Zelenszkij a CBS-nek: választásokat „holnap” tudna tartani, de a háború alatt ez lehetetlen
Volodimir Zelenszkij elnök a CBS-nek adott interjúban kijelentette, hogy kész lenne választásokat tartani Ukrajnában „holnap”, de az aktív harcok idején ez alkotmányos, választójogi és biztonsági okokból kivitelezhetetlen. Az elnök egyúttal „nehéz és népszerűtlen” intézkedéseket jelentett be a háborús költségvetési hiány kezelésére, és megerősítette: Ukrajna kész befagyasztani a frontvonalat, ha Oroszország feltétel nélküli tűzszünetet és tárgyalásokat fogad el.
Legfontosabb tudnivalók
- Zelenszkij a CBS-interjúban azt mondta: kész lenne választásokat tartani „holnap”, de a háború idején ez lehetetlen – alkotmányos, választójogi és biztonsági akadályok miatt.
- Az elnök mintegy 9 millió külföldön tartózkodó ukránt említett; a teljes invázió előtt nagyjából 500 ezren szavaztak külföldről.
- Zelenszkij bírálta a háború alatti választásokat szorgalmazókat, köztük a volt védelmi minisztert, Mihajlo Fedorovot, mondván: „politikusok akarnak lenni”.
- Kijev ismételt tűzszüneti javaslatait Oroszország elutasította – a választások előkészítéséhez Zelenszkij szerint legalább több hónapos harci szünet kellene.
- Az ukrán költségvetési hiány 23 milliárd eurós (26,5 milliárd dolláros) katonai kiadási rést tartalmaz; Zelenszkij 7 törvénytervezetet jelentett be a hiány finanszírozására, és „nehéz, népszerűtlen” döntéseket helyezett kilátásba.
- Az Európai Unió tagállamai tavaly év végén 90 milliárd eurós (104 milliárd dolláros) kölcsönt hagytak jóvá Ukrajnának a 2026–2027-es katonai és polgári hiány fedezésére.
- Zelenszkij jelezte, Ukrajna kész „a deeszkaláció irányába mutató lépéseket” tenni, ha Oroszország is így tesz – beleértve az energiaipari infrastruktúra elleni csapások kölcsönös beszüntetését Donald Trump kérésére.
Miért fontos
Zelenszkij interjúja egyértelművé tette, hogy a háború alatti választások kérdése Ukrajnában nem csupán belpolitikai vita: az elnök alkotmányos, jogi és biztonsági akadályokra hivatkozva elutasítja azt, és az orosz fél elutasította tűzszüneti javaslatait. A nyilatkozat egyúttal jelzi a belpolitikai feszültséget a háborús választásokat szorgalmazó hivatalnokokkal szemben, és előrevetíti a lakosság terheit is növelő, nehezen keresztülvihető gazdasági intézkedéseket.
Mi történt
A CBS-nek adott interjúban Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy kész lenne választásokat tartani Ukrajnában „holnap”, de ez a háború idején kivitelezhetetlen: az alkotmány, a választójog és a biztonsági helyzet egyaránt akadályozza. Hangsúlyozta, hogy a szavazás megszervezése lehetetlen, amíg a gyerekek nem járhatnak biztonságosan iskolába, és amíg mintegy 9 millió ukrán tartózkodik külföldön – szemben a háború előtti nagyjából 500 ezer külföldi szavazóval. Kérdésesnek nevezte a részben megszállt területeken való szavazás technikai megoldhatóságát is. Bírálta a háború alatti választásokat szorgalmazókat, köztük a volt védelmi minisztert, Mihajlo Fedorovot, mondván: ilyen emberek „politikusok akarnak lenni”.
Zelenszkij egyben bejelentette, hogy a háborús költségvetési hiány – amelynek 23 milliárd eurós (26,5 milliárd dolláros) része katonai jellegű – miatt „nehéz és népszerűtlen” döntéseket kénytelen hozni. Hét, a hiány finanszírozásához szükségesnek nevezett törvénytervezetet nyújtott be. Megerősítette: Ukrajna kész befagyasztani a frontvonalat, ha Oroszország feltétel nélküli tűzszünetbe és tárgyalásokba egyezik bele. A háború „mindenki nyer” kimenetelét kizárta, és kijelentette, hogy a legfontosabb győzelem a béke elérése.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű sajtó a CBS-interjút elsősorban belpolitikai kontextusban tálalta: kiemelték Zelenszkijnek a háború idején tartandó választásokra vonatkozó alkotmányos és biztonsági érveit, a Fedorovot és a hasonlóan vélekedő hivatalnokokat ért bírálatot, valamint azt a kijelentést, miszerint Oroszország a hibás a tűzszünet elutasításáért. Több ukrán kiadvány a költségvetési válság és a további európai pénzügyi támogatás szükségessége köré is szőtte a témát.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi – jelen esetben a katari – szerkesztőség a gazdasági dimenziót helyezte előtérbe: Zelenszkijnek a 23 milliárd eurós katonai kiadási résről és a költségvetési hiány fedezéséhez szükséges „nehéz” intézkedésekről szóló bejelentését. Ugyanebből a szempontból hangsúlyozták az Egyesült Államoknak a kölcsönös energiaipari csapásbeszüntetésre vonatkozó javaslatát és Donald Trumpnak azt a kérését, hogy Ukrajna állítsa le az orosz dízelinfrastruktúra elleni támadásokat.
Miben térnek el a beszámolók
A LIGA.net beszámolója szerint nézeteltérés van arról, hogy Mihajlo Fedorov valóban kivonul-e a politikából: egy névtelen „Szolga Népnek” képviselő szerint nem, míg Fedorov csapatának közlése ezt cáfolta.
Háttér
Ukrajna hatályos jogszabályai nem teszik lehetővé választások megtartását a hadiállapot idején. A CBS-interjút megelőző napokban Zelenszkij már bírálta a háború alatti választások gondolatát, mondván: ez megosztaná az országot. A volt védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov augusztus közepén videóüzenetben támogatta a háború alatti választásokat, szeptember elején pedig saját védelmi technológiai vállalkozást jelentett be, amelynek első befektetője Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója. Az ukrán kormány hozzávetőleg 9 millióra becsüli a külföldön tartózkodó állampolgárok számát; a teljes invázió előtt nagyjából 500 ezren szavaztak külföldről. Az uniós tagállamok tavaly év végén 90 milliárd eurós kölcsönt hagytak jóváhat Ukrajna 2026–2027-es katonai és polgári hiányának fedezésére. Jared Kushner amerikai különmegbízott a szeptember 12-i kijevi YES-fórumon kijelentette: a háború befejezéséhez „meg kell találni a megfelelő, mindenkinek megfelelő formulát”.