Közzétéve: · Frissítve:

Orosz dróncsapás a Kijev közepén: két halott, 26 sebesült a szeptember 28-i támadásban

Szeptember 28-án orosz drónok csaptak be a Nyilvános Tudományos Akadémia és a Dobrobut orvosi központ épületébe Kijev központjában. A támadásban két ember meghalt és 26 megsebesült, nyolcan kórházi ápolásra szorultak. A héten gyakorlatilag naponta érték csapások a fővárost, miközben Oroszország egyre inkább nappali támadásokat alkalmaz, hogy meghosszabbítsa a légiriadó-időszakokat.

Legfontosabb tudnivalók

  • Szeptember 28-án orosz drónok csaptak be a Nyilvános Tudományos Akadémia és a Dobrobut klinika épületébe Kijev központjában.
  • A támadásban két ember meghalt, 26 megsebesült, közülük nyolcan kórházba kerültek.
  • A kijevi csapások a teljes körű invázió kezdete óta az egyik legintenzívebb ágyúzássorozatnak minősülnek.
  • Oroszország a taktikát nappali támadások felé tolta el, hogy a nagyvárosok lakói a nap nagy részét légiriadó alatt töltsék.
  • Harmadszor csapott be orosz, sugárhajtású drón az ukrán–lengyel határátkelő közelében, aminek hatására Lengyelország figyelmeztetést adott ki a Lublin régió keleti részére.
  • A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn közölte: Ukrajnának „árat kell fizetnie az elmúlt hónapok eseményeiért”.
  • A támadások arra kényszerítették Kijevet, hogy fontolóra vegye a közös vámellenőrző pontok áthelyezését a szomszédos országokba.

Miért fontos

A Kijev belvárosát ért csapások polgári infrastruktúrát – köztük egy orvosi klinikát és a tudományos akadémiát – roncsoltak, ami újabb példája annak, hogy a háború a lakosság mindennapjait célozza. Az ukrán–lengyel határ közelében harmadszor bekövetkezett dróncsapás NATO-határvidékre is kiterjeszti a konfliktust, miközben a Kreml a nyilvánosság előtt jelenti be a fokozódó nyomást, és Ukrajna mérlegeli a közös vámellenőrzések áthelyezését a szomszédos országokba.

Mi történt

Szeptember 28-án, hétfőn orosz drónok csaptak be a Nyilvános Tudományos Akadémia és a Dobrobut orvosi központ épületébe Kijev központjában. A támadásban két ember életét vesztette és 26-an megsebesültek, közülük nyolcan kórházi ellátásra szorultak. Az elmúlt héten a fővárost gyakorlatilag naponta érték csapások, amelyek lakóépületeket, irodákat, raktárakat és adatközpontokat találtak el országszerte; a tudósítások szerint ezek a legerősebb ágyúzássorozatok a teljes körű orosz invázió kezdete óta.

Oroszország a taktikát nappali támadások felé tolta el, hogy a nagyvárosok lakói a nap nagyobb részét légiriadó alatt töltsék. Az éjszakai–nappali váltás a polgári lakosságot célozza: sokan már nem órákig tartó óvóhelyi tartózkodással, hanem a riasztások figyelésével egyidejűleg dolgoznak tovább.

Egy orosz, sugárhajtású meghajtású drón harmadszor csapott be az ukrán–lengyel határátkelő közelében, ami miatt Lengyelország légitámadási figyelmeztetést adott ki, és felszólította a Lublin régió keleti részének lakóit, hogy keressenek fedezéket. A nyomás Kijevet is arra készteti, hogy mérlegelje a közös vámellenőrző pontok áthelyezését a szomszédos országokba. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn a sajtónak úgy fogalmazott, hogy „Ukrajnának árat kell fizetnie az elmúlt hónapok eseményeiért”, ezzel nyilvánosan jelezve a fokozódó nyomás szándékát.

A csapás a kijev központjának civil vállalkozásait is érintette: Iryina Karavaj KARAVAY stúdiója az Antonovics utcán a szomszédos Dobrobut klinikát ért találat miatt rongálódott meg – a személyzet épségben maradt, mivel szabadságon voltak –, míg Marta Holod kalapdizájner műhelye közvetlen találatot kapott. A megelőző héten orosz ballisztikus rakéta semmisítette meg a Dukachi ukrán ékszermárka gyártóüzemét.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

A Zelena Ukrajina és az NV forrásai által közvetített ukrán nyelvű tudósítás a csapások emberi és gazdasági veszteségeit helyezik előtérbe: a megrongált és megsemmisült központi kijevi stúdiók – Karavaj, Holod és a Dukachi – személyes történetein keresztül mutatják be, mit jelent a háború a város kulturális és üzleti szövetére nézve. A beszámolók kiemelik a lakosság alkalmazkodását is: a kijeviek egyre inkább a riasztások mellett dolgoznak tovább, nem hosszú órákra húzódnak óvóhelyre. A határátkelőnél bekövetkezett harmadik csapást és a lengyel választ a háború NATO-területre való átterjedésének bizonyítékaként tálalják.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A Guardianből származó, ukránra fordított nemzetközi anyag Kijevet egyre inkább frontvárosként írja le, és a stratégiai, tartós jellegű orosz hadjáratot hangsúlyozza, amely polgári és gazdasági célpontokat egyaránt támad. A nemzetközi tudósítás kiemeli a Kreml által hangoztatott szándékot, hogy a polgári ellenállóképességet és a gazdaságot támadják, és előtérbe helyezi az orosz indoklást az eszkalációra.

Háttér

Iryina Karavaj ukrán tervező számolt be arról, hogy KARAVAY stúdiója az Antonovics utcán megsérült a szeptember 28-i, a szomszédos Dobrobut klinikát ért csapásban; a stáb sértetlenül megúszta, mivel szabadságon voltak. Holod kalapdizájner arról számolt be, hogy műhelyét közvetlen találat pusztította el a támadás reggelén. A megelőző héten egy orosz ballisztikus rakéta a Dukachi ukrán ékszermárka gyártóüzemét semmisítette meg teljesen.

A nagyvárosokban az ukránok arról számoltak be, hogy a riasztásokat figyelve dolgoznak tovább ahelyett, hogy hosszabb időt töltenének az óvóhelyeken. Az Egyesült Államok háborút lezáró erőfeszítései állítólag szinte semmi előrehaladást nem mutatnak.