Ukrajna az orosz sugárhajtású drónoknak csak mintegy 60%-át tudja lelőni

Miért fontos

A sugárhajtású drónok ugrásszerű képességnövekedést jelentenek a korábbi, légcsavaros Sahedekhez képest, és az ukrán elfogási arány 90–95%-ról mintegy 60%-ra csökkenése a légvédelem hatékonyságának romlását jelzi. A 90 kg-os robbanófejjel, akár 600 km/órás sebességgel és 1000 km-es hatótávolsággal rendelkező Geran-5-ök egy-egy sikeres csapásnál jóval nagyobb pusztító hatással bírnak, a vadászgépek kényszerű bevetése pedig a pilóták életét veszélyezteti, és más feladatoktól vonja el az erőforrásokat. Ukrajna ezért belföldi ipari offenzívát indított – 67 cég dolgozik megoldásokon, a Wild Hornets új elfogója hamarosan sorozatgyártásba kerül –, miközben az ukrán hírszerzés Oroszország több ezer darabos készletezéséről és esetleges légi indítású változatok fejlesztéséről is beszámolt.

Mi történt

Az ukrán légierő kommunikációs vezetője, Jurij Ignat a Financial Timesnak elmondta, hogy Ukrajna a sugárhajtású orosz drónoknak csupán mintegy 60%-át tudja elfogni, szemben a más típusok elleni 90–95%-os aránnyal. Az új Geran-4 és Geran-5 modellek az elmúlt hetekben egyre gyakrabban kerülik ki az ukrán légvédelmet, és ukrán városokat csapnaknak. A Geran-5 akár 600 km/órás sebességre is képes, 90 kg-os robbanófejet hordoz, hatótávolsága 1000 km, hossza körülbelül 6 méter, szárnyfesztávolsága pedig 5,5 méter; Oroszország 2026 januárjában vetette be először.

Az idősebb Sahedek kezdetleges vezérléssel rendelkeztek, míg az újabb változatok hőkamerákat, mesterséges intelligencián alapuló célvezérlést, orosz zavarvédett antennákat és kínai hálózatos rádiómodemeket kaptak. A működési eljárás szerint egy orosz kezelő 2–5 km-es magasságból azonosítja és kamerával rögzíti a célt, majd a drón önállóan támad – ezt Szerhij Beszkresztnov, az ukrán elnök tanácsadója ismertette. A sugárhajtású drónok elfogásához Ukrajna kénytelen vadászgépeket is bevetni, egyes pilóták pedig – különösen kockázatos módon – fedélzeti gépágyúkkal lövik le a célpontokat.

Volodimir Zelenszkij elnök közlése szerint 67 ukrán cég dolgozik az új orosz drónok elleni megoldásokon, közülük három-öt már bizonyított eredményeket mutatott fel, és a problémát Ukrajna első számú kihívásának nevezte. A szeptember 3-i stábértekezleten a gyors elfogó drónok gyártásának felgyorsítása volt a fő téma, ahol prototípusokról és a hatékonyság javításán folyó munkáról is szó esett. Szeptember 13-án Zelenszkij arról is beszámolt, hogy a megelőző héten Oroszország mintegy 2100 drónt indított Ukrajna ellen, és ezek jelentős része sugárhajtású Sahed. A Wild Hornets (Diki Sersni) cég új elfogó drónja hamarosan sorozatgyártásba kerül. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) augusztusi adatai szerint Oroszország nagyjából 6200 Geran típusú kamikaze drónt halmozott fel, és egyes jelentések szerint a Su-25-öshöz hasonló repülőgépekről történő indítás lehetőségét is vizsgálja.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán források a történetet hivatalos ukrán nyilatkozatra – a légierő szóvivőjére, Jurij Ignatra – építik, és a hangsúlyt a hazai védelmi kihívásokra, valamint a nemzeti válaszlépésekre helyezik. Az ukrán elnöki tanácsadó, Szerhij Beszkresztnov, a hazai gyártó Wild Hornets (Diki Sersni) és Zelenszkij 67 ukrán céget számláló nyilatkozata egyaránt azt erősíti, hogy a problémát Ukrajna saját hatáskörben kezeli, és az új drónok elleni technológiai válasz hazai fejlesztésben van. A beszámoló kiemeli, hogy az új típusok egyre gyakrabban kerülik ki a légvédelmet, az ukrán pilóták pedig fokozott kockázatot vállalnak, így a narratíva Ukrajnát egyszerre áldozatként és a válaszlépések letéteményesként mutatja be.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A központi statisztikát és Ignat idézetét a Financial Times szolgáltatta, ami a nyugati közönség számára hiteles, adatalapú keretbe helyezi az ukrán elfogási arány romlását. Az új drónokról és a készletekről szóló háttéranyag egy része – köztük a műholdfelvételekre és kiszivárogtatott dokumentumokra épülő, NATO-célpontok elleni mély csapások lehetőségéről szóló tudósítás – a The Telegraphtól származik, amely a fenyegetést nemcsak Ukrajna, hanem a NATO-tagállamok szempontjából is értelmezi.

Háttér

Az eredeti Geran-1 akár 20 kg-os robbanófejet hordozott, és 185 km/órás sebességre volt képes; az új Geran-5 ezzel szemben 90 kg-os robbanófejjel, akár 600 km/órás sebességgel és mintegy 1000 km-es hatótávolsággal rendelkezik, hossza nagyjából 6 méter, szárnyfesztávolsága pedig 5,5 méter. A régebbi Sahedek kezdetleges vezérléssel működtek, míg az újabb változatokat hőkamerákkal, mesterséges intelligencián alapuló célvezérléssel, orosz zavarvédett antennákkal és kínai hálózatos rádiómodemekkel szerelték fel; a műveleti eljárás szerint egy orosz kezelő 2–5 km-es magasságból kamerával azonosítja és rögzíti a célt, majd a drón önállóan támad. Az ukrán hírszerzés arról is beszámolt, hogy Oroszország a Geran-5-öt repülőgépekről, például Su-25-ösökről történő indításra is alkalmassá kívánja tenni. A The Telegraph műholdfelvételekre és kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva arról írt, hogy Oroszország titkos bázisokat épített, amelyekről sugárhajtású Sahedeket indíthatna NATO-országok elleni mély csapásokhoz.