Wadephul: Ukrajnának több német fegyvert kellene vásárolnia, a hadköteles férfiaknak pedig haza kell térniük
Johann Wadephul német külügyminiszter a Bildnek adott interjúban közölte, hogy Ukrajnának több fegyvert kellene vásárolnia német gyártóktól, mivel Németország „nem teljesen elégedett" a jelenlegi megrendelési volumennel. Hozzátette: a hadköteles korú ukrán férfiaknak vissza kell térniük Ukrajnába, és Berlin kész adatokat megosztani a Németországban tartózkodókról, hogy az ukrán kormány felvehesse velük a kapcsolatot. A nyilatkozatok a német–orosz feszültségek és az EU ideiglenes védelmi státuszának szigorítása közepette hangzottak el.
Legfontosabb tudnivalók
- Wadephul a Bild-interjúban kijelentette: Ukrajnának több fegyvert kell vásárolnia német gyártóktól, mert Németország „nem teljesen elégedett" a jelenlegi megrendelési volumennel.
- A német külügyminiszter a hadköteles korú, Németországban tartózkodó ukrán férfiak hazatérését sürgette, és hangsúlyozta, hogy ez „kényszer nélkül" történjen.
- Wadephul szerint Berlin kész megosztani a Németországban élő ukrán férfiakra vonatkozó adatokat (szociális juttatások, regisztráció, tartózkodási engedély), hogy az ukrán kormány megkereshesse őket.
- A miniszter egyetértett Markus Söder, a CSU elnökének hasonló követelésével, és jelezte, hogy a kérdést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is felvetette a múlt havi kijevi látogatásán.
- Az EU Tanácsa júliusban 2028. március 4-ig meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét, egyidejűleg szűkítve azt a hadköteles korú, katonai kötelezettségeiket nem teljesítő állampolgárokra; Magyarország a döntés ellen szavazott.
- A nyilatkozatok néhány nappal azután hangzottak el, hogy Németország Oroszországot vádolta a lipcsei/halle-i repülőtér elleni augusztusi drónincidenssel, válaszul pedig bezáratta a bonni orosz konzulátust és a berlini orosz kulturális központot.
Miért fontos
Németország a nyilatkozatokkal a katonai támogatás eddiginél inkább tranzakcionális logikáját jelzi: a legnagyobb adományozói státuszhoz a német védelmi ipar megrendeléseit is elvárja. A hadköteles ukrán férfiakra vonatkozó adatmegosztási javaslat adatvédelmi és diplomáciai kérdéseket vet fel, és egy szélesebb európai trendbe illeszkedik, amely a menedékjogot a katonai szolgálat teljesítéséhez köti. Mindez a Németország és Oroszország közötti feszültségek fokozódása közepette történik, amelyet a lipcsei/halle-i reptér elleni állítólagos drónincidens váltott ki.
Mi történt
Johann Wadephul német külügyminiszter a Bild című lapnak adott, szeptember 8-án megjelent interjújában két, egymással összefüggő üzenetet fogalmazott meg. Egyrészt kijelentette, hogy Ukrajnának több fegyvert kellene vásárolnia német gyártóktól, mivel Németország – amely Kijev egyik legnagyobb donorának tekinti magát – „nem teljesen elégedett" a jelenlegi megrendelési volumennel. Másrészt a Németországban tartózkodó hadköteles korú ukrán férfiak hazatérését szorgalmazta, „kényszer nélkül". Hangsúlyozta, hogy Berlin kész az ilyen személyekre vonatkozó – szociális juttatásokra, regisztrációra és tartózkodási engedélyre kiterjedő – adatokat megosztani az ukrán kormánnyal, hogy az megkereshesse őket. Wadephul egyetértett Markus Söder CSU-elnök hasonló követelésével, és jelezte, hogy a kérdést a múlt hónapban, kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is felvetette.
A nyilatkozatok néhány nappal azután hangzottak el, hogy Németország Oroszországot vádolta a lipcsei/halle-i repülőtér elleni augusztusi drónincidenssel; a német hatóságok szerint az incidens alig kerülte el a nagyobb katasztrófát. Moszkva tagadta a vádakat, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a TASZSZ idézete szerint a német vádakat „lényegében egy valódi háború kezdetének" nevezte. Válaszul Németország elrendelte a bonni orosz konzulátus és a berlini orosz kulturális központ bezárását. Wadephul elutasította Lavrov szavait, és kijelentette: Németországnak nem volt más választása, mint reagálni.
A háttérben az EU Tanácsának júliusi döntése áll, amely 2028. március 4-ig meghosszabbította az ukránok ideiglenes védelmét, egyidejűleg szűkítve azt a hadköteles korú, katonai kötelezettségeiket nem teljesítő állampolgárokra; az augusztus 5-től hatályos szabályok a 23–60 év közötti ukrán férfiakra vonatkoznak. Magyarország a döntés ellen szavazott, és Orbán Viktor miniszterelnök közölte: Budapest fenntartja jogát, hogy védelmet nyújtson a háború elől menekülő ukrán férfiaknak. Az EU belügyi biztosa, Magnus Brunner szerint egyébként a szigorításra vonatkozó kérés magától Ukrajnától érkezett.
Miben térnek el a beszámolók
A források két ponton térnek el egymástól. Egyes ukrán lapok (köztük az NV és a LIGA.net) július 15-re teszik a tagállamok közötti megállapodást az ideiglenes védelem 2028. március 4-ig történő meghosszabbításáról, a tanácsi írásbeli jóváhagyást pedig július 30-ra, míg egy másik forrás az erről szóló döntést 2026. augusztus 4-re datálja. Emellett a hromadske rámutat, hogy a hadköteles korúakra vonatkozó korlátozás kizárólag az újonnan érkezőkre vonatkozik, és nem érinti azokat, akik már rendelkeznek ideiglenes védelmi státusszal az EU-ban.
Háttér
A júliusi EU-döntéssel a tagállamak 2028. március 4-ig meghosszabbították az ukránok ideiglenes védelmét, miközben augusztus 5-től szűkítették azt a 23–60 év közötti, katonai kötelezettségeiket nem teljesítő ukrán férfiakra; Magyarország a döntés ellen szavazott, és Budapest jelezte, hogy megtartja a védelmi státusz megadásának jogát. Az EU belügyi biztosa, Magnus Brunner közölte, hogy a hadköteles ukrán férfiak kizárására irányuló kérés magától Ukrajnától származott. A német–orosz viszony a lipcsei/halle-i repülőtér augusztusi drónincidense után éleződött ki; Németország válaszul bezáratta a bonni orosz konzulátust és a berlini orosz kulturális központot. Ukrajna emellett egy új, nagyszabású védelmi ipari megállapodás előkészítésén dolgozik Németországgal, amely drónok, rakéták és kapcsolódó szoftverek közös fejlesztésére és gyártására is kiterjedne. Wadephul nyilatkozatai a Bild-interjúban jelentek meg.