Trump és Putyin telefonon egyeztetett a háború lezárásáról, miközben kölcsönös csapások érték Ukrajnát és Oroszországot
Donald Trump amerikai elnök szerdán azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó megállapodni a háború lezárásáról, és a két vezető egyórás telefonbeszélgetését a Kreml „nagyon konstruktívnak és őszintének" nevezte. A diplomáciai jelek mellett Ukrajna az eddigi legmélyebb csapást mérte Oroszország ellen a Jamal régióban, míg az orosz erők több ukrán régiót is támadtak, legalább hat halálos áldozatot és több tucat sérültet okozva. Az ukrán költségvetési hiányról szóló, 27 milliárd dolláros szükségletről szóló jelentés feszültséget okozott Kijev és szövetségesei között.
Legfontosabb tudnivalók
- Trump szerdán azt mondta, hogy Putyin hajlandó megállapodni a háború lezárásáról, és lehetségesnek nevezte a két vezető vagy háromoldalú találkozót.
- A Kreml a Trump-Putyin-telefonbeszélgetést egyórásnak és „nagyon konstruktívnak és őszintének" minősítette.
- Az amerikai, ukrán és európai hírszerző tisztviselők kételkednek abban, hogy Putyin valóban be akarja-e fejezni a háborút.
- A The New York Times szerint Zelenszkij arról tájékoztatta szövetségeseit, hogy Ukrajnának további 27 milliárd dollárra van szüksége az idei évre.
- Egy ukrán drón csapást mért a jamali Novij Urengoj környékére, körülbelül 2800 kilométerre a határtól; az ukrán erők a 2022 óta legmélyebb oroszországi csapásként írták le.
- Az orosz erők szerdán több ukrán régiót támadtak: Kijevben egy nő meghalt, Mikolajivban legalább ketten, Szumiban hárman vesztették életüket, és összesen legalább hat halálos áldozatot, valamint több tucat sérültet jegyeztek fel.
Miért fontos
Trump Putyin-barát optimizmusa és a háromoldalú csúcstalálkozó lehetősége szemben áll az amerikai, ukrán és európai hírszerzés kétkedésével Putyin szándékait illetően. Eközben a háború humanitárius és gazdasági terhei tovább nőnek: Ukrajna 27 milliárd dolláros költségvetési hiányról számolt be szövetségeseinek, és mindkét fél mélyreható csapásokat hajt végre a másik területén. A diplomáciai lendület és a harcok folytatódása együttesen növeli a szakadékot a politikai jelzés és a frontvonalak valósága között.
Mi történt
Donald Trump amerikai elnök szerdán egyórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, amelyet a Kreml „nagyon konstruktívnak és őszintének" minősített. Trump kijelentette, hogy Putyin hajlandó megállapodni a háború lezárásáról, és „nagyon jónak" nevezte a beszélgetést, miközben lehetségesnek tartotta háromoldalú csúcstalálkozó megtartását is. Az amerikai, ukrán és európai hírszerző tisztviselők ugyanakkor kételkednek Putyin szándékainak komolyságában.
Ezt megelőzően, augusztus 25-én a CIA igazgatója, John Ratcliffe váratlanul Moszkvába látogatott, és Trump ezt „félrutinszerűnek" minősítette. Szeptember 5-én Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak Moszkvában tárgyaltak Putyinnal, majd másnap először érkeztek Ukrajnába, ahol Zelenszkijjel tárgyaltak. Zelenszkij szerint az amerikaiak új javaslatokat terjesztettek elő a diplomáciai folyamat „feloldására", és a tárgyalások egy része a téli időszak előtti és alatti eszkaláció-mentesítési lépésekre irányult. Szeptember 8-án Trump és Putyin telefonon beszéltek, szeptember 9-én pedig Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy az USA a következő hetekben cselekvési tervet kíván kidolgozni a tárgyalások újraindítására.
A diplomáciai mozgás közben a harcok nem csillapodtak. Szerdán egy ukrán drón csapást mért a Jamal régió ipari létesítményére, körülbelül 2800 kilométerre a határtól; az ukrán Különleges Műveleti Erők a 2022 óta legmélyebb csapásként írták le. Ugyanezen a napon az orosz erők több ukrán régiót támadtak: Kijevben egy nő meghalt, Mikolajivban legalább ketten, Szumiban hárman vesztették életüket, Kramatorszkban pedig legalább kilencen sérültek meg. Az ukrán hatóságok szerint legalább hat halott és több tucat sérült volt országszerte. A The New York Times arról számolt be, hogy Zelenszkij 27 milliárd dolláros pótköltségvetési igényt jelzett szövetségeseinek, amit egyes európai tisztviselők megkérdőjeleztek.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
Az egyetlen, katari arab nyelvű forrás a történetet három, egyenrangú szálként tárgyalja: Trump Putyinnal való állítólagos politikai összhangja, egy ukrán dróncsapás mélyen Oroszország belsejében, és az orosz támadások folytatódása ukrán városok ellen. Az európai tisztviselők kétkedését Putyin szándékait illetően, valamint a 27 milliárd dolláros ukrán költségvetési hiányt szerkesztői súlyozás nélkül ágyazza be a narratívába.
Miben térnek el a beszámolók
Trump szerint az orosz elnök meg akarja kötni a megállapodást a háború befejezésére, míg az amerikai, ukrán és európai hírszerző tisztviselők kételkednek abban, hogy Putyin valóban be akarja-e fejezni a háborút. A jamali csapás részleteit illetően az ukrán Fire Point vállalat szerint a drón több mint 3300 kilométert tett meg és eltalálta a célpontot, míg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet kormányzója, Dmitrij Artyuhov szerint csak egy tűz keletkezett a drónok törmelékéből, és nem voltak áldozatok; Moszkva nem kommentálta az incidenst. Az ukrán Különleges Műveleti Erők két gázkondenzátum-feldolgozó létesítményt céloztak, míg az orosz kormányzó a Novij Urengoj környéki létesítményt jelölte meg helyszínként.
Háttér
Moszkva, Washington és Kijev korábban többoldalú tárgyalásokat folytattak, a legutóbbit februárban Genfben. John Ratcliffe CIA-igazgató augusztus végén Moszkvában találkozott orosz hírszerző tisztviselőkkel a háború befejezése érdekében. Ukrajna a hónap elején jelezte, hogy fokozza hosszú távú csapásait, hogy az orosz légtér „nem biztonságossá" váljon. Novij Urengoj, a jamali ukrán csapás helyszíne, közvetlenül az Északi-sarkkör alatt fekszik, lakossága körülbelül 100 000 fő.