A svájci szavazók elutasították a szigorúbb „örök és fegyveres" semlegesség bevezetését
A szeptember 27-i népszavazáson a svájci választók 70,15%-a elutasította a Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezését, amely az alkotmányban rögzítette volna a szigorúbb „örök és fegyveres" semlegességet. A kormány, a parlament mindkét háza és valamennyi nagyobb párt – az SVP kivételével – ellenezte a javaslatot. Az eredmény megőrzi a kormány mozgásterét a semlegességi elv alkalmazásában, beleértve az Oroszország elleni uniós szankciókhoz való csatlakozás lehetőségét is. A szavazás nem jelenti Svájc semlegességének feladását.
Legfontosabb tudnivalók
- A népszavazást szeptember 27-én tartották Svájcban.
- A választók 70,15%-a elutasította, 29,85%-a támogatta az „örök és fegyveres" semlegességet az alkotmányban rögzítő kezdeményezést; egyetlen kanton sem szavazott igennel.
- A javaslat betiltotta volna Svájc katonai szövetségekhez – például a NATO-hoz – való csatlakozását, valamint az ENSZ BT által jóvá nem hagyott szankciók alkalmazását.
- A kezdeményezést a jobboldali Svájci Néppárt (SVP) nyújtotta be; a kormány, a parlament mindkét háza és minden nagyobb párt – az SVP kivételével – ellenezte.
- A javaslatot Christoph Blocher, a Szövetségi Tanács volt tagja, az SVP korábbi vezetője dolgozta ki, és közel 2 millió svájci frankkal (mintegy 2,4 millió dollár) támogatta a kampányt.
- Moszkva felszólította a svájci szavazókat, hogy szavazzanak igennel a kezdeményezésre.
- A kezdeményezés hátterében Svájcnak az a 2022. februári döntése állt, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni uniós szankciókhoz a teljes körű ukrajnai inváziót követően.
- Az eredmény megőrzi a svájci kormány számára a jogot, hogy a jövőben is csatlakozzon az EU Oroszország elleni szankcióihoz.
Miért fontos
A népszavazás eredménye megőrzi Svájc azon képességét, hogy az EU szankciós politikájához igazodjon – ez a Nyugat egyik fontos eszköze a Kremlre gyakorolt nyomás fenntartásában. A szavazás mindezt annak ellenére hozta így, hogy Moszkva nyilvánosan a javaslat támogatására szólított fel, és annak egyik fő támogatója közel 2 millió svájci frankot költött a kampányra. Ugyanennek a támogatónak a családja ellenőrző részesedéssel bír olyan vállalatokban, amelyek leányvállalatai a háború kitörése után is Oroszországban működtek. A szavazás megerősíti, hogy Svájc fennálló, rugalmas semlegességi modellje – és nem egy alkotmányos szintű rögzítés – marad a politikai konszenzus, mivel minden nagyobb párt az SVP kivételével ellenezte a változtatást. Az eredmény nyitva hagyja az utat a nyugati szankciókhoz való további igazodás előtt.
Mi történt
Szeptember 27-én a svájci választók népszavazást tartottak a Svájci Néppárt (SVP) által kezdeményezett javaslatról, amely az alkotmányban rögzítette volna a szigorúbb „örök és fegyveres" semlegességet. A kezdeményezés megtiltotta volna Svájcnak, hogy katonai szövetségekhez – köztük a NATO-hoz – csatlakozzon, valamint hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóvá nem hagyott szankciókat alkalmazzon.
A szövetségi kormány, a parlament mindkét háza és valamennyi jelentős párt – az SVP kivételével – a javaslat ellen kampányolt. Moszkva ugyanakkor nyilvánosan felszólította a svájci szavazókat, hogy támogassák a kezdeményezést. A kampány egyik legfőbb pénzügyi támogatója Christoph Blocher, a Szövetségi Tanács volt tagja, az SVP korábbi vezetője volt, aki közel 2 millió svájci frankot (mintegy 2,4 millió dollárt) fordított a javaslat népszerűsítésére.
A Szövetségi Tanács által közzétett hivatalos végeredmény szerint a választók 70,15%-a elutasította, 29,85%-a támogatta a kezdeményezést, és egyetlen kanton sem szavazott mellette. A szavazás nem jelenti a semlegesség feladását: az eredmény csupán azt őrzi meg, hogy a kormány a nemzetközi helyzettől függően rugalmasan alkalmazhassa a semlegességi elvet, és továbbra is csatlakozhasson az EU Oroszország elleni szankcióihoz.
Háttér
Svájc állandó fegyveres semlegességét 1815 óta ismeri el nemzetközileg, és 1848 óta az alkotmány is rögzíti. A jelenlegi modell a kormánynak széles mozgásteret biztosít a semlegesség alkalmazására – ideértve azt, hogy a szankciókhoz való csatlakozásról eseti alapon dönthessen. Ezt a rugalmasságot korlátozta volna az SVP kezdeményezése, amelyet közvetlenül a 2022. februári döntés váltott ki, miszerint Svájc csatlakozott az EU Oroszország elleni szankcióihoz a teljes körű ukrajnai inváziót követően. Azóta a svájci hatóságok több lépést is tettek: 2022 márciusában mintegy 5,75 milliárd svájci frank értékű orosz vagyont fagyasztottak be, 2025 augusztusában pedig kilenc személyt és 45 vállalatot vettek fel a szankciós listákra. Szeptember 19-én a kormány elfogadta a 2026-os biztonságpolitikai stratégiát, amely az elrettentő képesség megerősítését, a kritikus infrastruktúra védelmét és a hibrid fenyegetésekre való felkészülést irányozza elő. Az SVP egy másik, júniusi népszavazáson is vereséget szenvedett, amikor a választók elutasították Svájc lakosságának tízmillió főben való maximalizálását. Novemberben újabb népszavazás várható, amelyet a baloldali pártok kezdeményeztek a hadianyag-törvény enyhítése ellen.