Lengyel EP-képviselő szétverte az UPA emlékművét a lengyel–ukrán határnál
Grzegorz Braun lengyel szélsőjobboldali EP-képviselő és párttársa, Marcin Miksza szeptember elején megrongálta az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) 41, 1946 februárjában az NKVD-val vívott harcban elesett katonája sírjánál álló gránit obeliszket a lublini vajdaságban, a lengyel–ukrán határ közelében fekvő Białystok (Białostok) faluban, Dołhobyczów község területén. A lengyel rendőrség szeptember 6-án eljárást indított, amelyben a műemlék és temetkezési hely meggyalázása, az anyagi károkozás, valamint nemi vagy nemzetiségi alapú gyűlölet-bűncselekmény gyanúja is szerepel. Az ügyben a belügyminisztérium szóvivője, Karolina Gałecka közölte, hogy az elkövetők nem maradnak büntetlenül.
Legfontosabb tudnivalók
- Grzegorz Braun, a „Lengyel Korona Konföderációja" szélsőjobboldali párt vezetője, EP-képviselő és párttársa, Marcin Miksza szeptember elején megrongálta az UPA gránit obeliszkjét a Lublin vajdaságbeli Białystok (Białostok) faluban, Dołhobyczów községben, a lengyel–ukrán határ közelében.
- Az emlékmű 41 UPA-katona sírjánál áll, akik 1946 februárjában estek el a szovjet NKVD-val vívott harcban; a hely 1990-es évek óta, a jelenlegi gránit formájában 2019 óta működik emlékhelyként.
- Braun a rongálásról videót tett közzé az X (Twitter) platformon, és a bejegyzésben az obeliszk azonnali lebontását követelte, mondván, hogy az „megsérti a lengyelek ukrán népirtás áldozatainak emlékét".
- A lengyel rendőrség szeptember 6-án eljárást indított; a nyomozás egyebek mellett a műemlék és temetkezési hely meggyalázásának, az anyagi károkozásnak, valamint nemzetiségi alapon elkövetett gyűlölet-bűncselekménynek a gyanúját vizsgálja.
- A belügyminisztérium szóvivője, Karolina Gałecka közölte, hogy a felelősök nem maradnak büntetlenül; a nyomozás idején gyanúsítottat nem vettek őrizetbe.
- Braun korábban is ismertté vált Ukrajna-ellenes és oroszpárti akciókról: 2024 júniusában a krakkói Kosciuszko-halomról, 2025 áprilisában Biała Podlaskában távolított el ukrán zászlót, 2024 decemberében a szejm előterében tűzoltókészülékkel oltotta el egy hanuka-gyertyatartó lángjait, és a háború előtti Ukrajna melletti szolidaritási szavazáskor ő volt az egyetlen képviselő, aki nemmel szavazott.
Miért fontos
Az eset azért jelentős, mert azt mutatja, hogy a jelenlegi lengyel politikai palettán a szélsőjobboldali, Ukrajna-ellenes fellépések immár egy hivatalban lévő európai parlamenti képviselő nyilvános, dokumentált akciójáig jutottak, és az illető a saját közösségi médiájában maga tette közzé a cselekményt. A rongálás ugyanakkor a lengyel–ukrán történelmi emlékezet egyik legérzékenyebb területét – az UPA, a volhíniai kérdés és a II. világháborús vitatott személyiségek megítélését – érinti, éppen akkor, amikor a lengyel fél szerint Ukrajna európai uniós integrációját is veszélyeztetheti, ha a nemzeti panteonban UPA-vezetők jelennek meg. A hatóságok nem csupán rongálásként, hanem lehetséges, nemzetiségi alapú gyűlölet-bűncselekményként is vizsgálják az ügyet, ami jelzi a lengyel állam hivatalos reakcióját a cselekményre.
Mi történt
Grzegorz Braun, a „Lengyel Korona Konföderációja" nevű szélsőjobboldali lengyel párt vezetője és európai parlamenti képviselője, valamint párttársa, Marcin Miksza szeptember elején megrongálta az UPA-emlékművet a Lublin vajdaságbeli Białystok (Białostok) faluban, Dołhobyczów község, Hrubieszów járás területén, a lengyel–ukrán határ közelében. Az 1990-es évek óta, jelenlegi gránit obeliszk formájában 2019 óta létező emlékhely 41 olyan UPA-katona sírját jelöli, akik 1946 februárjában a szovjet NKVD-val vívott harcban estek el. Az esetről készült videón a két politikus kalapáccsal, egyes beszámolók szerint baltával ütötte a követ, és letörték a bevésett feliratokat. Braun a felvételt az X-en (korábban Twitter) maga tette közzé, a bejegyzésben az obeliszk azonnali lebontását követelve, és azt állítva, hogy az „megsérti a lengyelek ukrán népirtás áldozatainak emlékét", valamint hogy az emlékművet jogellenesen állították fel. A lengyel rendőrség szeptember 6-án büntetőeljárást indított, amelyben a műemlék és temetkezési hely meggyalázása, anyagi károkozás, valamint nemzetiségi alapon elkövetett gyűlölet-bűncselekmény gyanúja is szerepel; a nyomozás idején gyanúsítottat nem vettek őrizetbe. A belügyminisztérium szóvivője, Karolina Gałecka közölte, hogy a felelősök nem maradnak büntetlenül. Az emlékművet korábban is megrongálták: 2026 nyarán festékkel öntötték le és a boltívet megrongálták, az ukrán nagykövetség hivatalosan elítélte az akkori cselekményt, és a videó közzététele előtt nem sokkal ismeretlenek ismét megrongálták a feliratokat.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A szintézisben szereplő források kivétel nélkül ukrán nyelvű médiumok, és egységesen „botrányos" vagy „ukránfóbiás", „ultranacionalista" politikusként ábrázolják Braunt, a felháborodást helyezve előtérbe. A címlapok a szélsőjobboldali identitására, a balta-szimbolikára és az UPA-emlékmű szétverésére fókuszálnak, nem pedig jogi vagy eljárási szempontokra. A tudósítások kiemelik az emlékmű 2026 nyarán történt korábbi megrongálását, az ukrán nagykövetség akkori elítélő nyilatkozatát, valamint a Volodimir Birchaktól származó felidézést a lengyel exhumációs engedélyek régóta felfüggesztett gyakorlatáról; mindezt úgy mutatják be, mint egy ismétlődő mintát, nem pedig elszigetelt incidenst. Kommentátorként az ukrán hadseregben szolgáló történész, Volodimir Birchak központi szerepet kap, ami ukrán hangot ad a forrásolásnak a lengyel hivatalos vagy független lengyel sajtóhangok helyett.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A szintézisben nem álltak rendelkezésre nem ukrán, nemzetközi források, ezért a nemzetközi (nem ukrán) sajtókeretezés nem hasonlítható össze a rendelkezésre álló ukrán anyaggal.
Miben térnek el a beszámolók
A beszámolók eltérnek abban, hogy Braun milyen szerszámmal rongálta meg a gránit obeliszket: egyes ukrán források baltát/szekercét („sokyry-moloty") említenek, mások kalapácsot/nyelezett kalapácsot írnak. A tények megbízhatósági szintjei is jelentősen szórnak ugyanazokon az eseményeken belül – a 41 katona temetésére és a gyanúsítottak helyzetére vonatkozó adatok a 0,65 és 0,98 közötti tartományban ismétlődnek –, és több ukrán forrásból származó adat alacsonyabb, 0,65–0,7 körüli megbízhatóságú, különösen a Volodimir Birchaktól származó, az exhumációs engedélyekre és a helyreállításokra vonatkozó állítások.
Háttér
A megrongált obeliszk 41 olyan ukrán katonatiszt sírját jelöli, akik 1946 februárjában a szovjet NKVD-val vívott harcban estek el; az emlékhely az 1990-es évek óta, jelenlegi gránit formájában 2019 óta létezik. Az emlékművet korábban legalább kétszer megrongálták: 2026 nyarán festékkel öntötték le, és a boltívet is megrongálták, ami miatt az ukrán nagykövetség hivatalosan elítélő nyilatkozatot adott ki; ezt követően, röviddel Braun videójának közzététele előtt ismeretlenek ismét megrongálták a feliratokat. Braun a „Lengyel Korona Konföderációja" nevű szélsőjobboldali párt vezetője, és dokumentáltan Ukrajna-ellenes, valamint egyéb incidensekben is érintett: 2024 decemberében a szejm előterében tűzoltókészülékkel oltotta el egy hanuka-gyertyatartó lángjait, és a 2022-es orosz invázió előtti, Ukrajnát támogató szejmi határozatnál ő volt az egyetlen képviselő, aki nemmel szavazott. Az OKO.press arról számolt be, hogy a lengyelországi temetkezési helyek jogi védelem alatt állnak, függetlenül attól, hogy a rajtuk álló emlékmű felállításánál betartották-e az adminisztratív eljárásokat – ezzel cáfolva Braun állítását, miszerint az obeliszket jogellenesen állították volna fel.