Közzétéve:

Az RD4U megnyitotta a kárigénylés mind a 43 kategóriáját

Az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károk nemzetközi nyilvántartása (RD4U) szeptember 30-án befejezte a kárigénylési rendszer több szakaszban történő elindítását, és megnyitotta a tervezett 43 kategória mindegyikét. A nyilvántartás eddig körülbelül 195 000 kérelmet kapott, amelyek közül több mint 65 000-et már felvettek. A nyilvántartás maga nem dönt a kártérítés összegéről – ezt a jövőbeni nemzetközi Ukrajna-kártérítési Bizottság fogja megtenni, amelynek egyezményét 2025 decemberében fogadták el.

Legfontosabb tudnivalók

  • Az RD4U szeptember 30-án megnyitotta a 43 kárigénylési kategória mindegyikét (21 magánszemélyeknek, 11 jogi személyeknek, 11 az ukrán államnak).
  • A rendszer 2024. április 2-án indult el fokozatosan; a legutóbbi három kategória – B1.6 egyéb vagyoni veszteségek, B3.1 környezeti károk és B3.2 természeti erőforrások fosztogatása – az ukrán állam kategóriái.
  • A nyilvántartás eddig mintegy 195 000 kérelmet kapott, amelyek közül több mint 65 000-et már felvettek; a többi feldolgozása folyamatban van.
  • A károk a 2022. február 24-i orosz invázió óta Ukrajnában vagy ellene elkövetett jogellenes cselekményekből eredő károkat, veszteségeket és sérelmeket fedik le.
  • A kérelmeket online, a Diia portálon keresztül lehet benyújtani; a nyilvántartás maga nem dönt a kártérítés összegéről és a kifizetésről.
  • A Kártérítési Bizottságot létrehozó egyezményt 2025. december 16-án fogadták el Hágában; a hatálybalépéshez 25 ratifikáció szükséges.
  • Végső elemként egy nemzetközi kártérítési alapot is létre kell hozni, amelyből a bizottsági döntések alapján történnének a kifizetések.

Miért fontos

A 43 kategória mindegyikének megnyitása azt jelenti, hogy a nyilvántartás mandátumába tartozó minden kártípus – a személyi sérülésektől és a lakóingatlan-veszteségtől a környezeti károkig és a természeti erőforrások fosztogatásáig – számára megnyílt a kárigénylés útja a jövőbeni nemzetközi kártérítési mechanizmus felé. A nyilvántartás eddig mintegy 195 000 kérelmet kapott, amelyek közül több mint 65 000-et már elfogadhatónak ítéltek és bevettek, ami jelentős igénylői igényt jelez a jövőbeni Kártérítési Bizottság és Alap előtt. A nyilvántartás maga csak rögzíti a kérelmeket; az összegek meghatározása és a kifizetések a jövőbeni nemzetközi Ukrajna-kártérítési Bizottság feladata, amelynek alapító egyezményét 2025 decemberében fogadták el, és amelynek hatálybalépéséhez 25 ratifikáció szükséges. Kártérítési Alap és bizottsági döntések nélkül a rögzített kérelmek még nem válnak kifizetésekké, így Ukrajna, vállalkozásai és magánszemélyei továbbra is várnak a tényleges kártérítésre.

Mi történt

Az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott károk nemzetközi nyilvántartása (RD4U) szeptember 30-án befejezte a 43 tervezett kárigénylési kategória fokozatos megnyitását. Ezzel a magánszemélyek, a jogi személyek és az ukrán állam egyaránt benyújthat kárigénylést a 2022. február 24. óta Ukrajnában vagy ellene elkövetett orosz jogellenes cselekményekből eredő károk, veszteségek és sérelmek miatt. A 43 kategória 21 magánszemélyeknek, 11 jogi személyeknek és 11 az ukrán államnak szól. Az utolsóként megnyitott három kategória – B1.6 egyéb vagyoni veszteségek, B3.1 környezeti károk és B3.2 természeti erőforrások fosztogatása vagy eltulajdonítása – az ukrán állam kategóriái közé tartozik; ezekben az ukrán állam, annak központi, regionális és helyi hatóságai, valamint állami és önkormányzati intézmények és szervezetek nyújthatnak be kérelmet.

A nyilvántartás eddig mintegy 195 000 kérelmet kapott, amelyek közül több mint 65 000-et már elfogadhatónak ítéltek és bevettek, a többi feldolgozása folyamatban van. A kérelmeket online, a Diia portálon keresztül lehet benyújtani. A RD4U-t az Európa Tanács hozta létre 2023. május 12-én, székhelye Hágában van, irodával Kijevben. A nyilvántartás mandátuma a 2022. február 24-i orosz agresszió következtében Ukrajnában vagy ellene elkövetett nemzetközi jogellenes cselekmények által okozott károkra, veszteségekre és sérelmekre terjed ki. A kategóriák a károk széles körét fedik le: a hozzátartozók halálát és eltűnését, testi sérüléseket, kínzást, szexuális erőszakot, kényszerű áttelepítést, lakóingatlan- és munkahely-veszteséget, magánvállalkozói tevékenység elvesztését, vagyoni és infrastrukturális károkat, vállalkozások gazdasági veszteségeit, kulturális örökségben és környezetben keletkezett károkat, valamint az állam humanitáriás kiadásait. A 12 üzleti kategória közül egy a magánvállalkozókra (FOP), tizenegy a jogi személyekre vonatkozik; a vállalkozások például kritikus és nem kritikus infrastruktúra, termelési és irodai helyiségek, vállalati lakóingatlan és tulajdonukban álló kulturális örökségi objektumok károsodását, eszközveszteséget, az ideiglenesen megszállt területeken lévő vagyontól való ellenőrzés elvesztését, a vállalkozás áthelyezését vagy evakuálását, valamint szerződéskiesést vagy elmaradt hasznot jelenthetnek be.

A RD4U végrehajtó igazgatója Markijan Klyucskovszkij. A kormányfő, Szerhij Koreckij bejelentette a 43 kategória megnyitását. A nyilvántartás maga nem határozza meg a kártérítés összegét és nem hoz döntést a kifizetésről; az elfogadott kérelmeket a jövőben átadják a nemzetközi Ukrajna-kártérítési Bizottságnak, amely azokat érdemben vizsgálja meg, meghatározza a kártérítés összegét és döntést hoz. A Bizottságot létrehozó egyezményt 2025. december 16-án fogadták el a hágai diplomáciai konferencián; hatálybalépéséhez és a Bizottság létrejöttéhez 25 ratifikáció szükséges. A nemzetközi kártérítési mechanizmus harmadik, egyben utolsó eleme egy kártérítési alap lesz, amelyből a bizottsági döntések alapján történnek majd a kifizetések.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média egységesen ukrán szemszögből tudósít: a hangsúly a nyilvántartás megnyitásának hazai jelentőségén van a magánszemélyek, a vállalkozások (köztük a magánvállalkozók, FOP-ok) és az ukrán állam mint igénylők számára. Több kiadvány Szerhij Koreckij miniszterelnök nyilatkozataival vezeti a tudósítást, aki a mérföldkövet úgy keretezi, hogy Oroszországot felelősségre vonják az embereknek, a vállalkozásoknak és az államnak okozott károkért, valamint hogy ez építi a bizonyítékok alapját a jövőbeni kártérítési mechanizmushoz. A tudósítások a gyakorlati részleteket is hangsúlyozzák: a kategóriák bontását magánszemélyek, jogi személyek és az állam között, a fedett kártípusokat (lakóingatlan, foglalkoztatás, infrastruktúra, kulturális örökség, környezet) és a benyújtás módját a Diia portálon keresztül. Markijan Klyucskovszkij végrehajtó igazgató idézetei azt hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi közösségnek most be kell fejeznie a Kártérítési Bizottság és az Alap létrehozását, hogy a rögzített jogok döntésekké és kifizetésekké váljanak.

Miben térnek el a beszámolók

A források eltérő számokat közölnek a Kártérítési Bizottságot létrehozó egyezmény aláíróiról és ratifikálóiról. Az egyik beszámoló 41 aláíróról és 9 állam plusz az EU ratifikációjáról szól, egy másik 40 aláíróról és 9 állam plusz az EU ratifikációjáról, egy harmadik pedig 40 állam és az EU aláírásáról, valamint 10 ratifikáló országról ír.

Háttér

Az Ukrajna Elleni Orosz Agresszió Által Okozott Károk Nemzetközi Nyilvántartását (RD4U) az Európa Tanács hozta létre 2023. május 12-én, székhelye Hágában van, és irodát működtet Kijevben is. Mandátuma a 2022. február 24-én kezdődő, az Orosz Föderáció által Ukrajnában vagy ellene elkövetett nemzetközi jogellenes cselekmények által okozott károkra, veszteségekre és sérelmekre terjed ki. A kárigénylési rendszer fokozatos indítása 2024. április 2-án kezdődött, a kategóriákat szakaszosan nyitották meg 2025 augusztusának végéig, az utolsó három állami szintű kategóriát pedig szeptember 30-án. A 43 kategória 21 magánszemélyeknek, 11 jogi személyeknek és 11 az ukrán államnak szól, a kérelmeket online, a Diia portálon keresztül lehet benyújtani. A nemzetközi kártérítési mechanizmus három elemből áll: a nyilvántartásból (jelenlegi szakasz), a jövőbeni nemzetközi Kártérítési Bizottságból és egy jövőbeni Kártérítési Alapból, amelyből a kifizetéseket teljesítenék. A Kártérítési Bizottságot létrehozó egyezményt 2025. december 16-án fogadták el a hágai diplomáciai konferencián; a hatálybalépéshez 25 ratifikáció szükséges, és a beszámolók szerint az aláírók és ratifikálók száma egyelőre nem éri el ezt a küszöböt.