a GDP akár 5%-a is elveszhet. Ukrajna 1,1 milliárd eurót kért az EU-tól a mélyvízi uniós kikötőkbe irányuló export logisztikai költségeinek fedezésére.
Legfontosabb tudnivalók
- Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmezési miniszter szeptember 28-án Brüsszelben azt mondta: a mostani a legnehezebb helyzet az ukrán agrárszektorban a teljes körű invázió óta.
- A nagy-odesszai mélyvízi kikötők két hónapja blokád alatt állnak, ezért mintegy 30 millió tonna, nagyjából 10 milliárd dollár értékű mezőgazdasági termék rekedhet export nélkül.
- Exportlehetőségek nélkül a tavaszi vetésterület 35–40%-kal csökkenhet, a GDP-ből pedig akár 5% is elveszhet; a költségvetési bevételek akár évi 90 milliárd hrivnyával eshetnek vissza.
- Az alternatív vasúti és közúti útvonalak az EU-n keresztül az ukrán agrárexport igényeinek legfeljebb a felét képesek lefedni.
- Ukrajna 1,1 milliárd eurót kért az EU-tól a tonánként akár 50 eurós logisztikai költségek fedezésére, hogy ukrán gabonát mélyvízi uniós tagállami kikötőkbe lehessen szállítani – a kompenzáció európai fuvarozóknak és logisztikai szereplőknek járna, nem közvetlenül az ukrán gazdáknak.
- A 1,1 milliárd eurós csomaggal mintegy 22 millió tonna termék kivitele válna lehetővé, és 7–8 milliárd dollár feletti bevételhez juttatná az ukrán gazdákat.
- Ukrajna a szomszédos országokkal – köztük Lengyelországgal – egyeztet a tranzitkapacitások növeléséről; a fő célpiacok Észak-Afrika, Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet.
Miért fontos
A nagy-odesszai mélyvízi kikötők blokádja miatt az ukrán agrárexport a lehetséges kapacitásnak csupán a felére zsugorodott, és a miniszter szerint ez a teljes körű invázió óta a legsúlyosabb helyzet az ágazatban. Ha a 30 millió tonna körüli mennyiség az országban reked, az a tavaszi vetésterület 35–40%-os csökkenésével, a GDP akár 5%-ának elvesztésével és mintegy évi 90 milliárd hrivnya költségvetési bevételkieséssel járhat, ami az élelmezésbiztonságra és Ukrajna háborús ellenállóképességére is hatással van. Az EU-tól kért 1,1 milliárd euró kifejezetten a logisztikai költségeket fedezné, nem közvetlenül a gazdáknak szól – ezzel Kijev azt jelzi, hogy a megoldás a tranzit és az alternatív mélyvízi uniós kikötők felé vezet.
Mi történt
Szeptember 28-án Brüsszelben, az EU Mezőgazdasági Tanácsának ülése alkalmával Tarasz Viszockij ukrán agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter ukrán újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a nagy-odesszai mélyvízi kikötők két hónapja tartó blokádja miatt az ukrán agrárszektor a teljes körű invázió kezdete óta a legnehezebb helyzettel néz szembe. A vasúti és közúti alternatív útvonalak az EU-n keresztül az exportigényeknek legfeljebb a felét képesek elvinni. Becslése szerint mintegy 30 millió tonna, nagyjából 10 milliárd dollár értékű termék maradhat export nélkül; a tavaszi vetésterület 35–40%-kal csökkenhet, a GDP-ből akár 5% elveszhet, a költségvetési bevételek pedig évi 90 milliárd hrivnyával eshetnek vissza. Ukrajna 1,1 milliárd eurót kért az EU-tól a tonánként akár 50 eurós logisztikai költségek fedezésére az európai fuvarozók és logisztikai szereplők felé – ez nem közvetlen gazdatámogatás –, és ezzel mintegy 22 millió tonna termék kivitelét, valamint 7–8 milliárd dollár feletti gazdabevételt látna lehetőnek. Kijev új uniós forrásként számol a csomagra, nem a meglévő makro-pénzügyi programokból átcsoportosítva. A miniszter egyeztetett a szomszédos országokkal – köztük Lengyelországgal – a tranzitkapacitás bővítéséről, jelezve, hogy a hagyományos célpiacok Észak-Afrika, Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet.
Háttér
Ukrajna és az EU között szabadkereskedelmi övezet működik; a 1,3 millió tonnás ukrán búzaexport-kvótát visszaállították, de már teljesen felhasználták, így a további ukrán gabona az EU területén csak tranzitként haladhat. Az alternatív vasúti és közúti útvonalak a szükségleteknek legfeljebb a felét képesek kezelni, ezért Ukrajna mélyvízi uniós kikötőket – például német vagy holland – is felvetett. A korábbi években lengyel gazdák tiltakoztak és kamionblokádokat szerveztek az ukrán agrárimport miatt, ami nehezíti a szárazföldi útvonalakat; a jelenlegi egyeztetések a tranzit és az újraexport bővítésére irányulnak. Törökország hétpontos tervet javasolt a fekete-tengeri kikötők feloldására, és a gabonafegyverszünet időről időre szóba kerül Kijev és Moszkva között, miközben Oroszország a tároló- és logisztikai infrastruktúrát is célba vette. Szeptember első felében az ukrán agrárexport a korlátozott kikötői kapacitás mellett a potenciál 40–44%-át tette ki.