Az Európai Parlament a támadási kiberképességek erősítésére szólította fel Ukrajnát, és aktív elrettentésre az EU-t
Az Európai Parlament a szeptember 15-i plenáris ülés utáni jelentésében Ukrajna támadási kiberképességeinek megerősítését célzó támogatás felgyorsítását javasolta, és felszólította az EU-t, hogy a védelmi szemléletről térjen át az orosz hibrid fenyegetésekkel szembeni aktív elrettentésre. A képviselők egyben megerősítették, hogy Oroszország az európai biztonság fő külső fenyegetése és államilag támogatott terrorizmust folytató állam.
Legfontosabb tudnivalók
- Az Európai Parlament szeptember 15-i plenáris ülése utáni jelentésében Ukrajna támadási kiberképességeinek erősítésére szólított fel.
- Az EP Oroszországot jelölte meg az európai biztonság és demokratikus integritás fő külső fenyegetéseként.
- A parlament megerősítette, hogy Oroszország terrorizmust támogató állam.
- Képviselők a védelmi szemléletről az aktív elrettentésre való átállást sürgették, beleértve a Moszkva destabilizáló tevékenységeit kiszolgáló logisztikai és digitális infrastruktúra elleni jogi és operatív mechanizmusok értékelését.
- Az EP támogatta az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) költségvetésének növelését és operatív mandátumának bővítését.
- A NATO tavaly több mint 200 orosz hibrid incidenst regisztrált a tagállamok ellen.
Miért fontos
A jelentés jelzi az uniós politika esetleges elmozdulását a tisztán védelmi intézkedésektől a támadási jellegű kibertevékenységek aktív támogatása felé, és az Ukrajnának nyújtott segítséget a hagyományos katonai támogatáson túl a kiberképességekre is kiterjeszti. Emellett megerősíti az EU Oroszországot terrorizmust támogató államként és fő biztonsági fenyegetésként azonosító pozícióját, és konkrét intézményi változtatásokat javasol, köztük az ENISA költségvetésének és mandátumának bővítését.
Mi történt
Az Európai Parlament a szeptember 15-i plenáris ülését követően közzétett jelentésében Ukrajna támadási kiberképességeinek erősítését célzó támogatás felgyorsítását javasolta. A képviselők stratégiák kidolgozását sürgették az energiai és hírközlési kritikus rendszereket célzó fizikai és kibertámadások megakadályozására, valamint a védelmi szemléletről az aktív elrettentésre való áttérést, ideértve a Moszkva destabilizáló tevékenységeit kiszolgáló logisztikai és digitális infrastruktúra elleni jogi és operatív mechanizmusok értékelését. A parlament megerősítette, hogy Oroszország az európai biztonság és demokratikus integritás fő külső fenyegetése, és fenntartotta azon álláspontját, hogy Oroszország terrorizmust támogató állam. A képviselők emellett támogatták az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) költségvetésének növelését és operatív mandátumának kibővítését, ami lehetővé tenné az incidensek valós idejű koordinációját, a korai előrejelző rendszereket és a fenyegetési információk megosztását.
Háttér
A NATO korábban jelezte, hogy az orosz hibrid támadások száma a tagállamok ellen jelentősen megnőtt; a szervezet tavaly több mint 200 ilyen incidenst regisztrált. Szeptember 11-én egy burgundiai francia település arról számolt be, hogy egyetlen hét alatt több százezer kibertámadást kapott, és az esetek többségében a kérések állítólag Oroszországból érkeztek. Az Európai Parlament Ukrajnát, Moldovát, Örményországot, Grúziát és a nyugat-balkáni országokat jelölte meg az EU-t lejáratni célzó orosz és kínai információs műveletek fő célpontjaiként.