AfD nyert Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a Die Linke vezet Berlinben – történelmi vereséget szenvedett a CDU
Németországban szeptember 20-án tartományi választásokat tartottak Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Az ARD exit pollja szerint a szélsőjobboldali AfD 37,3%-kal megnyerte a Mecklenburg-Elő-Pomerániai választást, míg a CDU a szövetségi kancellár, Friedrich Merz vezetésével mindössze nagyjából 5%-ot ért el – a szavazás egyik forrás szerint a küszöb alá is eshet. Berlinben a Die Linke 24,9%-kal az első helyen végzett, megelőzve a CDU-t (20%) és az AfD-t (16%). Merz „katasztrófának” nevezte a CDU eredményét.
Legfontosabb tudnivalók
- Az AfD 37,3%-kal megnyerte a Mecklenburg-Elő-Pomerániai tartományi választást az ARD exit pollja szerint.
- A CDU nagyjából 5%-ot kapott – egy forrás szerint 4,9%-kal a küszöb alatt maradt, és először nem jutna be a tartományi parlamentbe.
- A kancellár Friedrich Merz „katasztrófának” nevezte a CDU eredményét, és jelezte, hogy nem mond le.
- Berlinben a Die Linke 24,9%-kal vezet, a CDU 20%-kal második, az AfD 16%-kal harmadik – a Die Linke ezzel először kerülhet be a berlini parlamentbe.
- Az SPD 28 éve először elveszítette vezető pozícióját Mecklenburg-Elő-Pomerániában.
- Az AfD és a Die Linke egyaránt ellenzi a fegyverszállítást Ukrajnának, és Oroszországhoz való közeledést szorgalmaz.
- Az AfD az előző héten rekordmagas, 30%-os országos támogatottságot ért el, míg a CDU 18–19%-ra esett vissza.
Miért fontos
Az AfD néhány héten belül a második keletnémet tartományban végzett az első helyen, ami a szélsőjobb folytatódó előretörését jelzi a volt NDK területén. Az SPD 28 év után elveszítette vezető pozícióját Mecklenburg-Elő-Pomerániában, a CDU pedig Merz vezetésével a küszöb közelébe vagy az alá zuhant. Mivel mind az AfD, mind a Die Linke ellenzi a fegyverszállítást Ukrajnának és Oroszország felé közeledne, ezek az eredmények közvetlenül érintik Németország háborúval kapcsolatos álláspontját.
Mi történt
Szeptember 20-án tartományi választásokat tartottak Németország két szövetségi tartományában, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Az ARD exit pollja és előrejelzései szerint az AfD 37,3%-kal az első helyen végzett Mecklenburg-Elő-Pomerániában, ahol 28 éve az SPD volt a domináns erő Manuela Schwesig vezetésével. Az SPD 35,6%-ot kapott, a CDU pedig nagyjából 5%-ot – egy forrás szerint 4,9%-kal a küszöb alatt maradt, így először nem jutna be a tartományi parlamentbe. Friedrich Merz kancellár „katasztrófának” nevezte az eredményt, de közölte, hogy nem mond le. Berlinben a Die Linke 24,9%-kal az első helyen végzett, megelőzve a CDU-t (20%) és az AfD-t (16%); a Die Linke ezzel először kerülhet be a berlini parlamentbe. Az AfD miniszterelnök-jelöltje, Leif-Erik Holm elveszítette választókerületét, és közölte, hogy nem lép be a tartományi parlamentbe; szerinte a SPD, Die Linke és Zöldek hármas koalíciója a legvalószínűbb kormányzati forma, mivel minden más párt kizárta az AfD-vel való koalíciót. Az AfD a választás előtti héten rekordmagas, 30%-os országos támogatottságot ért el, míg a CDU 18–19%-ra esett.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán tudósítások az AfD eredményét elsősorban a párt Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontján keresztül értelmezik, kiemelve az AfD katonai segítségnyújtás elleni fellépését és a Moszkvával való közeledésre irányuló felhívásait. Az ukrán média összekapcsolja az AfD felemelkedését Merz kancellár helyzetével és azzal a kérdéssel, hogy a CDU mennyire tudja folytatni az Ukrajna támogatását. A szász-anhalti eredményt a mecklenburg-elő-pomerániai trend előzményeként mutatják be. Az ukrán források hangsúlyozzák, hogy a többi párt nem hajlandó koalícióra lépni az AfD-vel, így az eredmény politikai sokként, nem pedig kormányváltásként értelmezendő.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi sajtó a nyers eredménnyel – AfD első Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Die Linke első Berlinben – és a CDU keletnémet összeomlásával vezeti a tudósítást, beleértve Merz „katasztrófa” megjegyzését. A berlini versenyt önálló történetként kezelik, kiemelve a Die Linke első helyét és a párt előszöri berlini parlamentbe kerülésének lehetőségét. A tudósítások megjegyzik az AfD országos szintű előretörését (kb. 30%) és a CDU történelmi mélypontját, de a berlini eredményt külön, baloldali történetként mutatják be, nem egyszerűsítve le egyetlen szélsőjobboldali hullámra. A források kiemelik, hogy a többi párt kizárja a koalíciót az AfD-vel, így a tartományi kormány várhatóan nem AfD-s kezekben marad, egy SPD–Die Linke–Zöldek koalíció a legvalószínűbb forgatókönyv.
Miben térnek el a beszámolók
A források az AfD Mecklenburg-Elő-Pomerániai eredményét 37,3% és 38,2% között adják meg, az exit poll és az előrejelzés eltérő számaival. Az SPD eredményét 35,5%, 35,6% és 35,7% között adják meg. A CDU eredményéről megoszlanak a vélemények: egyes források „körülbelül 5,3%”-ról vagy „valamivel 5% felett”-ről írnak, míg egy másik szerint a CDU 4,9%-kal a küszöb alatt maradt, és először nem jutott be a tartományi parlamentbe. A Die Linke berlini eredményét 24,5% és 24,9% között adják meg. Végül a szász-anhalti választás időpontját egyes források szeptember 6-ra, mások szeptember 7-re teszik.
Háttér
Berlin és Mecklenburg-Elő-Pomeránia Németország 16 szövetségi tartományának kettője; a tartományi kormányok jelentős hatáskörrel rendelkeznek, többek között az oktatás és egyes biztonsági kérdések terén. Mecklenburg-Elő-Pomeránia mintegy 1,5 millió lakosú, Németország egyik legkisebb lakosságú és egyik legmagasabb munkanélküliségű tartománya. Manuela Schwesig (SPD) 2017 óta tölti be a tartomány miniszterelnöki posztját; korábban Angela Merkel harmadik kormányában a családügyi, nőügyi és ifjúsági minisztériumot vezette. A német média 2022-ben arról számolt be, hogy Schwesig a teljes körű orosz invázió előtt részt vett egy Gazprom által támogatott, az Északi Áramlat-2-t segítő alapítvány munkájában. Berlin jelenlegi főpolgármestere, Kai Wegner (CDU) nem indult újra; a CDU helyette a tartományi pénzügyminisztert, Stefan Evers-t indította, míg az AfD listáját Kristin Brinker vezette. Az AfD a szász-anhalti tartományi választást szeptember 6-án vagy 7-én mintegy 44%-kal nyerte meg, ami a keletnémet trend előzménye volt.