Berlinben tüntettek az elfoglalt oleški lakosaiért

Miért fontos

A berlini felvonulás európai fővárosban irányította a figyelmet az elfoglalt Oleškiben uralkodó humanitárius helyzetre, az evakuációs útvonalak megnyitásának és a humanitárius hozzáférésnek a szükségességére. Az esemény egybeesett a Kreml ritka beismerésével Peszov szóvivőjétől a „kritikus helyzetről”, amelyet aztán Moszkva az ukrán félre kívánt áthárítani. Az epizód rávilágít a humanitárius felelősségért folytatott orosz–ukrán vetélkedésre a herszoni régió megszállt részein, ahol mind az ukrán intézmények, mind az ENSZ a nemzetközi jogi keretet hívták fel.

Mi történt

A Vitsche Berlin ukrán civil mozgalom szeptember 28-án berlini felvonulást szervezett „Állítsuk meg az orosz megszállást Oleškiben!” jelszóval. A résztvevők a berlini Vörös Városházánál gyűltek össze, és a városközponton áthaladva, a Német Külügyi Minisztérium érintésével az orosz nagykövetséghez vonultak. A tüntetők plakátokon az elfoglalt Oleški lakosainak megmentését, humanitárius segítségnyújtást és biztonságos evakuációs útvonalak megnyitását követelték, egyúttal felszólították a német kormányt és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra és biztosítsanak hozzáférést a megszállás alatt rekedt emberekhez.

A szervezők szerint a megszállt Oleškiben és a környező településeken több mint 6000 ember, köztük mintegy 200 gyermek tartózkodik, akik élelmiszer-, ivóvíz- és gyógyszerhiánytól szenvednek; az orosz megszálló erők a beszámolók szerint akadályozzák a humanitárius szállítmányok célba juttatását és a civilek evakuálását. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszov elismerte a „kritikus helyzetet”, de a felelősséget Ukrajnára hárította azzal az állítással, hogy „a kijevi rezsim mindent megtesz a termékek szállításának akadályozásáért”. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációellenes központja válaszul közölte, hogy Oroszország a humanitárius katasztrófa felelősségét próbálja Ukrajnára átterelni, és ezt a megszállt területeken elkövetett rendszerszintű orosz hadsereg-bűncselekmények eltussolását célzó tipikus Kreml-propagandának minősítette. Az ENSZ Emberi Jogi Monitorozó Missziójának jelentése emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi jog szerint a megszálló állam köteles biztosítani a lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátását, valamint elősegíteni a humanitárius segítségnyújtást.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

A három forrás – köztük az Ukrinform hírügynökség, az Ukrajinszka Pravda és a Szuspilne Novini – ukrán nyelvű és ukrán eredetű, egységesen úgy keretezik a berlini felvonulást, mint humanitárius felhívást Oleški lakosainak megmentésére, evakuációs útvonalak megnyitására és a nemzetközi nyomás fokozására. Kiemelik Oroszország humanitárius szállítmányokat és evakuálást akadályozó tevékenységét, a dezinformációellenes központ közvetítésével Peszov felelősségáthárítását tipikus Kreml-propagandataktikaként mutatják be, és az ENSZ jelentésére hivatkozva a felelősséget egyértelműen Oroszországra ruházzák a megszálló állam kötelezettségei alapján.

Miben térnek el a beszámolók

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszov elismerte a „kritikus helyzetet” a megszállt Oleškiben, de a felelősséget Ukrajnára hárította azzal, hogy „a kijevi rezsim mindent megtesz a termékek szállításának akadályozásáért”. Ezzel szemben az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációellenes központja azzal vádolta Oroszországot, hogy a herszoni régióban zajló humanitárius katasztrófa felelősségét igyekszik Ukrajnára átterelni, és az orosz megszálló erőket nevezte meg a humanitárius szállítmányok és az evakuáció akadályozójaként.

Háttér

Oleški a herszoni területen található város, amely orosz megszállás alatt áll. Az ENSZ Emberi Jogi Monitorozó Missziójának ukrajnai jelentése szerint a nemzetközi humanitárius jog alapján a megszálló állam köteles biztosítani a lakosság élelmiszer- és gyógyszerellátását, valamint elősegíteni a humanitárius segítségnyújtást. A felvonulás szervezőitől származó, a beszámolókban idézett adatok szerint a megszállt Oleškiben és a környező településeken több mint 6000 ember – köztük mintegy 200 gyermek – tartózkodik.