Ukrán dróntámadások bénítják a Rosznyefty finomítóit, a Vostok Olaj projekt messze elmarad a tervezettől
Az ukrán csapások ismételt leállásokra, károkra és a Rosznyefty pénzügyeinek romlására kényszerítik a vállalat finomítóit, miközben a Vostok Olaj projekt nem érte el a tervezett kitermelési volument. A Rosznyefty 12 finomítója az orosz kapacitás mintegy harmadát adja, és legalább öt üzeme szenvedett el találatot. A védelmi intézkedések – konténerek, hálók, acélkábelek – nem bizonyultak hatékonynak a drónrajok ellen.
Legfontosabb tudnivalók
- Az ukrán csapások következtében legalább öt Rosznyefty-üzem sérült meg, köztük a fekete-tengeri tuapsziji finomító, amely április óta nem működik.
- A Rosznyefty 12 finomítója az orosz finomítókapacitás mintegy harmadát adja.
- A Rosznyefty fél évi nettó nyeresége közel 20%-kal, 200 milliárd rubelre (2,4 milliárd dollárra) csökkent.
- A nettó adósság/EBITDA arány június végére 1,8-ra nőtt – több mint öt éves csúcsra.
- A Vostok Olaj terminál szeptemberi megnyitásakor a Pajha klaszter új mezői a projekt forgalmának kevesebb mint 5%-át adták.
- Az ukrán dróntámadások oroszországi üzemanyaghiányt, valamint a benzin, dízel és sugárhajtómű-üzemanyag exportjának korlátozását okozták.
Miért fontos
A Rosznyefty elleni ukrán csapások az orosz finomítókapacitás mintegy harmadát érintik, és már most üzemanyaghiányhoz, valamint a benzin, a dízel és a sugárhajtómű-üzemanyag exportjának korlátozásához vezettek Oroszországon belül. A társaság pénzügyei is romlanak: a fél évi nyereség közel 20%-kal esett, az adósságmutató pedig ötéves csúcsra emelkedett. Eközben a Vostok Olaj projekt – amelyet a nyugat technológiájára és külföldi befektetőkre építettek – nem tudta elérni a tervezett termelési szintet, mivel az új mezők a forgalom kevesebb mint 5%-át adják, és a szankciók, valamint a háború miatt a nyugati technológia és berendezések beszerzése is akadályozott.
Mi történt
Az ukrán dróncsapások az elmúlt hónapokban ismételt leállásokra kényszerítették a Rosznyefty finomítóit. A tuapsziji finomító április óta nem üzemel, a rijáani finomító a májusi támadás után az idő több mint felében zárva tartott vagy a teljes kapacitás töredékén működött, a szizrányi finomító pedig az elmúlt hat hónap nagy részében állt vagy a névleges kapacitás harmadánál kevesebbet termelt. A Bloomberg számításai szerint a szeptemberi 15 megerősített oroszországi finomítóellenes csapásból 5 a Rosznyefty fő létesítményeit vette célba. A Rosznyeftyhez tartozó 12 finomító az orosz kapacitás mintegy harmadát adja, így a kitettség különösen nagy. A védelmi kísérletek – szállítókonténerek, hálók és acélkábelek – nem bizonyultak hatékonynak a drónrajok ellen, a katalitikus krakkoló, reformáló és hidrokrakkoló egységek pótlása pedig a korábban nyugatról származó alkatrészek miatt nehézkes. A Rosznyefty nettó nyeresége a félévben közel 20%-kal, 200 milliárd rubelre (2,4 milliárd dollárra) csökkent, nettó adósság/EBITDA mutatója pedig június végére 1,8-ra – öt éves csúcsra – emelkedett. A cég illetékesei magánbeszélgetésekben arra figyelmeztetnek, hogy a felhalmozódó javítási költségeket nem lehet hosszú távon fenntartani, és a háború folytatódása helyrehozhatatlan károkat okozhat. Eközben a Vostok Olaj projektet szeptemberben ugyan elindították, ám a Pajha klaszter új mezői a forgalom kevesebb mint 5%-át adják, és a műholdfelvételek szerint a kitermelés felfuttatásához még évek és további beruházások szükségesek.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán források az ukrán csapásokat, a Rosznyeftynek okozott károkat és a Vostok Olaj felé közelítő ukrán hadműveleteket állítják előtérbe. Ezek a veszteségeket – a csökkenő nyereséget, a növekvő adósságot, az ismételt javításokat és a csökkenő finomítást – a háború folytatódásából fakadó tartós kár megnyilvánulásaként mutatják be. Külön kiemelik, hogy a Vostok Olaj projekt nem tudta kiépíteni az új mezőket, és továbbra is a régi szovjet kori lelőhelyekre támaszkodik.
Háttér
A Vostok Olaj projektet szeptemberben azért indították el, hogy demonstrálja Oroszország képességét olaj kitermelésére és feldolgozására, és az északi régiót energetikai központtá alakítsa. A projekt vezetékén szállított olaj nagy része azonban régebbi mezőkről származott, az új Pajha klaszter a terminál megnyitásakor a forgalom kevesebb mint 5%-át adta. A projekt célja az volt, hogy ellensúlyozza a régebbi, sok esetben szovjet kori orosz olajmezők termelésének csökkenését. A 2022-es ukrajnai orosz invázió megakasztotta a fejlesztési terveket: a külföldi befektetők kivonultak, a szankciók pedig korlátozták a technológiákhoz, berendezésekhez és a jeges vizeken való közlekedésre alkalmas speciális tartályhajókhoz való hozzáférést. 2020-ban a Rosznyefty elnöke, Igor Szecsin javasolta az Északi-tengeri út nagy energetikai folyosóvá alakítását.