Közzétéve:

Karny: Európa és a NATO dönt majd az európai biztonsági architektúráról

Kanadai miniszterelnök Mark Carney kijelentette, hogy Európa és a NATO, nem pedig Oroszország határozza meg a kontinens biztonsági architektúráját. Elutasította az orosz követelést, hogy a NATO csapatokkal vonuljon vissza a balti országokból és Lengyelországból. Eston és EU-vezetők is elutasították a jelenlegi európai biztonsági rend felülvizsgálatára irányuló kezdeményezéseket.

Legfontosabb tudnivalók

  • Mark Carney szerint a szabad Európa biztonsági architektúráját Európa és a NATO alakítja ki, nem Oroszország.
  • A kanadai miniszterelnök kijelentette, hogy Kanada soha nem hagyja el a NATO többi tagját.
  • 2500 kanadai katonai állomáshelyen Latviában.
  • Kanada vezeti a többnemzetiségi dandárt Latviában.
  • Carney elutasította az orosz igényt a NATO balti és lengyelországi csökkentésére.
  • Kaja Kallas szerint a tárgyalásoknak először a tűzszünetre kell összpontosítaniuk, és csak a béke megkötése után tárgyalhatnak a szélesebb biztonsági architektúráról.
  • A moszkvai delegáció a NYT szerint az Abu-Dzabiban november 10–11-én az 1997-es szintű NATO-jelenlét visszaállítását kérte.

Miért fontos

Az orosz javaslatok átalakíthatnák a NATO európai katonai jelenlétét, mivel a NATO 1997-es szintű visszavonását számos országból való teljes kivonulás jelentené. A kanadai csapatok jelenléte és a dandăr vezetése mutatja Kanadának az európai kollektív biztonságban játszott szerepét. A vita ugyanakkor közvetlenül érinti a háború befejezésének javasolt keretét és a jövőbeli európai biztonsági rendet.

Mi történt

Mark Carney elutasította az orosz követelést, hogy a NATO vonja vissza csapatait a balti országokból és Lengyelországból. Kijelentette, hogy безпекову архітектуру вільної Європи визначатимуть самі країни Європи та НАТО, а не Росія та перероблені Мінські угоди. Kanada залишиться в НАТО та очолює багатонаціональну бригаду в Латвії, де дислоковані 2500 канадських військових.

Естонський прем'єр-міністр Крістен Міхал назвав нові спроби Росії переглянути європейську систему безпеки психологічними іграми. Висока представниця ЄС із закордонних справ Кая Каллас вказала, що переговори про завершення війни в Україні спочатку мають зосередитися на припиненні вогню, а широку архітектуру безпеки слід обговорювати після укладення мирної угоди.

За повідомленням The New York Times, під час переговорів в Абу-Дабі 10–11 листопада російська делегація передала документ, що вимагає повернути присутність НАТО до рівня 1997 року. Пропозиція передбачає виведення військ Альянсу з Естонії, Латвії, Литви, Чехії, Словаччини, Угорщини, Польщі, Болгарії, Румунії, Словенії, Хорватії, Албанії, Чорногорії, Північної Македонії, Швеції та Фінляндії. Росіяни вважають, що найкращою моделлю для нової архітектури безпеки Європи буде система часів холодної війни й очолюваного СРСР Варшавського блоку.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukráni tudósítás a kérdés biztonsági következményeit hangsúlyozza, és az Oroszország által javasolt európai biztonsági változtatásokat összekapcsolja a háború befejezéséről szóló tárgyalásokkal. Kaja Kallas által javasolt sorrend – először tűzszünet, majd békeszerződés, később pedig a szélesebb biztonsági kérdések tárgyalása – diplomáciai ellentétpontként mutatja be az azonnali rendszerváltoztatásra vonatkozó kezdeményezéseket.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A kanadai és esztoni illetékeseк наголошують на солідарність НАТО, відкинення російських вимог і безперервність чинної європейської системи безпеки. Міжнародне висвітлення контекстуалізує суперечку через канадські війська в Латвії та історію терміна «санітарний кордон», а також через російську пропозицію відновити модель часів холодної війни.

Háttér

Росія, за повідомленнями, запропонувала зміни до європейської системи безпеки як частину пакета домовленостей для припинення війни в Україні. Чинна система безпеки Європи спирається на Гельсінський заключний акт і Будапештський меморандум, які підписала також Росія. Термін cordon sanitaire у 1919 році запропонував прем'єр-міністр Франції Жорж Клемансо стосовно колишньої Російської імперії.