Oroszország a Maldív-szigeteket használja a szankciók kijátszására a WSJ nyomozása szerint
A Wall Street Journal nyomozása szerint Oroszország a maldív főváros, Malé nemzetközi repülőterét használja tranzitpontként a nyugati szankciók alá eső, köztük kettős felhasználású áruk Oroszországba juttatására. Az Aeroflot napi járatai közvetítésével mikrochipek, optikai műszerek és repülőgépipari alkatrészek jutnak el szankcionált orosz vállalatokhoz, köztük az S7 Airlines-hoz. A maldív hatóságok nem kommentálták az állításokat.
Legfontosabb tudnivalók
- A WSJ szerint Oroszország a maléi nemzetközi repülőteret használja tranzitpontként a szankciók kijátszására.
- Naponta érkezik Aeroflot-járat Maléra; a rakományt az USA-ból, Európából és Kínából helyi közvetítők vámoltatják át, majd orosz célrepülőgépekre rakják át.
- A tranzitáló kettős felhasználású áruk között mikrochipek, optikai műszerek és nagy szilárdságú repülőgépipari szegecsek is vannak.
- Egyes szállítmányok szankcionált orosz cégekhez, köztük az S7 Airlines-hoz és annak karbantartó leányvállalataihoz kerültek.
- 2024 májusában egy német cég, a Kraemer Mining mintegy 9000 euró értékű berendezést adott el egy kirgiz vállalatnak; az árut Németországból Maléra, majd onnan Aeroflot-járatra rakva Moszkvába szállították, ahol az új fuvarlevélen egy Krasznojarszki orosz importőr szerepelt.
- Az Import Genius adatai szerint az orosz Maldív-szigetekről származó import a 2021-es 7 millió dollár alatti értékről 2022-re több mint 630 millió dollárra ugrott; 2024-ben mintegy 160 millió dollárt tett ki.
- 2024-ben a Maldives Airports Company rekordnyereséget jelentett be, az ország legnagyobb nyereségű állami vállalatává válva.
Miért fontos
A WSJ által feltárt maldív útvonal konkrét bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Oroszország mikor és hogyan játssza ki a nyugati szankciókat: kettős felhasználású áruk – például rakétairányításhoz használható mikrochipek és műholdkövetésre alkalmas optikai műszerek – jutnak el szankcionált orosz entitásokhoz. Az, hogy az áruk gyakran nem hagyják el a repülőtér területét, és új fuvarlevél készül, amely elhallgatja az eredeti eladót, aláássza a nyugati exportellenőrzést. A Maldives Airports Company rekordnyeresége azt mutatja, hogy egy állami tulajdonú vállalat anyagilag is érdekelt a rendszer fenntartásában, ami magyarázatot ad arra, miért nem lép közbe a maldív kormány. A nyugati kormányok növekvő nyomása és az orosz oldali kereskedelmi adatok 2024-től tapasztalható cenzúrázása együttesen jelzik, hogy a szankciók kijátszásának felderítése és megakadályozása egyre nehezebbé válik.
Mi történt
A WSJ által megjelentetett, ukrán nyelvű médiumok által is idézett nyomozás szerint Oroszország a Maldív-szigetek fővárosában, Malén működő nemzetközi repülőteret használja tranzitpontként a nyugati szankciók alá eső áruk Oroszországba juttatására. Minden reggel Aeroflot-gép száll le Malén, ahová az USA-ból, Európából és Kínából érkező árut helyi közvetítők – orosz hátterű logisztikai cégekkel együttműködve – vámoltatják át, majd újra berakodják a Moszkvába induló járatokra. A tranzitáló áruk között mikrochipek, optikai műszerek és nagy szilárdságú repülőgépipari kötőelemek is vannak. A nyomozás egy konkrét esetet is dokumentált: 2024 májusában a német Kraemer Mining mintegy 9000 euró értékű berendezést adott el egy kirgiz cégnek, amelyet Németországból Maléra, majd onnan Aeroflot-járatra rakva Moszkvába szállítottak, ahol az új fuvarlevél egy Krasznojarszki orosz importőrt nevezett meg címzettként. A maldív hatóságok és a Maldives Airports Company nem kívánták kommentálni az ügyet. Az Import Genius orosz oldali importadatai szerint a Maldív-szigetekről származó orosz behozatal a 2021-es 7 millió dollár alatti értékről 2022-re 630 millió dollár fölé nőtt, és 2024-ben is mintegy 160 millió dollárt tett ki, miközben a maldív hivatalos vámstatisztikák gyakorlatilag semmilyen exportot nem mutatnak Oroszország felé.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások – köztük a LIGA.net, a ZN.UA és a ЛІГА.net LB.ua – egyértelműen úgy keretezik a maldív tranzitsémát, mint közvetlen bizonyítékot arra, hogy Oroszország sikeresen kerüli meg a nyugati szankciókat. Különösen hangsúlyozzák a kettős felhasználású áruk jellegét – a rakétákhoz használható mikrochipeket, a csapat- és műholdkövetésre alkalmas optikai műszereket, valamint a repülőgép- és hadiipari célokra egyaránt felhasználható kötőelemeket – és azt, hogy ezek az áruk szankcionált orosz entitásokhoz, például az S7 Airlines-hoz jutnak el. A cikkek kiemelik a sémának a nyugati exportellenőrzést kijátszó mechanizmusát – az új fuvarlevelek kiállítását, amelyek eltüntetik az eredeti eladót –, és felhívják a figyelmet arra, hogy a maldív állami repülőtér-üzemeltető cég rekordnyereséget ért el a szankciók kijátszásából.
Miben térnek el a beszámolók
A források között éles eltérés mutatkozik a Maldív-szigetek és Oroszország közötti kereskedelem volumenében. A maldív hivatalos vámstatisztikák 2022 és 2025 között gyakorlatilag semmilyen, vagy elhanyagolható exportot mutatnak Oroszországba (a WSJ szerint például mintegy 2300 dollár tonhalat és 25 dollár szórólapot). Ezzel szemben az amerikai Import Genius kutatócég által összeállított orosz importadatok szerint a Maldív-szigetekről származó orosz behozatal a 2021-es 7 millió dollár alatti értékről 2022-re több mint 630 millió dollárra ugrott, 2024-ben pedig körülbelül 160 millió dollár volt.
Háttér
A Maldív-szigetek az orosz turisták második legnagyobb csoportját fogadja a kínaiak után. Az orosz hatóságok 2024-től kezdték cenzúrázni egyes kereskedelmi adatokat, 2025 elején pedig teljesen blokkolták a hozzáférést. A nyugati kormányok növekvő nyomást gyakorolnak a Maldív-szigetekre a szankciók kijátszásában játszott szerepe miatt, részben azért, mert a helyi vámkapacitás korlátozott, és a tranzitáru jellemzően nem esik fizikai vizsgálat alá.