Az ukrán légierő figyelmeztet: Oroszország egyre gyorsabb, MI-vel vezérelt sugárhajtású drónokat vet be

Miért fontos

Az orosz támadó drónok arányának és sebességének gyors növekedése közvetlenül fenyegeti Ukrajna kritikus infrastruktúráját és hadszíntéri logisztikáját a tél küszöbén. A légierő saját előrejelzése szerint a sugárhajtású drónok aránya 80%-ra, sebességük pedig akár 800–900 km/h-ra emelkedhet, miközben az ukrán elfogó drónok tömeges szállítása leghamarabb november végére várható – ez egy hónapokig tartó védelmi rést hagy nyitva az őszi–téli csapáshullámokkal szemben. A hidak ellen bevetett új kumulatív-vágó robbanófejek a folyókon átívelő közlekedést és evakuálást is célkeresztbe állítják.

Mi történt

Jurij Cserevashenko, az ukrán légierő helyettes parancsnoka október 6-án a Legfelső Tanács ideiglenes vizsgálóbizottságának ülésén ismertette a légierő helyzetértékelését az orosz drónfenyegetésről. Közlése szerint a sugárhajtású drónok aránya a júliusi növekedés óta a teljes támadó drónpark mintegy 40%-át teszi ki, egyes irányokban pedig a 60%-ot is eléri; a légierő előrejelzése szerint ez az arány 80% közelébe emelkedhet. A jelenlegi orosz sugárhajtású típusok 600 km/h-ra képesek, és a légierő 800–900 km/h-s jövőbeli sebességgel számol.

Cserevashenko kijelentette, hogy Oroszország már mesterséges intelligenciát alkalmaz a támadási útvonalak megtervezésére és a célpontok felismerésére; a hosszú, nagyon rövid szünetekkel végrehajtott odesai hullám-támadásokat szerinte gyakorlatilag lehetetlen lenne MI nélkül megszervezni. Ukrajna is bevezet saját MI-alapú eszközöket, köztük automata tornyokat.

A Légierő mintegy 20 ukrán elfogó dróngyártóval dolgozik együtt; 14 cég már tesztrepüléseket végez, 6 cég el is pusztított sugárhajtású drónt, és 3 cég eredménye ígéretes. Egy elfogó már rendszeresítésre került, kettő kódifikáción esett át (köztük a „Hizsak"). A tömeges gyártás egyelőre nem indult el: a költségek magasak, a gyártók finanszírozása hiányos, a jelenlegi volumen csupán néhány tucat darab, és a szükséges mennyiségű szállítás leghamarabb november végére várható.

A HUR közölte, hogy a „Geran-4" megújult változatán optikai navigációt, iránytűt és robbanófejet cseréltek; a kínai sugárhajtóművet az „Alabuga" különleges gazdasági övezetben gyártott orosz motorra cserélték. Az új „Geran"-verziók speciális, kumulatív-vágó (KRSN) robbanófejet kaptak, amely megerősített acél- és betonelemeket, köztük ferdekábeles hidakat is képes károsítani. Az utóbbi napokban az orosz erők fokozták a csapásokat a Dnyeper feletti Északi és Déli híd ellen. Október 5-én a 8. ukrán hadtest bejelentette az új „Molnija-13" orosz felderítő drón elfogását, amely másfélszer nagyobb elődeinél és négy hajtóművel rendelkezik. A HUR jelezte, hogy a „Geran-4" és „Geran-5" turbinás verzióinak gyártását is előkészítették. Az ISW elemzői szerint Oroszország új, ellenállóbb és veszélyesebb csapásdrón-típusokat vethet be, mielőtt Ukrajna hatékony ellentechnikákat tudna bevezetni – potenciálisan az ukrán energetikai és logisztikai létesítmények ellen, ősszel és télen.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán források – köztük az Ukrinform, a ZN.UA, az Ukrajinszka Pravda és az NV – egységesen a légierő és a HUR helyzetértékelésére építik a tudósítást, és középpontba az orosz technológiai ugrást (a „Geran-4" modernizálása, a „Molnija-13" megjelenése, az MI a támadástervezésben) és az ukrán válaszlépések korlátait állítják. Kiemelt hangsúlyt kap az elfogó drónok november végi szállítási határideje, valamint az ukrán fejlesztések (MI-vezérlésű tornyok, a „Hizsak"-elfogó kódifikációja, Olekszandr Dmuhovszkij ezredes kinevezése a közvetlen légvédelmet vezető parancsnoknak), amelyek a technológiai alkalmazkodás képességét hivatottak alátámasztani.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A cikkcsomag egyetlen nem ukrán forrást sem tartalmaz; a nemzetközi (nem ukrán) keretezés az itt hozzáférhető anyagokból nem mutatható ki – szemben az ukrán szerkesztőségek által hangsúlyozott szűk technikai és szervezeti részletekkel a nyugati elemzőintézetek (pl. ISW) hangsúlyozottan az orosz technológiai ugrás ütemezését emelnék ki.

Háttér

Oroszország az „Alabuga" különleges gazdasági övezetben a dróngyártást az iráni és kínai alkatrészektől való függés csökkentésére fejleszti; a „Geran-4" modernizált változatán a kínai sugárhajtóművet oroszra cserélték, és a HUR szerint a drón amerikai gyártmányú mágneses-induktív szenzort kapott, amely elektronikus hadviselés (EW) körülményei között is önálló navigációt tesz lehetővé. A 8. ukrán hadtest október 5-én bejelentette az új „Molnija-13" felderítő drón elfogását, amely másfélszer nagyobb elődeinél és négy hajtóművel rendelkezik. A 3. hadtest TERRA egységének parancsnoka, Mikola Volokhov szerint a kumulatív-vágó robbanófejek hatékony alkalmazása hidak ellen rendkívül nagy pontosságot igényel. Az ukrán légierő mintegy 20 elfogó dróngyártóval működik együtt: 14 cég jutott el a tesztrepülésekig, 6 cég rendelkezik légvédelmi eredményekkel, és 3 cég eredményét tartják ígéretesnek. A legnehezebb légvédelmi helyzet a Fekete-tenger felett alakult ki, ahol a kikötők és a part védelmére „drón-anyahajókat" (más drónokat szállító platformokat) és MI-vezérlésű tornyokat vetnek be.