Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Oroszország 2027–2028-ig is elegendő erőforrással rendelkezik a háborúhoz
Oleh Ivascsenko, az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzésének (HUR) vezetője a Ukrinformnak adott interjúban kijelentette, hogy Oroszország több mint 40 országból toboroz külföldi zsoldosokat a háborúhoz, és a hírszerzés nem zárja ki, hogy a Kreml elegendő erőforrással bír a háború folytatásához 2027-ben és 2028-ban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország gazdasága jelentősen gyengébb a teljes invázió kezdetéhez képest, a szerződéses toborzás modellje kimerült, és a lakosság több mint 60 százaléka a háború ellen van.
Legfontosabb tudnivalók
- Oroszország több mint 40 országból – köztük Közép-Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából – toboroz külföldi zsoldosokat, akiket főként rohamegységekben, gyakran az orosz erők előtt vetnek be.
- Egy részüket megtévesztéssel verbuválják: munkát keresve utaznak Oroszországba, és szerződést írnak alá, néha anélkül, hogy értenék, mit írnak alá.
- A HUR nem zárja ki, hogy Oroszországnak elegendő erőforrása lesz a háború folytatásához 2027-ben és 2028-ban.
- Oroszország gazdasága a HUR értékelése szerint jelentősen gyengébb a teljes invázió kezdeténél; a fő problémák a munkaerőhiány, a növekvő szövetségi költségvetési hiány és a bankszektor romló helyzete.
- Az átlagos napi orosz veszteség (halottak és súlyos sebesültek) Ivascsenko becslése szerint 1200–1400 fő, néha eléri az 1500-at.
- A szerződéses toborzás modellje nagyrészt kimerült, az orosz regionális költségvetések nem tudják tovább finanszírozni a szerződéskötési kifizetéseket.
- A lakosság több mint 60 százaléka a háború ellen van, és a HUR a növekvő elégedetlenséggel számol, bár egyelőre nehéz megítélni, hogy kialakul-e elégséges tiltakozási potenciál.
Miért fontos
A HUR-vezető nyilatkozata az első számú ukrán katonai hírszerzési forrásból szolgál közvetlen értékeléssel arról, meddig tarthatja fenn Oroszország a háborús erőfeszítéseit. Az adatok – a napi 1200–1400 fős veszteség, a külföldi zsoldosok toborzásának volumene és módszerei, a gazdasági gyengeség jelei, valamint a 60 százalék feletti belső elégedetlenség – együttesen jelzik, hol vannak azok a pontok, ahol a szankciók és a nemzetközi együttműködés valódi hatást gyakorolhatnak.
Mi történt
Oleh Ivascsenko, az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzésének vezetője a Ukrinformnak adott interjúban ismertette a HUR értékelését Oroszország háborús kapacitásáról. Elmondta, hogy Oroszország több mint 40 országból – köztük Közép-Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából – toboroz külföldi zsoldosokat, akiket főként rohamegységekben vetnek be, gyakran az orosz erők előtt. Megerősítette, hogy egyes külföldieket megtévesztéssel verbuválnak: munkát keresve érkeznek Oroszországba, és szerződést írnak alá, néha anélkül, hogy értenék, mit írnak alá. Ivascsenko hangsúlyozta, hogy ezek a külföldiek csak részben pótolják az orosz veszteségeket, és nem oldják meg a humánerőforrás-problémát.
A HUR vezetője szerint Oroszország gazdasága a teljes invázió kezdete óta jelentősen meggyengült: a fő problémák a munkaerőhiány, a szövetségi költségvetés növekvő hiánya és a bankszektor romló helyzete. Mindezek ellenére a HUR nem zárja ki, hogy Oroszországnak elegendő erőforrása lesz a háború folytatásához 2027-ben és 2028-ban. Ivascsenko becslése szerint az átlagos napi orosz veszteség (halottak és súlyos sebesültek) 1200–1400 fő, néha eléri az 1500-at. A szerződéses toborzás modelljét nagyrészt kimerültnek minősítette, mivel az orosz regionális költségvetések nem tudják tovább finanszírozni a szerződéskötési kifizetéseket.
A belső hangulatról szólva Ivascsenko kijelentette, hogy az orosz lakosság több mint 60 százaléka a háború ellen van, és a HUR arra számít, hogy az elégedetlenség növekedni fog, bár egyelőre nehéz megítélni, hogy kialakul-e elégséges tiltakozási potenciál. Hangsúlyozta, hogy az orosz erőforrások csökkentéséhez Ukrajnának szüksége van a nemzetközi partnerekkel való közös munkára, és a szankcióknak valóban működniük kell. Az ukrán hírszerzés azonosította azokat az országokat, amelyek elektronikus alkatrészekkel, szerszámgépekkel és speciális vegyi anyagokkal látják el Oroszországot – gyakran közvetítő (bújtatott) cégeken keresztül.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A cikkek kizárólag ukrán nyelvűek, és a történetet hivatalos ukrán hírszerzési források (HUR-vezető Oleh Ivascsenko, az ukrán Külügyminisztérium) szemszögéből keretezik. A tudósítások egységesen hangsúlyozzák Oroszország gazdasági gyengeségét, a szerződéses toborzás kimerülését, a belső ellenzéket, a megtévesztéssel történő külföldi toborzást, valamint a működő szankciók szükségességét. A veszteség- és zsoldosadatok az ukrán hírszerzés becsléseiként jelennek meg, külső ellenőrzés nélkül.
Háttér
Az interjú a Ukrinformnak adott egyedi forrás, amelyből Oleh Ivascsenko, a HUR vezetőjének nyilatkozatai származnak. Korábbi ukrán elnöki nyilatkozatokban is elhangzott, hogy Oroszországot a 2027–2028-as háború folytatásának feladására szólították fel – ehhez képest az ukrán hírszerzés mostani értékelése azt jelzi, hogy a Kreml továbbra is rendelkezhet ehhez erőforrásokkal. Az ukrán Külügyminisztérium augusztus 16-án konkrét számadatokkal egészítette ki a képet az afrikai országokból toborzott orosz fegyveres erők tagjairól.