Elkezdődtek a háromoldalú ukrán–amerikai–orosz tárgyalások Abu-Dhabiban
November 10-én, Abu-Dhabiban megkezdődött a háromoldalú Ukrána–Egyesült Államok–Oroszország tárgyalások első fordulója a háború befejezéséről. Az első napon a felek a biztonsági garanciák, a de-eszkaláció és a humanitárius lépések kérdéséről tárgyaltak, és a jelentések szerint megállapodtak egy nagy fogolycseréről. A tárgyalásokat az Egyesült Államok szervezte, az Egyesült Arab Emiraatok biztosította a helyszínt, a folytatást pedig november 11-re tervezték.
Legfontosabb tudnivalók
- A háromoldalú tárgyalások első fordulója november 10-én kezdődött Abu-Dhabiban, a folytatást november 11-re hagyták
- Ez volt az első ilyen jellegű háromoldalú találkozó 2026 februárja óta
- Az ukrán delegációt Szevaszijancuk vezette, tagjai között volt KIll Budanov, David Arachamia, Szerhij Kiszlica és Vadim Szkibicki
- Az amerikai oldalt Steve Witkoff és Jared Kushner képviselte, az orosz delegációt Vlagyimir Medinszkij
- A felek megvitatták a biztonsági garanciák tartalmát, a de-eszkaláció szükségességét és a humanitárius lépések lehetőségét
- A fogolycserét nevezték meg ukrán prioritásként; a jelentések szerint megállapodtak egy nagy fogolycseréről
- Az európai delegációk külön egyeztetéseket tartottak, de az orosz ellenkezése miatt nem vehettek részt a fő tárgyalásban
Miért fontos
A tárgyalások hosszú szünet után újranyitják a háromoldalú csatornát, ahol az Egyesült Államok közvetítőként, az Egyesült Arab Emiraatok pedig helyszínként működik. Az első nap napirendje a háború utáni kulcskérdésekre összpontosult: Ukrajna biztonsági garanciái, a de-eszkaláció és a megismétlődő agresszió megelőzése. Az első fordulóban bejelentett fogolycsere a nap konkrét humanitárius eredménye. Ugyanakkor az ukrán, orosz és amerikai álláspontok továbbra is jelentősen távol egymástól járnak a tűzszünet és a biztonsági tárgyalások sorrendjét tekintve, és a tárgyalások a háborút a jövőbeli európai biztonsági architektúrához, a NATO szerepéhez és a lehetséges amerikai garanciákhoz is összekapcsolják. A felek az első nap után nem adtak ki közös nyilatkozatot.
Mi történt
November 10-én, Abu-Dhabiban kezdetét vette a háromoldalú Ukrajna–Egyesült Államok–Oroszország tárgyalás-sorozatnak a háború befejezéséről. Az eseményt az Egyesült Államok szervezte, az Egyesült Arab Emiraatok pedig a helyszínt biztosította. A tárgyalások aFormatsz formatumban zajlottak: az amerikaiak a munkaszinten közvetítőként vettek részt, a delegációkat pedig Stive Vitkoff és Dzsared Kusner képviselte. Az orosz delegációt Vlagyimir Medinszkij, a Segítő elnöke vezette, a csapatban először vett részt Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes. Az ukrán delegációt Rusztem Umjerov, a Szolgálat Zrínyi vezetője irányította, mellette Kirilo Budanov, David Arachamia, Szerhij Kiszlica és Vadim Szkibicki. A nap a háromoldalú ülések előtt külön egyeztető megbeszélésekkel indult a brit, francia, német, olasz, NATO- és Európai Bizottsági képviselőkkel, akikhez az amerikai különítézkedők is csatlakoztak. Az első napon a felek a biztonsági garanciák tartalmát és hosszú távú működésének alapjait, a de-eszkalációs lépéseket, valamint a humanitárius intézkedések szükségességét és lehetséges paramétereit tárgyalták; a fogolycserét nevezték meg ukrán prioritásként. A jelentések szerint a felek megállapodtak egy nagy fogolycseere lebonyolításáról. A megbeszélésekben külön szó esett Oroszország biztonsági garanciákkal szembeni követelményeiről, valamint a háború utáni helyzetről, beleértve Ukrajna helyreállítását és az új európai biztonsági architektúrát. A tárgyalásokat 11-én reggel folytatták volna.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrajnai beszámolók előtérbe helyezik, hogy Kijev megtagadta a Donbasz cseréjét biztonsági garanciákra, és hangsúlyozzák a szuverenitást, a területi integritást, valamint a megbízható, hosszú távú biztonsági megoldásokat. Kiemelik a humanitárius lépéseket, a fogolyfelszabadítást és a de-eszkalációt mint prioritásokat, és jelzik, hogy az első forduló konstruktív volt, de áttörésre csak a másodikban számítottak. A beszámolók azt is hangsúlyozzák, hogy a katonai nyomással Oroszországra gyakorolt hatást a tárgyalási pozíció erősítésére használták, és hogy Kijev hosszú tárgyalási folyamatra készül. Ugyanakkor az ukrajnai sajtó aggodalommal jelzi, hogy a szélesebb európai biztonsági diskusszió újabb követelmények felterjesztését és a tűzszünet halasztását teheti lehetővévé Moszkva számára.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi tudósítás középpontjában az Egyesült Államok közvetítő szerepe, az európai részvétel lehetősége a következő fordulóban, valamint a tűzszünet és a szélesebb európai biztonsági keret összekapcsolódása áll. Az angol nyelvű beszámolók szerint Oroszország és Ukrajna az első forduló után megállapodott a nagy fogolycseréről. A nemzetközi tudósítás arról is ír, hogy Moszkva elutasította a-hostiliteség azonnali megszüntetését, és hogy továbbra is bizonytalan, lesz-e NATO-jellegű garancia az Egyesült Államoktól, és azt az elnök betartja-e.
Miben térnek el a beszámolók
A források három fő pontban térnek el egymástól. Először is: Ukrajna és az európai countries ragaszkodnak ahhoz, hogy a tűzszünetnek meg kell előznie az új európai biztonsági architektúráról szóló tárgyalásokat, míg Oroszország és az amerikai adminisztráció a szélesebb biztonsági csereom és a szankciók esetleges változását a háború befejezéséhez szükséges vagy azzal összekapcsolt elemnek tekinti. Másodszor: az ukrán tisztviselők kételkedtek abban, hogy az első fordulóban áttörés érhető el, és abban, hogy Donald Trump elnök betartaná az esetleges biztonsági garanciákat, miközben az amerikai tárgyalók optimizmust mutattak a haladás irányában. Harmadszor: Oroszország visszautasította az európaiak közvetlen részvételét a fő tárgyalásban, ami korlátozta a háromoldalú formátumot, míg az Egyesült Államok és Ukrajna a következő fordulóban szélesebb európai részvételt sürgettek.
Háttér
A háromoldalú találkozó előtt Ukrajna külön koordinációs megbeszéléseket провела az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO, az Európai Bizottság és az Egyesült Államok képviselőivel. Oroszország visszautasította az európaiak közvetlen részvételét a fő tárgyalóteremben, ezért az európai képviselők külön megbeszéléseket tartottak az ukrán és amerikai delegációval. Az Abu-Dhabi-i tárgyalásokat 2026. november 10–11-re tervezték, és ez volt az első ilyen háromoldalú találkozó 2026 februárja óta. Az ukrán fél fő prioritásai: a harci cselekmények megszüntetése, megbízható háború utáni biztonsági garanciák, a gazdasági helyreállítás és fejlődés, valamint humanitárius lépések. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kijelentette, hogy Moszkva nem fog azonnali tűzszünetet elfogadni a jövőbeli biztonsági architektúra megértése nélkül, miközben a biztonsági paraméterek előzetes meghatározását ésszerű ötletnek nevezte. Az amerikai tárgyalók állítólag fontolgatták a doneckii és Luhanszk megyék adminisztratív határainak átrajzolását, Oroszország európai energetikai piacokhoz való повернення visszaadását és a szankciók esetleges változását. Ukrajna és európai partnerei az energetikai hozzáférés visszaadását a háború ideje alatt ellenezték, az adminisztratív határok módosításának javaslata pedig nem lett elfogadott tárgyalási megállapodás. Ukrajna elnöke szerint a háború befejezésének leggyorsabb útja a tűzszünet megállapítása a jelenlegi érintkezési vonalon és a tárgyalásokra való átlépés, és hozzátette, hogy a Donbaszt nem adja el biztonsági garanciákért, mert nem hiszi, hogy Putyin megállítaná a háborút.