Az EU reformot javasol a vétók megkerülésére a bővítési folyamatban
Az Európai Bizottság a jövő héten terjeszti elő azt a tervét, amely a tagállami vétók megkerülésével készítené fel az EU-t a 30 főnél nagyobb létszámú bővítésre, és gyorsítaná a csatlakozási tárgyalásokat, többek között Ukrajna számára. A tervezet a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül vezetné be a minősített többségi szavazást a csatlakozás közbenső szakaszaiban, miközben a csatlakozás indítása és lezárása továbbra is egyhangúságot igényelne.
Legfontosabb tudnivalók
- Az Európai Bizottság a jövő héten terjeszti elő a tervet, amelyet Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke mutat be a bővítési stratégia részeként.
- A tervezet a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül, úgynevezett áthidaló klauzulákkal (passerelle clauses) cserélné le az egyhangúságot a csatlakozási folyamat közbenső szakaszain.
- A minősített többséget 15 tagállamra és a lakosság kétharmadára határoznák meg (a források egy része 65%-ot említ).
- A szabály a szankciókra, az emberi jogokra, a védelmi és biztonsági, valamint az adókikerülés elleni politikára is kiterjedne.
- A reform célja, hogy az EU 30-nál több tagra bővülhessen, és felgyorsítsa Ukrajna, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia csatlakozását.
- A reform bevezetéséhez továbbra is a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, és a terv a védendő tagállamok számára „vészféket” is előirányoz.
- Az új tagok 10+ éves próbaidőn mennek át szigorú brüsszeli felügyelet mellett, és kötelező érvényű kötelezettségvállalást írnak alá, hogy nem blokkolják a többi tag megállapodásait.
Miért fontos
A reform megszüntetné annak lehetőségét, hogy egyetlen EU-tagállam a közbenső szakaszokban blokkolhassa a tagjelölt országokat, ami közvetlen hatással van Ukrajna csatlakozási kilátásaira. Ez a Bizottság és a Rapporteur kiadvány szerint egy évtizede a legnagyobb változtatás az EU belső működésében: a minősített többségi szavazás a szankciókra, az emberi jogokra, a védelmi és biztonsági, valamint az adókikerülés elleni politikára is kiterjedne. Ugyanakkor a reform bevezetéséhez továbbra is mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása kell, és a Bizottság forrásai szerint a terv várhatóan ellenállásba ütközik a jelenlegi tagállamok részéről.
Mi történt
Az Európai Bizottság olyan reformcsomagot készít elő, amelynek célja, hogy megkerülje a nemzeti vétókat az EU döntéshozatalában, és felkészítse a blokkot a 30-nál nagyobb létszámú bővítésre. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a tervet a jövő héten, a bővítési stratégiával együtt mutatja be.
A tervezet a Lisszaboni Szerződés módosítása nélkül, áthidaló klauzulák révén cserélné le az egyhangúságot a tagjelölt országok csatlakozási folyamatának számos közbenső szakaszában; a csatlakozás indítása és lezárása ugyanakkor továbbra is egyhangúságot igényelne. A minősített többséget 15 tagállam és a lakosság kétharmada (a források egy része 65%-ot jelöl) határozná meg, és a Bizottság a szavazás kiterjesztését javasolja a szankciók, az emberi jogok, a védelmi és biztonsági, valamint az adókikerülés elleni politikára.
A tervezet a védendő tagállamok számára „vészféket” is tartalmaz: a kormányek akkor alkalmazhatják, ha úgy ítélik meg, hogy „létfontosságú nemzeti érdekek” forognak kockán. Az új tagok 10 évnél hosszabb próbaidőn mennek át szigorú brüsszeli felügyelet mellett, a csatlakozás előtt csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, és jogilag kötelező érvényű, ideiglenes kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem blokkolják a többi tag által egyeztetett döntéseket. A demokratikus és igazságügyi előírások megsértése esetén megvonható a szavazati joguk a Tanácsban, és pénzbírsággal is sújthatók.
A csomag a tagjelölt országok – köztük Ukrajna, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia – felvételi folyamatának felgyorsítását célozza, a Bizottság szerint Ukrajna és Moldova készen áll valamennyi tárgyalási klaszter megnyitására. A bővítési biztos, Marta Kos bejelentette az új tagok feletti ellenőrzési mechanizmusokat. A Bizottság a szélesebb hatásvizsgálatot október 6-ra halasztotta.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán nyelvű sajtó – köztük az Європейська правда, az Українська правда, a ZN.UA és a ЛІГА.net LB.ua – kiemelten foglalkozik Ukrajna csatlakozási kilátásaival és a nemzeti vétók megkerülésének kérdésével. A tudósítások részletesen ismertetik a jelenlegi tagállamok számára beépített védelmet (a „vészféket” létfontosságú nemzeti érdekek esetére), a 2013-as horvát csatlakozás óta tartó befagyasztást, valamint a Bizottság azon értékelését, hogy Ukajna és Moldova készen áll valamennyi tárgyalási klaszter megnyitására. Külön hangsúlyt kap a bővítési biztos, Marta Kos bejelentése a kontrollmechanizmusokról, valamint a fokozatos egységes piaci integráció terve, amely a tagjelöltek számára a kutatási programokhoz való hozzáférést és a félvezetők, a kvantumtechnológia, a biotechnológia és az űrkutatás terén folytatott együttműködést is magában foglalja. Az egyik ukrán nyelvű beszámoló megjegyzi, hogy a reformot a Bizottság elnökének egyik vezető tanácsadója irányítja, aki korábban a francia elnöki hivatalban dolgozott.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A szintézis nem tartalmaz önálló nemzetközi keretezést – a történetet kizárólag ukrán nyelvű források dolgozzák fel. A nemzetközi média általános hangvételéről nincs adat.
Miben térnek el a beszámolók
A források között eltérés mutatkozik a minősített többségi küszöb meghatározásában: a ZN.UA és az Європейська правda 15 olyan tagállamot említ, amelyek az EU lakosságának legalább 65%-át képviselik, míg az Українська правда és más források a lakosság kétharmadát jelölik meg. A források nem térnek el abban, hogy a reform bevezetéséhez a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, illetve hogy a terv várhatóan ellenállásba ütközik a jelenlegi tagállamok részéről.
Háttér
Az EU 2013 óta, Horvátország csatlakozása óta nem vett fel új tagot. Júniusban Németország, Franciaország és három további ország javaslatot tett az új tagok szavazati jogának ideiglenes korlátozására. A Bizottság a szélesebb hatásvizsgálatot október 6-ra halasztotta. A csomag a négy „vezető” jelölt – Montenegró, Ukrajna, Moldova és Albánia – számára tagsági ütemtervet irányoz elő, míg Észak-Macedónia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Törökország csatlakozási folyamatát elhúzódónak írja le. A tervezet emellett 10 évnél hosszabb próbaidőt és szigorú brüsszeli felügyeletet irányoz elő az új tagok számára, valamint előírja, hogy a csatlakozás előtt csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez.