Az AfD megnyerte a szász-anhalti tartományi választást, de az abszolút többséget nem érte el
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt nyerte a Szász-Anhalt tartományi parlamenti (Landtag) választását szeptember 6-án, a szavazatok 43,8%-ával és a 83 mandátumból 39-cel – ez a párt eddigi legjobb eredménye bármely német tartományi választáson. A győzelem azonban három mandátummal elmarad a 42 mandátumhoz szükséges abszolút többségtől. A CDU a 2021-es 40 mandátumáról 15-re esett vissza, az SPD, a Zöldek és a Die Linke egyaránt 8-8 mandátumot szereztek, míg a BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht) az 5%-os küszöböt átlépve 5 helyet kapott.
Legfontosabb tudnivalók
- Az AfD a szavazatok 43,8%-át szerezte meg, és 39 mandátumot kapott a 83 tagú Landtagban – ez három hellyel marad el a 42 mandátumos abszolút többségtől.
- Ez a párt történetének legjobb eredménye bármely német tartományi választáson, közel a 2021-es 20,8%-os részesedés dupláját jelenti.
- A CDU a 2021-es 40 mandátumáról 15-re esett vissza; az SPD 9,3%-kal (8 mandátum), a Zöldek 8,9%-kal (8 mandátum), a Die Linke 8,6%-kal (8 mandátum) került be, a BSW 5,3%-kal (5 mandátum) átlépte az 5%-os küszöböt.
- A választói részvétel 77,8% volt, a 18:00 órás adatok szerint pedig 76,5%, ami az 1990 óta eltelt időszak legmagasabb értéke.
- Az AfD és a BSW együtt 44 mandátummal rendelkezne – ez elméletileg minimális többséget jelent –, de a BSW közölte, hogy sem az AfD-s Ulrich Siegmundot, sem a CDU-s Sven Schulze-t nem támogatja miniszterelnökként.
- Az AfD programja ellentétes a további ukrajnai katonai segítségnyújtással, szankciók eltörlését és szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz Moszkvával.
Miért fontos
Az AfD csaknem megduplázta 2021-es szász-anhalti szavazati arányát, ezzel a párt történetének legjobb tartományi választási eredményét elérve, és arra készül, hogy – a BSW elméleti 44 mandátumos minimális többségére támaszkodva – akár az első AfD-vezette tartományi kormányt alakítsa meg Németországban. A CDU elvesztette korábbi mandátumainak több mint felét (40-ről 15-re), és Friedrich Merz kancellár a CDU legsúlyosabb választási vereségeként jellemezte az eredményt. Az AfD programja – a további ukrajnai katonai segítségnyújtás elutasítása, az Oroszország elleni szankciók eltörlése és a Moszkvával való szorosabb kapcsolatok helyreállítása – közvetlen hatással van Ukrajna támogatására. A nemzetközi reakciók – Elon Musk, Orbán Viktor, Matteo Salvini és Robert Fico üdvözölték az eredményt, míg Donald Tusk élesen bírálta az ünneplőket – jelzik az újabb európai polarizációt.
Mi történt
Szeptember 6-án tartották a szász-anhalti tartományi parlamenti választásokat. Az előzetes eredmények szerint az Alternatíva Németországnak (AfD) párt a szavazatok 43,8%-át szerezte meg, és 39 mandátumot kapott a 83 tagú Landtagban – hárommal elmaradva a 42 mandátumos abszolút többségtől. Ez a 2021-es 20,8%-os eredménynek csaknem a duplája, és a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye. A CDU a 2021-es 40 helyett 15 mandátumot szerzett 17,2%-kal; az SPD 9,3%-kal (8 mandátum), a Zöldek 8,9%-kal (8 mandátum), a Die Linke 8,6%-kal (8 mandátum) jutott be. A BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht) 5,3%-kal az 5%-os küszöb felett teljesített, és 5 mandátumot szerzett. A választói részvétel 77,8% volt. Míg az este korábbi prognózisa 44,5%-ot jelzett az AfD-nek, az éjjel háromkor kiadott hivatalos előzetes eredmények 43,8%-ra módosították az adatot. Az AfD és a BSW elméletileg együtt 44 mandátummal – minimális többséggel – rendelkezne, de a BWS közölte, hogy sem az AfD jelöltjét, Ulrich Siegmundot, sem a CDU hivatalban lévő miniszterelnökét, Sven Schulze-t nem támogatja miniszterelnökként. Az AfD jelöltje a 35 éves Ulrich Siegmund. A CDU vezetője, Friedrich Merz kancellár a párt „legsúlyosabb választási vereségeként” jellemezte az eredményt.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló anyag kizárólag ukrán nyelvű médiából (Європейська правда, hromadske, Новинарня, Forbes Ukraine, LIGA.net, Суспільне Новини, Укрінформ, Громадське радіо, ZN.UA) származik, így a tudósítások egységesen az ukrán érdekek szempontjából keretezik az eseményt. Az AfD-t következetesen „ultrajobboldali” és „Oroszország-barát” pártként jellemzik, győzelmét annak ukránellenes platformjával – a katonai segítségnyújtás elutasításával, a szankciók eltörlésének követelésével, Ukrajna EU- és NATO-csatlakozásának elutasításával – kötik össze. Az ukrán források kiemelten kezelik az AfD Oroszország-politikai elemeit: Markus Frohnmaier moszkvai tárgyalásait az orosz hatóságokkal és a Gazprommal az Északi Áramlat ügyében, Siegmund ígéretét az ingyenes oroszórákra a szász-anhalti iskolákban, valamint Alice Weidel korábbi kijelentését, miszerint Németország megkövetelné az ukrajnai segélyek visszafizetését és az Északi Áramlat kárainak megtérítését. A 2024-es AfD Bundestag-beli bojkottját Zelenszkij elnök felszólalása ellen, valamint a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalnak a pártra vonatkozó „igazolt szélsőjobboldali szervezet” minősítését szintén az ukrán és európai biztonságra gyakorolt hatás hangsúlyozására használják. Az ukrán címek a történetet a „kockázatok Ukrajna számára” keretbe helyezik, és összekapcsolják a szász-anhalti eredményt a szeptember 20-i mecklenburg-elő-pomerániai és berlini választásokkal.
Miben térnek el a beszámolók
A források között nincs érdemi egyet nem értés a szavazati arány számjegyét leszámítva: egyetlen cikk 44%-ot jelöl, míg az összes többi a hivatalos előzetes eredményből származó 43,8%-ot adja meg – a Reuters és a Guardian a kerekített 44%-os számot használja, az este korábbi prognózisa pedig átmenetileg 44,5%-ot mutatott. Bonyolultabb a BSW pozíciója: szász-anhalti listavezetője, Thomas Schulze korábban kijelentette, hogy pártja kész minden politikai erővel – az AfD-vel is – tárgyalni, miközben a BSW közölte, hogy sem az AfD-s Ulrich Siegmundot, sem a CDU-s Sven Schulze-t nem támogatná miniszterelnökként, így a párt végső álláspontja egyelőre nem tisztázott.
Háttér
A szász-anhalti Landtag 83 mandátumból áll, az abszolút többséghez 42 mandátum szükséges. Az AfD-t 2013 februárjában alapították, és 2017-ben jutott be először a Bundestagba – ez volt az első ultrafajobboldali parlamenti jelenlét a második világháború óta. A BWS kijelentette, hogy sem Siegmundot, sem Schulze-t nem támogatja miniszterelnökként, ami megnehezíti a koalíciós tárgyalásokat. 2025-ben a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal „igazolt szélsőjobboldali szervezetnek” minősítette az AfD-t, amely azóta bíróságon támadja a minősítést. Két további tartományi választásra kerül sor szeptember 20-án – Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben –, a következő szövetségi választásokat pedig legkésőbb 2029-ben tartják. Németországban a külpolitika szövetségi hatáskör, így még egy AfD-vezette szász-anhalti kormány sem változtatná meg önállóan Németország Ukrajna-politikáját.