Két hullámban csapódott be Oroszország ballisztikus rakétatámadása Ukrajnában; a CIA nem jelzett előre
Oroszország október 18-ról 19-re virradó éjjel két hullámban ballisztikus csapást mért Ukrajnára, 23 óra körül és hajnali 3 órakor. Az ukrán Légierő szóvivője, Jurij Ignyat közölte, hogy az amerikai partnerek nem figyelmeztették előre az első hullámot, míg a másodikról igen. A Légierőnek így is mindössze körülbelül egy perce maradt a jelzésre. Az okokat ukrán és amerikai szakértők közösen vizsgálják.
Legfontosabb tudnivalók
- Oroszország október 18-ról 19-re virradó éjjel két hullámban ballisztikus csapást mért Ukrajnára: 23 óra körül és hajnali 3 órakor.
- Az Egyesült Államok nem jelzett előre a 23 órás első hullámról, a 3 órás másodikról viszont igen.
- A Légierő szóvivője, Jurij Ignnat a telemaratonon számolt be a figyelmeztetés elmaradásáról.
- A Légierő körülbelül egy perccel a becsapódás előtt tudott riasztást kiadni, ami kevés a szirénák és hangosbemondók bekapcsolásához.
- Ukrajna önálló forrásokkal és radarral is rendelkezik, ám a hiperszonikus ballisztikus célokat csak végső megközelítéskor érzékeli.
- Az Egyesült Államok korábban időjárási viszonyokra és technikai hibákra hivatkozott a figyelmeztetések elmaradása kapcsán.
- Ukrán és amerikai szakértők közösen vizsgálják, miért nem érkezett jelzés az első hullám előtt.
Miért fontos
Az előzetes jelzés elmaradása miatt a Légierőnek mindössze egy perce maradt, ami a légiriadó-szirénák és a lakossági értesítések szempontjából túl rövid; a ballisztikus csapások fokozódásának időszakában rendre visszatérő figyelmeztetés-kimaradások megkérdőjelezik az amerikai korai előrejelzési csatorna megbízhatóságát, és rávilágítanak Ukrajna partnerhírszerzéstől való függőségére a hiperszonikus ballisztikus célok idejekorán történő felderítésében.
Mi történt
Október 18-ról 19-re virradó éjjel Oroszország két hullámban ballisztikus csapást mért Ukrajnára: az első hullám 23 óra körül, a második hajnali 3 órakor érkezett. A Légierő szóvivője, Jurij Ignnat a telemaraton műsorában elmondta, hogy a szokásos amerikai előzetes figyelmeztetés az első hullám előtt nem érkezett meg, míg a másodikról igen. Ez alkalommal a Légierőnek a 23 órás hullámnál nagyjából egy perce maradt a riasztás kiadására, ami még a szirénák bekapcsolásához és a lakosság tájékoztatásához sem elegendő. Ignnat hangsúlyozta, hogy Ukrajna saját forrásokból és radarokkal is követi a légteret, ám a nagy sebességű ballisztikus célokat csak végső megközelítéskor tudja észlelni. A rakettatípust egyelőre nem azonosították végleg; az előzetes adatok szerint Iszkander-M vagy Sz-400 lehetett. A figyelmeztetés elmaradásának okait ukrán szakértők amerikai partnereikkel közösen vizsgálják.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű tudósítások középpontjában a Légierő szóvivőjének, Jurij Ignnatnak a nyilatkozata áll, és a műveleti következményekre helyezik a hangsúlyt: mindössze körülbelül egy perc állt rendelkezésre a becsapódásig, és még ez az idő is kevés a szirénák és hangoszórak bekapcsolásához. A tudósítások előtérbe helyezik Ukrajna függését az amerikai rakétaindítási adatoktól, valamint a szükségességét, hogy a kimaradást az amerikai partnerekkel közösen vizsgálják ki, kétoldalú hírszerzési együttműködési kérdésként kezelve az esetet. Az ukrán média a figyelmeztetések elmaradását az amerikai–ukrán kapcsolatok szélesebb politikai íve mentén is értelmezi: összekapcsolja az időzítést az Egyesült Államok ukránellenes hangulatának éleződésével, az Oroszország elleni szankciók feloldásával és a Starlink katonai célú használatának korlátozásával.
Miben térnek el a beszámolók
A források nem értenek egyet az első hullámra vonatkozó amerikai figyelmeztetés elmaradásának okáról: az Egyesült Államok időjárási viszonyokra és technikai hibákra hivatkozott, míg az ukrán tudósítások felvetették, hogy a figyelmeztetések elmaradása időben egybeesett az amerikai elnök Ukrajnával szembeni retorikájának éleződésével, az Oroszország elleni szankciók feloldásával és a Starlink katonai célú felhasználásának korlátozásával, politikai feszültségre utalva. A két olvasat a műszaki hibák és a politikai nyomás magyarázata között feszül.
Háttér
Az október 12-i és 13-i támadások során szintén előfordult, hogy nem érkezett előzetes jelzés, és az ukrán elnök, valamint a Légierő nyilvánosan is megerősítette, hogy a partnerek nem továbbították a ballisztikus indításra vonatkozó adatokat. Korábban, egy korábbi, az Egyesült Államok Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásának időszakában Washington szintén felfüggesztette a ballisztikus adatok átadását, majd később újraindította azt. Az amerikai fél a korábbi figyelmeztetés-kimaradásokat időjárási viszonyokkal és technikai hibákkal magyarázta.