Orosz drón csapott be a „Mi – Ukrajna" tévécsatorna kijevi épületébe élő adás közben

Miért fontos

A csapás egy működő szerkesztőséget ért élő adás közben, ami felveti az újságírók szándékos célpontként való kezelésének kérdését. Zelenszkij elnök „az orosz degradáció új oldalának" nevezte a támadást, és nyilvánosan felszólította Európát és a világot a reagálásra. Ez immár a második orosz csapás ugyanarra a tévés épületre kevesebb mint három hét alatt, ami a csatorna elleni ismétlődő támadássorozatra utal. A támadás ráadásul a 7–8-i éjszaka hatalmas, vegyes rakéta- és dróntámadása után, valamint amerikai különmegbízottak kijevi látogatását és egy állítólag Putyin által ígért háromnapos szünetet követően történt, ami a csapás szimbolikus időzítésére is rávilágít.

Mi történt

Szeptember 8-án napközben egy orosz csapásmérő drón (Zelenszkij elnök beszámolója szerint „Shahed" típusú) csapódott a kijevi „Mi – Ukrajna" és „Mi – Ukrajna+" televíziós csatornák Szolomjanszki kerületében lévő épületébe. A csapás pontosan abban a pillanatban érte az épületet, amikor a „Mi – Ukrajna" a „Jedini Novini" (Egyesített Hírek) nemzeti telethon élő adását sugározta, a stúdióban dolgozó újságírókkal. A becsapódás főleg a hírstúdiót és a munkatársak irodáit pusztította, az épület egy része megsemmisült, és tűz ütött ki, amelyet a ДСНС (Állami Vészhelyzeti Szolgálat) tűzoltói eloltottak, a felsőbb emeletekről pedig két embert evakuáltak.

Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon számolt be az esetről, és közölte, hogy a támadásban öt ember sérült meg, hozzátéve, hogy a szám még emelkedhet. A csatorna vezérproducere, Jurij Szugák a Detektor Mediának nyilatkozva hat, a „Mi – Ukrajnánál" és a „Mi – Ukrajna+"-nál dolgozó munkatárs sérüléséről beszélt, akiknek a sérülései enyhe vagy közepes fokúak; a csatorna sajtószolgálata szerint közülük öten kórházba kerültek. A „Mi – Ukrajna" a csapás után átmenetileg felfüggesztette a műsorszolgáltatást, és a telethonban a szokásos szlovját más csatornák kollégái vették át; a csapat távmunkára állt át, és a sugárzás egy-két napon belüli újraindítását tervezték. A csatorna közzétette a csapás pillanatáról készült felvételt, és közölte, hogy az szándékos támadás volt az újságírók ellen, nem pedig véletlen találat.

Ez már a második orosz csapás ugyanarra az épületre: augusztus 20-án éjjel, a Kijev elleni tömeges orosz támadásban kirobbantak az ablakok, a hírstúdió súlyosan megrongálódott, és a folyosók mennyezetének egy részét leszakította a légnyomás. A szeptember 8-i csapás a 7–8-i éjszaka nagy erejű, vegyes orosz támadássorozatát követte, amelyben Oniks, Iszkander-M ballisztikus rakétákat, SZ–400-as, KN–23-as, H–101-es manőverező rakétákat és 166 drónt vetettek be; a teljes éjszakai támadásban a kijevi városi katonai adminisztráció 19 sérültet és Vitalij Klicsko polgármester 3 halálos áldozatot jelentett be.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán források egyöntetűen úgy mutatják be a támadást, mint egy működő szerkesztőség elleni szándékos csapást, amely élő adás közben érte az újságírókat. Zelenszkij elnök „az orosz degradáció új oldalának" nevezte a történteket, és a csatorna által nyilvánosságra hozott felvétellel az újságírók tudatos célpontként való kezelését hangsúlyozták, nem pedig véletlen járulékos veszteségként. A tudósítások a vezérproducertől, a médiaközösség vezetőjétől és a Külügyminisztérium szóvivőjétől származó sérületszámokat, az OSZE médiaszabadságért felelős képviselőjéhez intézett fellebbezést, valamint a teljes körű invázió kezdete óta a sajtómunkások és a szerkesztőségek ellen elkövetett, mintegy 30 atrocitásra vonatkozó összesített statisztikákat is tartalmaznak. Emellett a szeptember 7–8-i éjszakai nagy orosz rakéta- és dróntámadás kontextusába helyezik az incidenst, felsorolva az érintett kerületeket, a bevetett fegyvertípusokat és az elfogási adatokat. Több lap a csapás időzítését összekapcsolja Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottak moszkvai és kijevi látogatásával, valamint a Kijev elleni támadásoknak azzal a háromnapos „szünetével", amelyet Putyinnak tulajdonítottak, azt sugallva, hogy a támadás ezen ígéret ellenére vagy röviddel az után következett be.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A nemzetközi keretezés a rendelkezésre álló forrásokban nagyrészt az uniós szereplők reakcióira szorítkozik. Katherina Maternova, az EU ukrajnai nagykövete „felháborítónak" nevezte a csapást, kijelentette, hogy az újságírók nem lehetnek célpontok, és a szerkesztőségek nem hadszíntér, majd ugyanebben a bejegyzésben üdvözölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Ukrajna mintegy 3,2 milliárd eurós, a 90 milliárd eurós uniós hitelkeretből finanszírozott Patriot-elfogó rakétákra vonatkozó beszerzését. Az EU külügyi szóvivője (a cikkben „Vigand" néven idézve) a csapást amerikai megbízottak kijevi távozása utáni napon történt támadásként jellemezte, és bejelentette, hogy az EU gyorsítja az Ukrajnának nyújtott támogatást. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a NATO főtitkára, Mark Rutte üdvözölte a Patriot-beszerzésről szóló döntést, ezzel a légvédelmi válaszlépést a támadáshoz kötve. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szeptember 8-án Kaja Kallas uniós fődiplomatával egyeztetett az orosz csapásokról.

Miben térnek el a beszámolók

A források nem értenek egyet a „Mi – Ukrajna" épületénél keletkezett sérültek számában: Zelenszkij kezdetben öt sérültről beszélt, míg a csatorna vezérproducere, Jurij Szugák hat, a „Mi – Ukrajnánál" és a „Mi – Ukrajna+"-nál dolgozó munkatárs sérüléséről számolt be, a csatorna sajtószolgálata pedig azt közölte, hogy közülük öten kórházba kerültek. A szeptember 8-i kijevi orosz támadások teljes városi sérültszámában is eltérnek a beszámolók: az egyik forrás 16 sérültet és 2 halottat említ, egy másik 10 sérültet, míg a későbbi, Klitschko polgármester és a kijevi városi katonai adminisztráció által közölt adat 19 sérült és 3 halálos áldozat. A 7–8-i éjszakai támadásban érintett kijevi kerületek listájában is vannak kisebb eltérések: egyes beszámolók a Szolomjanszki, Podilszki, Darnickij, Holoszijivszki és Sevcsenkivszki kerületeket sorolják fel, míg mások a Sevcsenkivszki helyett a Dnyiprovszkij kerületet említik. Végül a találat célpontját illetően is van némi eltérés: az Állami Vészhelyzeti Szolgálat (ДСНС) inkább a Szolomjanszki kerület egyik, a csatornákat is magában foglaló irodaházaként írja le az épületet, míg a legtöbb más forrás egyszerűen a „Mi – Ukrajna" tévécsatorna irodájaként hivatkozik rá.

Háttér

A „Mi – Ukrajna" a „Jedini Novini" (Egyesített Hírek) nemzeti telethon egyik résztvevő csatornája, amely a háború idején közös hírműsort sugároz. A csatorna kijevi irodáját már egyszer, augusztus 20-án éjjel megrongálta egy nagy erejű orosz támadás, amelyben kirobbantak az ablakok, és a hírstúdió, valamint a folyosók súlyosan megsérültek. A szeptember 7–8-i éjszakai orosz támadássorozatban Oniks típusú hajóelhárító rakétákat, Iszkander-M ballisztikus rakétákat, SZ–400-as, KN–23-as, valamint H–101-es manőverező rakétákat és 166 drónt vetettek be; a csapásokat 29 helyszínen, a lelőtt célok maradványainak lehullását pedig további kilenc helyszínen regisztrálták, és az ukrán légvédelem állítólag 33 rakétát és 142 drónt lőtt le. Heorhij Tyihij külügyminisztériumi szóvivő közlése szerint a teljes körű invázió kezdete óta mintegy 30 szerkesztőséget és újságírói ingóságot ért kár, foglaltak el vagy semmisítettek meg, és 21 médiaszakember halt meg szakmai feladatok végzése közben, további tíz pedig polgári áldozatként vesztette életét orosz csapásokban. A „Mi – Ukrajna" elleni szeptember 8-i csapás időszakában az uniós tagállamok jóváhagyták, hogy Ukrajna mintegy 3,2 milliárd eurót költhessen Patriot-elfogó rakétákra a 90 milliárd eurós uniós hitelkeretből, amit az Európai Bizottság és a NATO vezetése is üdvözölt; egy uniós külügyi szóvivő a támadás időzítését az amerikai megbízottak kijevi távozásához kötötte, és bejelentette, hogy az EU gyorsítja az Ukrajnának nyújtott támogatást.