Lengyel jobboldali képviselők a varsói kormánytól kérnek függetlenségi menetet Lvivben
21 lengyel jobboldali parlamenti képviselő – köztük Jarosław Kaczyński, Grzegorz Braun és a volt miniszterelnök Mateusz Morawiecki – Donald Tusk miniszterelnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy november 11-én, a lengyel függetlenség napján tartanak „lengyel függetlenségi menetet" Lviv utcáin. A kezdeményezést ukrán civil szervezet „politikai provokációnak" nevezte, a lengyel politikai kommentárok egy része pedig „őrültségnek" és orosz provokációnak tartja. Az ukrán kormány a tudósítás idején még nem reagált.
Legfontosabb tudnivalók
- 21 lengyel jobboldali képviselő írta alá a Donald Tuskhoz intézett felhívást egy „lengyel függetlenségi menet" megtartására Lvivben november 11-ére.
- Az aláírók között van Jarosław Kaczyński (PiS), Grzegorz Braun (Konfederacja Korony Polskiej) és a volt miniszterelnök Mateusz Morawiecki (Rozwój Plus).
- A felhívást a PiS képviselője, Dariusz Matecki készítette; a kezdeményezést a PiS, a Konfederacja, a Rozwój Plus és a Konfederacja Korony Polskiej írták alá.
- A felhívás szerint a menet a Lvivben élő lengyelekkel való szolidaritás jele lenne; az aláírók szerint a lengyel állam segítsége nem elegendő a lengyel kisebbség számára, miközben lengyel önkormányzatok és állami intézmények augusztus 24-i ukrán eseményeket társfinanszíroznak.
- A lvivi „Pamięć i Sprawiedliwość – Ukrainian Victims of Polish Repressions szervezete" a kezdeményezést politikai provokációnak minősítette, és a lengyel kormány elutasítását kérte.
- A Sejm alelnöke, Krzysztof Bosak (Konfederacja) „elég furcsának" nevezte az ötletet, és azt mondta, ha a cél az augusztus 24-i varsói ukrán megemlékezésekkel való szimmetria, a menetet Kijevben kellene tartani és ukrán intézményekhez kellene fordulni.
Miért fontos
A felhívás szokatlan pártközi kezdeményezés: a lengyel jobb- és szélsőjobboldali parlamenti erők először álltak össze ilyen ügyben, és a javaslat a lengyel-ukrán kapcsolatok éppen feszült időszakában érinti a UPA-örökség politikailag érzékeny kérdését. A kezdeményezés máris éles reakciókat váltott ki ukrán civil szervezetekből és egyes lengyel politikusokból, köztük magából az aláíró Konfederacja társelnökéből is.
Mi történt
21 lengyel parlamenti képviselő – köztük Jarosław Kaczyński (PiS), Grzegorz Braun (Konfederacja Korony Polskiej) és a volt miniszterelnök Mateusz Morawiecki (Rozwój Plus) – Donald Tusk miniszterelnökhöz intézett felhívást írt alá, amelyben egy „lengyel függetlenségi menet" megrendezését kérik november 11-én, a lengyel függetlenség napján Lviv utcáin. A felhívás szerzője Dariusz Matecki, a PiS képviselője; az aláírók között a PiS, a Konfederacja, a Rozwój Plus és a Konfederacja Korony Polskiej politikusai szerepelnek. Az aláírók szerint a menet a Lvivben és Ukrajnában élő lengyelekkel való szolidaritás jele lenne, és kifogásolják, hogy a lengyel állami támogatás a lengyel kisebbség felé nem elegendő – miközben a lengyel önkormányzatok és állami intézmények szerintük augusztus 24-i ukrán eseményeket társfinanszíroznak. A kezdeményezést a lvivi „Pamięć i Sprawiedliwość – az Ukrainian Victims of Polish Repressions szervezete" politikai provokációnak minősítette, és a lengyel kormány elutasítását kérte; a tudósítások szerint az ukrán hatóságok ekkor még nem reagáltak. Krzysztof Bosak, a Sejm alelnöke és a Konfederacja társelnöke „elég furcsának" nevezte az ötletet, és úgy vélte, hogy ha a cél a szimmetria, a menetet Kijevben kellene tartani és ukrán intézményekhez kellene fordulni; számos lengyel politikus és médiaszakértő „őrültségnek" és orosz provokációnak minősítette a felhívást.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló hat ukrán nyelvű forrás egységesen a felhívást provokatív, Ukrajna ellen irányuló kezdeményezésként mutatja be. Kiemelik a lvivi „Pamięć i Sprawiedliwość – az Ukrainian Victims of Polish Repressions szervezete" nyilatkozatát, amely politikai provokációnak minősíti a kezdeményezést, és felszólítja a lengyel kormányt, hogy utasítsa el azt. Az ukrán cikkek hangsúlyozzák a lengyel-ukrán történelmi sérelmeket – különösen a UPA-val kapcsolatos vitákat, Grzegorz Braun szeptember 10-i UPA-emlékmű rongálását a Lublin vajdaságban, valamint Karol Nawrocki lengyel elnök június 19-i döntését, amellyel megfosztotta Zelenszkijt a Fehér Sas Rendtől. A tudósítások szerint az ukrán kormány a megjelenés idején még nem kommentálta az ügyet.
Miben térnek el a beszámolók
A források között nincs érdemi vita a felhívásról vagy a lengyel reakciókról; egyetlen pontszerű eltérés a Grzegorz Braun által állítólagosan megrongált UPA-emlékmű pontos helyszínére vonatkozik: egyes beszámolók a Hrubieszów járásbeli Białystok települést, mások a Dołhobyczów községet jelölik meg.
Háttér
A felhívás hátteréhez tartozik, hogy június 19-én Karol Nawrocki lengyel elnök bejelentette, hogy megfosztja Zelenszkijt a Fehér Sas Rendtől, reagálva egy olyan ukrán rendeletre, amely egy katonai egységet „UPA-hősökről" nevezett el; Zelenszkij másnap a Nova Poshtán visszaküldte a rendet, és július 8-án a NATO-csúcson több mint egy órás találkozót tartott Nawrockival. Grzegorz Braun – a felhívás egyik aláírója – ellen a lengyel ügyészség vizsgálatot folytat, mert szeptember 10-én egy Facebook-videón nehéz szerszámmal megrongált egy UPA-emlékművet a Lublin vajdaságban, egy 41 UPA-katona nyughelyénél; a lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski büntetőeljárás megindítását sürgette ellene.