Az EJEB meghallgatást tartott tíz, az orosz megszállás alatt eltűnt ukrán gyermek ügyében
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 22-én Strasbourgban nyilvános meghallgatást tartott a 6719/23. számú ügyben, amelyet az Ukrán Helsinki Emberjogi Szövetség (UHHRU) nyújtott be tíz, a 2014-es krími megszállás idején állami gondozásban lévő ukrán gyermek érdekében. Az UHHRU szerint a gyermekeket orosz állampolgárságra kötelezték, és az orosz örökbefogadási rendszerben tartják nyilván; hollétükről 2014 óta nincs információ. A bíróság a meghallgatás után nem hozott végleges döntést.
Legfontosabb tudnivalók
- A meghallgatást szeptember 22-én tartották a 6719/23. számú ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága strasbourgi tanácsában.
- Az ügyet az Ukrán Helsinki Emberjogi Szövetség (UHHRU) nyújtotta be tíz, 2009 és 2013 között született, 2014-ben egy-öt év közötti gyermek érdekében, akik akkor ukrán állami gondozásban éltek krími gyermekintézményekben.
- Az UHHRU állítása szerint a gyermekeknek orosz állampolgárságot kényszerítettek, és az orosz örökbefogadási és gyámsági rendszerben regisztrálták őket; 2023-ban néhányuk neve hirtelen eltűnt az orosz örökbefogadási weboldalakról.
- A gyermekek tartózkodási helyéről 2014 óta nincs információ az ukrán hatóságok ismételt megkeresései ellenére sem.
- Az EJEB 2023. február 15-én elutasította a Rule 39 szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, azzal az indokkal, hogy az események Oroszország konvencióból való kilépése után történtek.
- Az orosz kormány nem nyújtott be észrevételeket az ügyben; Ukrajna kormánya Marjita Szokorenkón keresztül a 46. cikk szerinti konkrét intézkedéseket kért, beleértve a gyermekek hollétének nyilvánosságra hozatalát és visszaszolgáltatását.
- Az EJEB jelezte, hogy jelenleg ez az egyetlen nemzetközi bíróság, amely 2014 óta orosz fellépéssel kapcsolatos súlyos emberi jogi jogsértéseket vizsgál Ukrajnában; végleges döntést később hirdetnek.
Miért fontos
Az ügy az egyik első olyan EJEB-nyilvános meghallgatás, amely egyéni ukrán gyermekek, a megszállt Krímben lévő intézményi gondozásból elvitt kiskorúak sorsával foglalkozik – az UHHRU szerint a minta mintegy 4000 gyermeket érinthet. A per egyben próbaként szolgál arra, hogy a bíróság a 2022-es orosz kilépést követően is érvényesíthető-e a konvenciós felelősség, és hogy az EJEB által emlegetett, Oroszország 2014 óta elkövetett feltételezett súlyos jogsértéseit vizsgáló egyetlen nemzetközi fórumként milyen precedenst teremthet. Ukrajna a 46. cikk szerinti egyedi intézkedéseket kért, beleértve a gyermekek azonosítását és visszaszolgáltatását, ami az ukrán gyermekek tágabb, deportálással és átszállítással összefüggő ügyének egyik kulcsfontosságú nemzetközi fórumává teszi az eljárást.
Mi történt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szeptember 22-én nyilvános meghallgatást tartott Strasbourgban a 6719/23. számú ügyben, amelyet az Ukrán Helsinki Emberjogi Szövetség (UHHRU) nyújtott be tíz, 2009 és 2013 között született, 2014-ben egy-öt éves gyermek érdekében. A gyermekek a megszállás idején ukrán állami gondozásban éltek krími gyermekintézményekben. Az UHHRU előadta, hogy Oroszország a megszállás után orosz állampolgárságot kényszerített rájuk, az orosz örökbefogadási és gyámsági rendszerbe regisztrálta őket, és megtagadta átadásukat Ukrajnának; 2023-ban néhányuk neve váratlanul eltűnt az orosz örköbefogadási oldalakról, amit a szervezet lehetséges örökbefogadás jeleként értékel. A szervezet az ügyet kényszertűnésnek minősíti, és az Egyezmény 5. (szabadság és személyi biztonság) és 8. (magán- és családi élet tiszteletben tartása) cikkeire hivatkozik.
Az EJEB 2023. február 15-én elutasította a Rule 39 szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, azzal az indokkal, hogy az állítólagos örökbefogadás a konvencióból való orosz kilépés után történt. 2025 áprilisában a bíróság értesítette az orosz kormányt a kérelemről, és felkette észrevételek benyújtására, de Oroszország nem válaszolt. A meghallgatáson Ukrajna kormányát Marjita Szokorenko, az EJEB-ügyek kormánymegbízottja képviselte, és a 46. cikk alapján konkrét intézkedéseket kért: a gyermekek hollétére és jogi státuszára vonatkozó teljes tájékoztatás közzétételét, visszaszolgáltatásukat Ukrajnába, valamint együttműködést az ukrán hatóságokkal és nemzetközi mechanizmusokkal. A bíróság a meghallgatást követően nem hozott végleges döntést; az elfogadhatóságról és az érdemről később döntenek.
Miben térnek el a beszámolók
Az ukrán források egyike a Суспільне Новини időrendje eltér a többi beszámolótól: ez a cikk 2025 márciusára teszi az EJEB orosz kormány felé irányuló értesítését, és egy további, 2026 márciusában feltett kérdéskört is említ, míg a többi forrás egységesen 2025 áprilisát jelöli meg.
Háttér
Oroszország 2022-ben kilépett az Emberi Jogok Európai Egyezményéből; a bíróság 2023 februárjában ennek alapján utasította el az ügyben a Rule 39 szerinti ideiglenes intézkedést. Az UHHRU szerint a krími ellenőrzés átvétele után több mint 4000, intézményi gondozásban lévő gyermeket automatikusan orosz állampolgárnak nyilvánítottak és az orosz rendszerben regisztráltak. Oroszország a megszállás után a saját jogrendjét – így az örökbefogadási szabályokat is – kiterjesztette a félszigetre, és Ukrajna elvesztette a hozzáférést az ottani gyermekintézmények adataihoz.