Trump: az Egyesült Államok kikényszeríti a megállapodást Kijev és Moszkva között
Vörösre Fegyveres: Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt mondta, Washington arra fogja kényszeríteni Vlagyimir Zelenszkijt és Vlagyimir Putyint, hogy megállapodást kössenek a háború befejezéséről. Szerinte mindketten akarnak egyezséget, de nem tudják, hogyan; Putyin véleménye szerint érdekeltebb benne, mint Zelenszkij. Trump elismerte, hogy az általa október 11-én bejelentett energiafegyverszünetet „mindkét oldalról” megsértették, és az Egyesült Államok ellenőrzi az erre vonatkozó információkat.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump: Washington kikényszeríti a megállapodást Zelenszkij és Putyin között, és Putyin szerinte jobban akar egyezséget, mint Zelenszkij.
- Trump az energiafegyverszünet megsértését „mindkét oldalra” vonatkozónak mondta, miután korábban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok majd ellenőrzi.
- Trump október 11-én jelentette be az energiafegyverszünetet, amelyet Kijev és a Kreml nem erősített meg nyilvánosan.
- Október 11-én, a bejelentés után az orosz erők megtalálcázták a TEC-5 hőerőmet fedeket és rakétacsapást mértek a piszochini-i településre, ahol hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek.
- Október 12-én Oroszország legalább hat ukrán energiaobjektumot csapott.
- Októkat világát 12-én az EU külügyminiszterei szankciókat vezettek be mintegy 1600, az orosz katonai-ipari komolyzerkezthez kötődő személlyel és szervezettel szemben.
Miért fontos
Trump kijelentései jelzik, hogy Washington közvetítőből inkább kényszerítő félként pozicionálja magát a hábojelítés folyamatában. Az az állítás, hogy Putyin jobban akarja a megállapodást, mint Zelenszkij, eltér a korábbi amerikai keretezéstől. Az energiafegyverszünet „mindkét oldalról” történő megsértésének említése új irány, figyelembe véve, hogy a szünet bejelentését követően Oroszország folytatta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapásokat. Eközben az EU szankciós csomópontja határozott nyomásszakító lépést jelent Oroszországgal szemben.
Mi történt
Októkat 13-án éjjel, a Joint Base Andrews-ról Ohio felett megejtett beszélgetés során Trump újságíróknak kijelentette, hogy az Egyesült Államok rákényszeríti Zelenszkijt és Putyint a háborút lezáró megállapodás megkötésére. Hozzátette, hogy mindketten szeretnének egyezséget, de nem tudják, hogyan, és Putyin véleménye szerint érdekeltebb abban. Az energiafegyverszünettel kapcsolatban Trump először azt mondta, hogy nem biztos a jogsértésekben, és az Egyesült Államok ellenőrzi azokat, később viszont úgy nyilatkozott, hogy „mindkét oldalról” történtek jogsértések. Azt is állította, hogy Ukrajna és Oroszország valójában egyetértett a fegyverszünettel, mert ő szólt nekik: „Beleegyeztek.” A háttérben Trump októkat 11-én, a Putyinnal folytatásban levő hívás szerinti bejelentés szerinti oksztathatatlan okszt: elmondta, hogy azonnali energiafegyverszünet lépett életbe Ukrajna és Oroszország között. Ezt Kijev és a Kreml nem erősítette meg nyilvánosan; Kijev azt állította, hogy a bejelentés a közösségi médiából jutott el hozzá, a Kreml szerint a tárgyalások folytakban vannak. Ugyanazon a napon, amikor Trump bejelentette a szünetet, az orosz erők csapást mértek a TEC-5 hőerőműre Harkivban, valamint rakétatámadást hajtak végre a piszochini-i település Harkiv megyében, ahol hárman meghaltak és több mint húszan megsérültek. Októkat 12-én Oroszország legalább hat ukrán energiaobjektumot csapott. Ezen a napon az EU külügyminiszterei szankciókat rendeltek el mintegy, tokoz 1600, az orosz katonai-ipari komolyzerkezthez kötődő új személlyel és szervezettel szemben; a listán szereplők több mint fele az orosz ballisztikus rakéták gyártásához kapcsolódik. Trump külön megállapodott Putyinnal az orosz dízelüzemanyag-ellátásról, amit Zelenszkij „igazságtalannak és tisztességtelennek” nevezett.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média egyöntetűen Trump-központú keretezést alkalmaz, és kiemeli Kijev kimaradását a bejelentésből: Ukrajna a közösségi médiából elza tájékozott az energiafegyverszünetről. A források hangsúlyozzák Zelenszkijnek az orosz dízelüzletről szóló „igen szakértelen és tisztességbeleni” bírálatát, valamint az ukránlít olajfinomítók elleni további csapásokat mint a krízisre adott választ. Az ukrán szerkesztik rámutatnak arra a szakadékra, hogy Trump szerint mindkét oldalról történtek jogsértések, miközben dokumentált orosz csapások érték a harkivi energiainfrastruktúrát és Piszochint. Az Eleménnyel szembeni szankciós csomagot és az ukrán energiainfrastruktúra elleni csapásokat egyazon hírfolyamban helyezik el, szembeállítva az európai határozottságot az amerikai kétértelműséggel.
Miben térnek el a beszámolók
A források négy fő ponton térnek el egymástól. Először: Trump először azt mondta, nem biztos a fegyverszünet megsértésében, és hogy az Egyesült Államok majd ellenőrzi, később viszont kijelentette, hogy „mindkét oldalról” voltak jogsértések. Másodszor: Trump szerint az energiafegyverszünet valói megállapodás, mert ő szólt a feleknek, hogy „beleegyeznek”; Kijev szerint nem kapott előzetes tájékoztatást és a közösségi médiából értesült, a Kreml pedig nem erősítette meg a megállapodás lététét. Harmadszor: Trump azt állítja, hogy mind Putyin, mind Zelenszkij támogatja az energiafegyverszünetet, miközben sem Kijev, sem a Kreml nem erősítette meg nyilvánosan a meglétét, a Kreml szerint pedig a tárgyalások még folynak. Negyedszer: Trump szerint a dízelüzlet „a világ többi részének” szól és nem személyes érdeke, Zelenszkij viszont „igazságtalannak és tisztességtelennek” nevezte a szankciók egyoldalú feloldását.
Háttér
Trump október 11-én, Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést követően jelentette be az energiafegyverszünetet, amelyben szó volt az orosz dízelüzemanyag-ellátásról is. Sem Kijev, sem Moszkva nem erősítette meg nyilvánosan a megállapodás meglétét; a Kreml szerint a tárgyalások folytattak. Ukraina azt állította, hogy nem kapott előzetes tájékoztatást a fegyverszünetről, és a közösségi médiából értesült, Zelenszkij ugyanakkor kijelentette, hogy Ukrajna kész leállítani az orosz energetikai infrastruktúra elleni csapásokat, ha Oroszország is így tesz. Trump október 11-i bejelentése után Oroszország folytatta az ukrán energetikai létesítmények elleni csapásokat: a TEC-5 hőerőművet Harkivban, valamint a piszochini-i települést Harkiv megyében érte támadás. Október 12-én Oroszország legalább hat ukrán energiaobjektumot csapott. Zelenszkij nyilvánosan bírálta Trump döntését, hogy egyoldalúan feloldja a szankciókat és engedélyezze az orosz dízel exportját, azt „igazságtalannak és tisztességtelennek” nevezve. Az EU október 12-i szankciós csomagja mintegy 1600, az orosz katonai-ipari komplexumhoz kötődő új személyt és szervezetet érint, amelyeknek több mint fele az orosz ballisztikus rakéták gyártásához kapcsolódik.