Az EJEB elfogadhatatlannak nyilvánított egy donyecki lakos ukrán állam elleni beadványát
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította a Maslova kontra Ukrajna ügyben benyújtott kérelmet. A donyecki lakos azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők 2014. augusztus 9-i tüzérségi támadása elpusztította a lakását. A bíróság a panaszokat a belföldi jogorvoslati lehetőségek kimerítésének hiánya miatt utasította el.
Legfontosabb tudnivalók
- Az EJEB a Maslova kontra Ukrajna ügyben a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánította.
- Az elutasítás az Egyezmény 35. cikkének 1. és 4. bekezdése alapján, a belföldi jogorvoslati lehetőségek kimerítésének hiánya miatt történt.
- A kérelmező 2014. augusztus 9-én az ukrán fegyveres erők tüzérségi támadását jelölte meg a donyecki lakása elpusztításának okaként.
- A kérelmezőt moszkvai praxisú ügyvéd képviselte.
- A bíróság megerősítette, hogy Ukrajna jogi kereteket és szakosított egységeket hozott létre a hasonló lövészeti incidensek kivizsgálására, és az áthelyezett bíróságokat hatékonynak és hozzáférhetőnek ítélte.
- A kérelmező nem kísérelte meg az ügyét nemzeti bíróság elé vinni, noha dokumentáltan rendszeresen utazott a kormány által ellenőrzött területre.
Miért fontos
A döntés megerősítette, hogy Ukajna rendelkezik a 2014-es eseményekhez hasonló lövészeti incidensek kivizsgálására alkalmas jogi keretrendszerrel, és a keletről áthelyezett bíróságok hatékonyan működnek. A bíróság a kivizsgálás vélt eredménytelenségét a kérelmező saját mulasztásának tulajdonította, nem az államnak. Az ügy a Maslova kontra Ukrajna nevet viseli, és precedensként szolgálhat. A döntés egybeesik a Parlamenti Közgyűlés által javasolt azon mechanizmussal, amely a befagyasztott orosz vagyon ukrajnai átadását EJEB-döntésekre kívánja alapozni.
Mi történt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította a Maslova kontra Ukrajna ügyben benyújtott kérelmet. A kérelmező donyecki lakosként azt állította, hogy 2014. augusztus 9-én az ukrán fegyveres erők tüzérségi támadása elpusztította a lakását. Állítását útlevélmásolattal, öröklési bizonyítvánnyal, tulajdonjogi igazolással, házjegyzékkel, kárszakértői jegyzőkönyvvel és fényképekkel támasztotta alá. Azt panaszolta, hogy a kelet-ukrajnai állami intézmények, köztük a bíróságok felfüggesztették működésüket és a kormány ellenőrzése alatt álló területre költöztek, így nem tudta érvényesíteni a jogait. Állítása szerint kénytelen volt új lakhelyet keresni a vagyona elpusztítása miatt, de nem jelölte meg a tartózkodási helyét, és nem nyújtott be erre vonatkozó bizonyítékot. Érdekeit moszkvai praxisú ügyvéd képviselte. A bíróság valamennyi panaszt az Egyezmény 35. cikkének 1. és 4. bekezdése alapján elutasította, mivel a kérelmező nem merítette ki a belföldi jogorvoslati lehetőségeket. Megerősítette, hogy Ukrajna jogi kereteket és szakosított egységeket hozott létre a hasonló esetek kivizsgálására, és hogy az áthelyezett bíróságok hatékonyan és hozzáférhetően működnek. A bíróság megállapította, hogy a kérelmező annak ellenére nem fordult nemzeti bírósághoz, hogy dokumentumok igazolták rendszeres utazásait a kormány ellenőrzése alatti területre. A vélt kivizsgálási eredménytelenséget végső soron a kérelmező saját mulasztásának, nem pedig az államnak tulajdonította. A döntésről a Jevropjejszka Pravda és Szokorenko Margaryta, az EJEB-ügyekért felelős kormányzati megbízott számolt be.
Háttér
A kérelmező érdekeit moszkvai praxisú ügyvéd képviselte. Korábban, júliusban az EJEB úgy ítélte meg, hogy Oroszország megsértette a tulajdonjogot és a tisztességes tárgyaláshoz való jogot a megszállt Szevasztopolban földterületeket elvesztett tulajdonosok ügyében.