Trump nyilvánosan szólította fel Ukrajnát a háború lezárására, és Zselenszkij leváltását sürgette
Donald Trump amerikai elnök október 20-án a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak nyilatkozva felszólította Ukrajnát és Volodimir Zselenszkijt, hogy mielőbb kössenek megállapodást Oroszországgal a háború befejezéséről, és azt hangoztatta, hogy „nagyon rossz következményei" lesznek, ha erre nem hajlandók. Az elnök szerint Oroszország rendelkezik a kezdeményezéssel a harctéren, és lényegesen nagyobb emberi tartalékkal bír, mint Ukrajna. Trump megismételte korábbi felvetését is, miszerint Zselenszkij helyett másnak kellene tárgyalnia Ukrajna nevében.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump október 20-án a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak azt mondta: Oroszországnak van az előnye a harctéren, fokozatosan előrenyomul, és lényegesen nagyobb emberi tartaléka van, mint Ukrajnának.
- Trump felszólította Ukrajnát és Zselenszkijt a háború mielőbbi rendezésére, és azzal fenyegetőzött, hogy „nagyon rossz" következményei lesznek, ha erre nem hajlandók.
- Trump megismételte korábbi állítását, miszerint Zselenszkij helyett másnak kellene vezetnie Ukrajna tárgyalásait.
- Trump szerint Oroszországnak „korlátlan utánpótlása van emberekből", Ukrajna viszont sokat veszített, és nem nagy ország.
- Trump azt állította, hogy az USA „hatalmas" segítséget adott Ukrajnának, és cserébe „semmit sem kapott, csak drága dízelt".
- Trump közlése szerint Európa „belefáradt" a háború költségeibe.
- Trump megismételte azt a korábban is vitatott történetet, amely szerint egy ezer orosz tankból álló oszlop 2022-ben három-négy óra alatt elérhette volna Kijevet, ha az orosz parancsnok nem tér le a főútra.
Miért fontos
Trump nyilvánosan, újságírók előtt szólította fel Ukrajnát tárgyalási pozíciójának feladására, és egyúttal nyomást gyakorolt Zselenszkijre, hogy adja át a tárgyalási szerepet egy másik személynek. Az elnök a háborút úgy írta le, mint amelyben Oroszország gyakorlatilag korlátlan emberi tartalékkal és kezdeményezéssel rendelkezik, a status quo pedig Ukrajna számára csak romlást hoz. A megjegyzések egybeesnek az amerikai kormányzat olyan párhuzamos lépéseivel, amelyeket az elemzők Moszkva felé engedékenynek tartanak – az orosz dízelre vonatkozó szankcióenyhítéssel, az új oroszellenes szankciók és a kritikus ukrán fegyverszállítmányok késleltetésével.
Mi történt
Donald Trump amerikai elnök október 20-án a Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak nyilatkozva azt mondta: Oroszországnak van az előnye a harctéren, fokozatosan előrenyomul, és lényegesen nagyobb emberi tartalékkal bír, mint Ukrajna. Az elnök felszólította Ukrajnát és Volodimir Zselenszkijt, hogy mielőbb kössenek megállapodást a háború befejezéséről, és azzal fenyegetőzött, hogy „nagyon rossz" következményei lesznek, ha erre nem hajlandók. Trump – egy nappal korábbi nyilatkozatát megismételve – ismét leszögezte, hogy Zselenszkij helyett másnak kellene vezetnie Ukrajna tárgyalásait. Azt állította, hogy Oroszországnak „korlátlan utánpótlása van emberekből", Ukrajna viszont sokat veszített, és nem nagy ország. Trump közlése szerint az Egyesült Államok „hatalmas" segítséget adott Ukrajnának, és cserébe „semmit sem kapott, csak drága dízelt"; Európát pedig úgy jellemezte, mint amelyik „belefáradt" a háború költségeibe. Az elnök ezenkívül – immár sokadszor – megismételte azt az állítását, miszerint egy hozzávetőleg ezer orosz tankból álló oszlop 2022-ben három-négy óra alatt elérhette volna Kijevet, ha az orosz parancsnok nem tér le az autópályáról sáros földekre, és ily módon a háború elviekben gyorsan véget érhetett volna. Trump azt is hangsúlyozta, hogy „tízezrek" halnak meg havonta, és 27–34 ezer közti havi veszteségeket említett; ezeket a számokat egyetlen független forrás sem erősítette meg. Az ukrán és nemzetközi tudósítások arról is beszámoltak, hogy a Kreml Trump Zselenszkijre gyakorolt nyomását orosz politikai győzelemként értékeli: az orosz elnöki megbízott, Kirill Dmitrijev „sakk-matt"-ot posztolt, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig „friss kegyelemjelekről" beszélt, hozzátéve, hogy a „kijevi rezsim" ugyan ellenáll, de ez nem változtathatja meg az események menetét.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjában Trump üzenetének fenyegető eleme áll: a „nagyon rossz következményekre" való figyelmeztetés, valamint az a követelés, hogy Zselenszkij távozzon a tárgyalási pozícióból. Az ukrán lapok a Kreml reakcióit (Dmitrijev „sakk-matt" bejegyzése, Peszkov „kegyelemjelekről" szóló szavai) és a The Washington Post jelentését emelik ki, amely szerint Moszkva a Trump–Zselenszkij szakítást orosz politikai győzelemként könyveli el, és Donbasz kérdésében is engedményeket próbál kicsikarni Kijevből. Kiemelt hangsúlyt kapnak a párhuzamos amerikai kormányzati intézkedések is: az orosz dízelre vonatkozó szankcióenyhítés, az új oroszellenes szankciók és az Ukrajnának szánt kritikus elfogórakéta-szállítmányok késleltetése, valamint a műholdas rendszerekhez való hozzáférés korlátozása. Több ukrán lap a Trump által sokat hangoztatott 350 milliárd dolláros segélyösszeget is kontextusba helyezi, jelezve, hogy a jelenlegi amerikai fegyverszállítmányok jelentős részét más szövetségesek finanszírozzák a PURL-mechanizmuson keresztül. Egy ukrán forrás a helyzetet stratégiai dilemmaként írja le Kijev számára: a nyilvános szembemenés vagy a hallgatás között kell választania.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi (AP-hoz hasonló angol nyelvű) tudósítások szűkebben, elsősorban Trumpnak arra a felszólítására összpontosítanak, hogy Zselenszkijt más váltsa le a tárgyalóasztalnál, valamint a „nagyon rossz következményekre" vonatkozó figyelmeztetésre. Ezek a jelentések nem térnek ki a Kreml reakcióira, az orosz hadszíntéri állítások hátterére vagy a Moszkva felé tett amerikai politikai lépésekre.
Miben térnek el a beszámolók
Trump elnök egyik megjegyzésének – amely szerint a háború néhány óra alatt véget érhetett volna, ha az orosz oszlop nem tér le a főútról – két változata terjedt el: egyes beszámolók szerint „négy óra", mások szerint „egy nap" alatt ért volna véget a háború. A másik bizonytalan pont a Trump által említett havi veszteségadat: különböző tudósítások 27 000, 28 000, 32 000 és 34 000 közötti számokat idéznek, illetve egyes megfogalmazásokban 32 000 az orosz és ukrán oldal együttes havi veszteségeként szerepel – egyik számot sem erősítette meg független forrás.
Háttér
Trump október 19-én nyilvánosan ismét felvetette, hogy Zselenszkij helyett másnak kellene vezetnie Ukrajna tárgyalásait; ugyanazon a napon Zselenszkij Oslóban találkozott az amerikai különmegbízott Steve Witkcoffal, ahol tűzszüneti formátumokat és biztonsági garanciákat vitattak meg, és Witkoff a tervek szerint október 21-én Szentpétervárra utazott, hogy az orosz vezetéssel is találkozzon. A The Washington Post arról írt, hogy a Kreml Trump és Zselenszkij kapcsolatának romlását saját politikai győzelmeként értékeli, és amerikai nyomás igénybevételével próbál Kijevtől engedményeket kicsikarni, többek között a Donbasz kérdésében. Legutóbbi, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után tíz nappal Trump az orosz dízel világpiaci ellátására vonatkozó szankciók enyhítését jelentette be; az amerikai átlagos dízelár a beszámolók szerint 6,33 dollár volt gallononként, egy héttel korábban mintegy öt centtel alacsonyabb. Trump rendszeresen hivatkozik arra, hogy az USA mintegy 350 milliárd dollár segélyt adott Ukrajnának – ez az összeg több forrás szerint nem felel meg a tényleges teljesnek; a jelenlegi amerikai fegyverszállítmányok jelentős részét más szövetségesek finanszírozzák a PURL (Prioritized Ukraine Requirements List) mechanizmuson keresztül. Az orosz elnöki megbízott, Kirill Dmitrijev Trump Zselenszkij leváltására vonatkozó felhívására „sakk-matt" bejegyzéssel reagált; a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov „friss kegyelemjelekről" beszélt, és azt mondta, a „kijevi rezsim" ellenáll ugyan, de ez nem változtathatja meg az események menetét. Dmitrijev közlése szerint amerikai féllel számos gazdasági és beruházási projekt – többek között az Északi-sarkkör térségében, az energetikában és az LNG-ágazatban – áll tárgyalás alatt.