Közzétéve: · Frissítve:

Nyugati hírszerzés: Putyin nem készen tárgyalni, a háború legalább a tél végéig folytatódhat

A nyugati hírszerzések szerint Vlagyimir Putyin nem készen áll komoly tárgyalásokra a háború befejezéséről, és legalább a tél végéig tovább akarja folytatni a harcot. Miközben Oroszország jelentős veszteségeket szenved, mobilizációja és gazdasága instabil, európai és amerikai diplomáciai találkozók pedig a béketárgyalások folytatását célozzák.

Legfontosabb tudnivalók

  • A nyugati hírszerzések szerint Putyin a tél végéig folytatni szándékozik a harcot, és nem készen áll a béketárgyalásokra.
  • Putyin elutasította még a részleges tűzszünet gondolatát is, ami ellentmond Donald Trump követelésének.
  • Oroszország jelentős veszteségeket szenved, mobilizációja és újonc-toborzása nehézségekkel küzd, gazdasága pedig instabil.
  • A nyugati becslések szerint havonta 40–50 ezer orosz katona hal meg vagy kap súlyos sérülést Ukrajnában.
  • Az egyik nyugati hírszerző szolgálat szerint a megállapodás feltételei között szerepelne a teljes Donebasz átadása és Ukrajna NATO-tagként való belépésének örökös kizárása.
  • Volodimir Zelenskyj és a kijevi vezetők valószínűleg elutasítanák ezeket a feltételeket, ami a lehetséges megállapodást realisztikussá teszi.
  • Putyin a tél folyamán tömeges támadásokkal próbálhat nyomást gyakorolni Ukrajnára, különösen az energetikai infrastruktúrára.

Miért fontos

Az értékelés azt jelzi, hogy a közeljövőben nem a tárgyalások lezárása, hanem a háború folytatása és a téli támadások fokozása a valószínű forgatókönyv. A részleges tűzszünet elutasítása és a Trump által támasztott leállítási követelmény közötti ellentét tovább bonyolíthatja a békefolyamatot. Az orosz veszteségek, a mobilizációs nehézségek és a gazdasági instabilitás ugyanakkor nyomást gyakorolnak Putyinra, miközben a háború segít neki elnyomni a hazai kritikát. A teljes Donebasz átadását és Ukrajna NATO-elhagyását magában foglaló feltételek pedig a közlések alapján összeegyeztethetetlenek a kijevi pozícióval.

Mi történt

A nyugati hírszerzések úgy értékelik, hogy Putyin nem készen áll komoly tárgyalásokra a háború befejezéséről, és legalább a tél végéig folytatni akarja a küzdelmet. Várakozásaiban az orosz hadsereg további előrehaladása szerepel a kelet-ukrajnai fronton, illetve az, hogy a rakéta- és dróntámadások meggyengítik az ukrajnai ellenállást. Egyes оцінки szerint a zimát a tömeges támadásokra, különösen az ukrajnai energetikai infrastruktúra ellen, használná fel. Oroszország közben jelentős katonai veszteségeket szenved, nehézségekkel küzd a mobilizációval és az újoncok toborzásával, gazdasága pedig instabil. A diplomáciai folyamat ugyanakkor folytatódik: november 10–11-én Abu-Dzabiban megtartották az első február óta esedékes ukrán–amerikai–orosz hármas tárgyalásokat, november 12-én az amerikai különügyi megbízottak Moszkvában tárgyaltak Putyinnel, majd este Dublinban találkoztak Volodimir Zelenkijjel.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán nyelvű tudósítások a nyugati hírszerzési értékelést teszik középpontba: Putyin nem készen áll komoly tárgyalásokra, és a télen át folytatni szándékozik a harcot. A beszámolók az orosz veszteségeket, a mobilizációs gondokat és a gazdasági instabilitást hangsúlyozzák, miközben jelzik, hogy a háború segít Putyinnak elnyomni a belső kritikát. Kiemelik a becsült havi 40–50 ezer orosz війсковий veszteségét és a télen várható erősödést a drón-, rakéta- és energetikai célpontok elleni támadásokban. A diplomáciális kontextusban hangsúlyozzák Ukrajna részvételét a tárgyalásokban, a Moszkvával szembeni nyugati nyomást és azt az álláspontot, hogy a biztonsági megállapodásokhoz Európának és Ukrajnának is részt kell vennie. Окремо зазначається, що Zelenkijj nyitott lenne a Donebasz kérdésének népszavazásra bocsátására, ha a szövetségesek megerősítik a biztonsági garanciák csomagját.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A nemzetközi értelmezés középpontjában a nyugati hírszerzés Putyinra vonatkozó értékelése és az ellentét áll, amely a részleges tűzszünet elutasítása és Donald Trump háborúmegállítási követelménye között húzódik. Az európai tisztségviselők és a washingtoni francia nagykövet Oroszország nehéz gazdasági és politikai helyzetéről, valamint Putyin háborúhoz fűződő szükségességéről beszélnek. Figyelmet kapnak a kínai és berlini diplomáciai találkozók, illetve az a kérdés, hogy Oroszország Ászsiai–Тengeri csúcstalálkozón való részvétele nem Russia egyenrangú partnerként való tünteti-e fel az Amerikai Egyesült Államok és Kína mellett. Az európai válaszok elutasítják az orosz biztonsági követelményeket, és hangsúlyozzák, hogy Moszkvának tettekkel kell igazolnia bétevését, többek között a napi ukrajnai csapások megszüntetésével. Az európai vezetők kétségesek a közeljövőben bekövetkező igazságos és tartós béke tekintetében, miközben gyanakítják, hogy Moszkva a 2027-es európai választások után várható gyengülő támogatásra számítva húzza az időt.

Miben térnek el a beszámolók

Az amerikai, kínai és orosz vezetők tervezett hármas találkozójának időpontja és helyszíne tekintetében ellentétek mutatkoznak: egyes jelentések november 19-ét az Ászsiai–Tengeri Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozójához kapcsolják, mások pedig november 20-át és a dél-kínai Sencsenben megrendezett gazdasági csúcstalálkozót jelölnek meg.

Háttér

A teljes méretű háború már közel öt éve folyik. November 10–11-én Abu-Dzabiban került sor az első február óta esedékes ukrán–amerikai–orosz hármas tárgyalásokra, amelyeket november 12-én a putyinnal folytatott moszkvai amerikai tárgyalások és a Zelenkijjel dél Dublinban folytatott találkozása követteett. November 13-án az EU vezetői megállapodtak, hogy a Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokon Európát az EU intézményei, valamint Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország képviseli. Az amerikai illetékesek megkérdezték, hajnalna-e ki Ukrajna a Donebaszból NATO-tagság esetén, mire Zelenkijj válaszolt, hogy a kérdést népszavazásra bocsátja, amennyiben a szövetségesek megerősítik a biztonsági garanciák csomagját. Washington arra kérte Moszkvát, hogy fogadjon el Ukrajні számára a NATO Alapstatútum 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat, a területi kérdéseket pedig a tárgyalások végső szakaszára javasolta. Az orosz követelmények között szerepel a NATO-csapatok 1997-es pozíciókba való visszavonása, amit az európai vezetők maximalista igényként utasítottak el. Az ukrán tárgyalók elutasították a Donecszki és Luhanszki régiók határok átrajzolását célzó amerikai javaslatot, amely lehetővé tette volna Oroszország számára az ellenőrzésre való igényét az ukrán városok átadása nélkül.