Trump belarusz káliumtrágya-vásárlást jelentett be, Lukashenko szerint nincs eladható mennyiség

Miért fontos

A bejelentett üzlet mélyítené az Egyesült Államok gazdasági elköteleződését a Lukasenko-rezsimmel szemben, amelyet egyebek között az Ukrajna elleni orosz háború támogatása miatt sújtanak nyugati szankciók. Az amerikai vásárlás új bevételi forrást teremtene Minszknek, miközben az uniós és szomszédos államokon keresztüli tranzit továbbra is szankciós korlátok alatt áll. Az eset rávilágít az amerikai és az uniós/balti szankciós politika közötti eltérésre, ami megnehezíti a transzatlanti koordinációt az oroszbarát rendszerekkel szemben. A Trump-kormányzat korábbi lépései – a Belaruskalij, a Belarusz Káliumtrágya Társaság, a Lakokraska és a Bellesbumprom elleni szankciók politikai foglyok szabadon engedéséért cserébe történő feloldása – szélesebb normalizációs folyamatot jeleznek Minszkkel, amelyet ez az üzlet kiterjesztene. Végül Lukasenko azon állítása, miszerint nincs szabad mennyiség, megkérdőjelezi a bejelentett megállapodás kereskedelmi megvalósíthatóságát.

Mi történt

Donald Trump amerikai elnök szeptember 21-én a Truth Social közösségi oldalon bejelentette, hogy Washington egy nagyszabású megállapodáson dolgozik belarusz káliumtrágya vásárlásáról. Az amerikai farmereknek és ranchereknek jó hírként jellemezte az üzletet, hozzátéve, hogy a belarusz kálium ára lényegesen alacsonyabb lenne a Kanadának jelenleg fizetett árnál. Ugyanezen a napon, a New York-i ENSZ-közgyűlés keretében Volodimir Zelenszkijjel közös sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: nem hiszi, hogy a megállapodás Oroszországnak kedvezne.

Alekszandr Lukasenko, Belarusz önnevezett elnöke ezzel szemben azt közölte, hogy országának nincs szabad káliummennyisége, mivel a teljes készlet lekötött szerződésekben áll. Ez a nyilatkozat éles ellentétben áll Trump optimista bejelentésével.

A Trump-kormányzat az év során több lépést tett Minszkkel a normalizáció irányába. Márciusban a Belaruskalij és a Belarusz Káliumtrágya Társaság elleni szankciókat oldották fel politikai foglyok szabadon engedéséért cserébe. Szeptember 16-án John Coale amerikai különmegbízott minszki látogatásán 25 belarusz politikai fogoly szabadon bocsátását jelentette be, aminek fejében az Egyesült Államok a Lakokraska és a Bellesbumprom cégekre vonatkozó szankciókat is feloldotta. Coale jelezte, hogy további megállapodások újabb fogolyszabadításokhoz és további szankciófeloldásokhoz vezethetnek.

A megállapodás tényleges végrehajtásához azonban uniós és balti hozzájárulás szükséges: az uniós szankciók jelenleg blokkolják a belarusz műtrágya tranzitját Litvánián keresztül a klaipédai kikötőbe. A litván kormány egyértelművé tette, hogy nem kívánja lazítani a minszki rezsimmel szembeni szankciókat. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter az ENSZ-közgyűlésen kijelentette: az EU-nak nincs alapja a szankciók enyhítésére, mivel Belarusz továbbra is szolgálja az Ukrajna elleni orosz háborút és elnyomja a belüli ellenzéket. Remigijus Motuzas, a litván parlament (Seimas) külügyi bizottságának elnöke hozzátette: Litvániát nem tájékoztatták az üzletről, és nem tudják befolyásolni az amerikai–belarusz megállapodást.

A bejelentés egybeesett az amerikai félidős választások előestéjével és a Kanadával vívott kereskedelmi háború fokozódásával, noha a Trump által bevezetett vámok nem érintik a kanadai olajat, káliumtrágyát és kritikus ásványokat – ezek egyébként az amerikai ellátás közel kilencven százalékát adják. Kanada a világ legnagyobb káliumexportőre; a kanadai export 53 százaléka az Egyesült Államokba irányul, és az amerikai szükséglet 80 százalékát fedezi.

Miben térnek el a beszámolók

Trump nagyszabású amerikai–belarusz káliumvásárlási megállapodást jelentett be, miközben Lukasenko szerint Belarusznak nincs szabad, szerződéssel nem lekötött káliummennyisége, amelyet az Egyesült Államoknak szállítani tudna. A két nyilatkozat élesen ellentmond egymásnak, és megkérdőjelezi a bejelentett üzlet megvalósíthatóságát.

A források között bizonytalanság van arról is, hogy a márciusi, Belaruskalijt és a Belarusz Káliumtrágya Társaságot érintő szankciófeloldás és a szeptember 16-át követő, a Lakokraskát és a Bellesbumpromot érintő enyhítés ugyanahhoz a fogolyszabadítási megállapodáshoz, vagy két különálló egyezséghez kapcsolódik-e. Emellett az amerikai különmegbízott nevének írásmódja is ingadozik a forrásokban: egyes szövegek „Coale", mások „Cole" alakban hozzák.

Háttér

A 2022 előtti időszakban a kálium fontos devizabevételi forrása volt Belarusznak; a szankciók bevezetése előtti 2021-es évben Belarusz több mint 700 ezer tonna káliumtrágyát szállított az Egyesült Államoknak, miközben az amerikai teljes káliumimport mintegy 13 millió tonnát tett ki, ennek közel 90 százaléka Kanadából érkezett.

2025 májusában az Egyesült Államok arra kérte Litvániát, Lengyelországot és Ukrajnát, hogy a belarusz kálium tranzitjának lehetővé tétele érdekében oldják fel a vonatkozó szankciókat; az uniós szankciók jelenleg is blokkolják a belarusz műtrágya átmenetét Litvánián keresztül a klaipédai kikötő felé. Kanada a világ legnagyobb káliumszállítója: a kanadai export 53 százaléka az Egyesült Államokba irányul, és az amerikai szükséglet mintegy 80 százalékát fedezi.

Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szerint továbbra is mintegy ezer, litván megítélés szerint politikai fogoly tartózkodik belarusz börtönökben. Litvánia a belarusz hatóságokat hibrid műveletek – többek között migrációs nyomásgyakorlás, csempészet és határon átlőtt ballonok – szervezésével vádolja. Szeptemberben Belarusz négynapos hadgyakorlatot indított Lengyelország és Litvánia közelében, egyes mozzanatokkal a Suwalki-folyosónál.