Orbán elleni első büntetőügy: az ukrán Oschadbank-pénzszállítók 2026. márciusi feltartóztatása
A volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ellen az első büntetőeljárás indulhat a 2026. március 5-én Budapest közelében feltartóztatott ukrán Oschadbank-pénzszállítók ügyében. Az egykori ügyész, Pál Fürcht szeptember 28-án azt állította, hogy Orbán személyesen adott utasítást a szolgálatoknak a pénzszállítók feltartóztatására. A TEK volt vezetőjét, János Hajdut már eltávolították pozíciójából, és jogellenes fogva tartással, valamint kegyetlen bánásmóddal vádolják.
Legfontosabb tudnivalók
- 2026. március 5-én a magyar hatóságok hét ukrán Oschadbank-pénzszállítót és két járművet állítottak meg a Budapest közelében lévő autópályán, pénzmosás gyanújával.
Miért fontos
Az ügy az első olyan eset, amelyben Orbán ellen formális büntetővádakat emelhetnek. A vizsgálat a magyar kormányváltás után indított "Tűz Tisztító" művelet keretében zajlik, amely Orbán-kormány idején elkövetett állítólagos visszaéléseket vizsgálja. Az ügy közvetlenül érint volt a magyar terrorellenes főnököt és Orbán belső körét, és kérdéseket vet fel a biztonsági szolgálatokkal való visszaélésről.
Mi történt
2026. március 5-én a magyar terrorellenes rendőrség két Oschadbank-járművet állított meg a Budapest közelében lévő autópályán, amelyek a szokásos Bécs–Kijev útvonalon szállítottak készpénzt és aranyat. A járművekben 40 millió dollár, 35 millió euró készpénz és 9 kilogramm arany volt. A hét ukrán pénzszállítót őrizetbe vették, és a magyar adó- és vámhatóság "pénzmosás" gyanújával "Ukrán aranykonvoj" néven indított eljárást. Az Oschadbank közölte, hogy a szállítmány a nemzetközi szállítási szabályok és a hatályos európai vámeljárások szerint volt dokumentálva. Orbán választási kampánystábja az incidenst arra használta fel, hogy azt állítsa, Kijev titokban pénzt utal át a magyar ellenzéknek. A fogvatartott pénzszállítókat 28 órán át megbilincselve, bekötött szemmel szállították; egyikük eszméletét vesztette. Miután Orbán elveszítette a május 6-i választást, Magyarország visszaadta a pénzt az Oschadbanknak, és a büntetőeljárást bizonyítékok hiányában megszüntették. Szeptember 28-án Pál Fürcht volt ügyész, aki a pénzszállítók ügyét vezette, nyilvánosan kijelentette, hogy Orbán személyesen adott utasítást a szolgálatoknak a pénzszállítók feltartóztatására. A TEK volt vezetőjét, János Hajdut eltávolították pozíciójából (jelenleg a Fidesz párt biztonságáért felel), és jogellenes fogva tartással, valamint kegyetlen bánásmóddal vádolják.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források az ügyet élesen politikai szempontból kezelik: Andrij Sibiha külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy "Magyarország gyakorlatilag túszul ejtette és ellopta a pénzt". A tudósítások középpontjában a hét pénzszállítóval szembeni rossz bánásmód áll: 28 órán át megbilincselve, bekötött szemmel szállították őket, egyikük eszméletét vesztette, és a The Guardian ukrán bűnüldöző szervekre hivatkozva arról számolt be, hogy az egyik pénzszállítónak kényszer-injekciót adtak be. Az ukrán médiumok hangsúlyozzák az Oschadbank álláspontját, miszerint a szállítmány rutinszerű, megfelelően dokumentált és a nemzetközi és uniós vámeljárásoknak megfelelő volt, az elfogást alaptalannak bélyegezve.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi tudósítás (a Financial Times beszámolóin keresztül, amelyeket az ukrán sajtó idéz) középpontjában Magyarországon belüli intézményi és politikai következmények állnak: a Péter Magyar miniszterelnök vezette "Tűz Tisztító" művelet, Fürcht ügyész állításai és a lehetőség, hogy ez lesz az első büntetőügy Orbán ellen. A nemzetközi sajtó kiemeli a magyar nyomozók megállapításai és a Fidesz tagadása közötti ellentmondást, valamint a volt TEK-főnök, Hajdu János felfüggesztését és vád alá helyezését. A tudósítások jelentős súlyt adnak a geopolitikai optikának – Orbán csapatának azzal a vádjával, hogy Ukrajna a magyar ellenzéket finanszírozza – anélkül, hogy az állítást megerősítenék.
Miben térnek el a beszámolók
A lefoglalt készpénz és arany teljes értékéről eltérő adatok jelentek meg: a Financial Times közel 70 millió eurót jelölt meg, míg egy másik beszámoló 40 millió dollár készpénzt, mintegy 35 millió euró készpénzt és kilenc egykilós aranytömböt pontosan megadott. A magyar ügyészség cáfolta, hogy kísérletet tettek volna Fürcht elhallgattatására, szemben Fürcht azon állításával, hogy megrovásban részesült, majd belső vizsgálatot indítottak ellene, miután jelentette megállapításait. Magyar újságírók arról számoltak be, hogy a pénzszállítók feltartóztatása Orbán személyes döntése volt, amellyel a Barátság vezetéken keresztüli olajszállítási zavarok miatt akart megtorolni Ukrajnát; a magyar Legfőbb Ügyészség akkor elutasította ezt a beszámolót.
Háttér
2026. március 5-én a magyar terrorellenes rendőrség két Oschadbank-járművet állított meg a Budapest közelében lévő autópályán, amelyek a szokásos Bécs–Kijev útvonalon szállítottak készpénzt és aranyat. Orbán választási stábja az incidenst úgy tálalta, mint bizonyítékot arra, hogy Kijev titokban finanszírozza a magyar ellenzéket. Miután Orbán elveszítette a május 6-i választást, Magyarország visszaadta a pénzt az Oschadbanknak és szabadon engedte a fogvatartott alkalmazottakat, a pénzszállítók elleni büntetőeljárást pedig bizonyítékok hiányában megszüntették. Pál Fürcht volt ügyész, aki a pénzszállítók ügyét vezette, szeptember 28-án nyilvánosan megvádolta Orbánt, hogy személyesen adott utasítást a fogvatartásra; egy júniusi ügyészségi jelentés a TEK-főnök Hajdu Jánost idézte, aki elismerte, hogy a letartóztatások olyan személy utasítására történtek, akinek "nem kellett volna részt vennie" az ügyben. Szeptember 28-án a parlament mentelmi jogot vont el két volt Orbán-kormányzati minisztertől, Seszták Miklóstól és Hankó Balázstól, akiket ezt követően őrizetbe vettek más ügyekben.