Zelenszkij: a következő háromoldalú találkozó az UAE-ben, Svájcban vagy Törökországban lehet
Az Egyesült Államok különmegbízottjai, Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én Moszkvában, másnap pedig Kijevben tárgyaltak az orosz–ukrán háború befejezéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 8-án közölte, hogy Ukrajna több országtól is kapott meghívást a következő háromoldalú ukrán–amerikai–orosz találkozó megrendezésére, amelyre ősszel, akár szeptemberben sor kerülhet. Az ukrán elnök a megbeszélés lehetséges témáiként az energetikát, a gabonaexportot és a hadifogolycserékhumán kérdéseit jelölte meg.
Legfontosabb tudnivalók
- Witkoff és Kushner szeptember 5-én Moszkvában Putyinnal, 6-án pedig Kijevben tárgyaltak – ez utóbbi volt az első alkalom, hogy a háború befejezéséről szóló tárgyalások keretében Ukrajnába látogattak.
- Zelenszkij szeptember 8-án közölte: a következő háromoldalú találkozó az UAE-ben, Svájcban vagy Törökországban lehet, és Ukrajna több államtól kapott meghívást.
- A megbeszélés napirendjén az energia, a gabonaexport és a hadifogolycsere állhat; Zelenszkij az energetikai kérdésben kompromisszumkészséget jelzett.
- Witkoff „jelentős előrehaladásról” beszélt, köztük a háromoldalú tárgyalások menetrendjéről; az orosz kormány a találkozót „rendkívül fontosnak” nevezte, de konkrétni áttörést nem jelentett be.
- Az ukrán külügyi szóvivő, Heorhij Tyihij megerősítette Ukrajna készségét a háromoldalú formátum folytatására, és jelezte, hogy a feleknek „helyet kell adni a diplomáciának” az új amerikai javaslatok nyilvánosságra hozatala előtt.
- Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint néhány héten belül kidolgozható egy menetrend a tárgyalások újraindítására; a megbeszéléseket „tartalmasnak” nevezte, de figyelmeztetett, hogy komoly akadályok maradtak.
- Zelenszkij szeptemberben tervezett találkozót jelentett be Donald Trump amerikai elnökkel, amelyet a háromoldalú csúcstalálkozó előkészítése követne.
Miért fontos
A közvetítmények jelzik, hogy a hónapokig tartó holtpont után a magas szintű amerikai diplomácia ismét aktívan dolgozik az orosz–ukrán háború lezárásán. A tárgyalások lehetséges napirendjén szereplő kérdések – az energia, a gabonaexport és a hadifogolycsere – mind olyan konkrét, háborúval kapcsolatos ügyek, amelyek közvetlen hatással vannak a civilek életére, miközben a területi kérdés továbbra is a központi megoldatlan akadály marad. A télre szóló esetleges „energetikai tűzszüneti” megállapodás a polgári infrastruktúra védelme szempontjából is mérhető változást jelentene.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sajtó leginkább Zelenszkij nyilatkozatait idézi elsődleges forrásként: a lehetséges helyszíneket (UAE, Svájc, Törökország), a napirendre kerülő témákat (energia, gabona, hadifogolycsere) és Ukrajna jelzett kompromisszumkészségét az energetikai kérdésben. Külön kiemelik az ukrán Külügyminisztérium szóvivőjének, Heorhij Tyihijnek a tájékoztatóját, amely hangsúlyozza, hogy „a diplomáciának helyet kell adni”, és hogy a harctéri helyzet a 28 pontos amerikai terv megvitatása óta megváltozott. Az ukrán tudósítások kiemelik Ukrajna korábbi kompromisszumait, és egyértelműen közlik, hogy Kijev kategorikusan elutasítja a területi engedményeket. Az ukrán média idéz egy, az RBC-Ukrajna forrására hivatkozó értesülést is egy télre szóló esetleges „energetikai tűzszünetről”, valamint arról az amerikai üzenetről, amelyet állítólag Putyinnak is átadtak: az ukráni orosz téli támadási kísérletek nem érték el a kívánt hatást, Ukrajna nem „tört meg”.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi – köztük egy azeri és nyugati – tudósítások középpontjában az amerikai diplomáciai szerep áll: Witkoff és Kushner moszkájáli és kijevi látogatásai, valamint Rubio nyilatkozatai. Az azeri hírügynökségi forrás kiemeli Svájc késárőbbi ajánlkozását a tárgyalások megrendezésére, valamint Oroszország reményét a háromoldalú párbeszéd újraindítására, multilaterális diplomáciai folyamatként keretezve az eseményt. Egy, a francia köztársasági elnök hivatalából származó forrás szerint Moszká a szeptember 18–20-i orosz Állami Duma-vácselhokszok után „újavalati készséget” mutathat. A tudósítás idézet a volt amerikai ukrán nagykövet, John Herbst elemzői hangját is, amely szerint Putyinnak „téli politikai problémája lesz” – ez a nyomápolitikai keretezés hiányzik az ukrán tudósításokból. A nemzetközi anyagok hangsúlyozzák, hogy a korábbi fordulók a területi/donbászi kérdésen bukkantak el, és ezt mutatják be a központi megoldatlan akadálynak.
Miben térnek el a beszámolók
A források között egyetértés mutatkozik abban, hogy Witkoff és Kushner szeptember 5-én és 6-án látogatást tettek Moszkvában és Kijevben, de eltérnek annak megítélésében, hogy valódi diplomáciai előrelépés történt-e: Witkoff „jelentős előrehaladásról” beszélt a további háromoldalú tárgyalások menetrendjéről; a Kreml a moszkájáli megbeszélést „rendkívül fontosnak” és „hasznosnak” minősítette, de nem jelentett be áttörést; Rubio „tartalmasnak” nevezte a tárgyalásokat, de jelezte, hogy egyik fél részéről sem lát komoly előrelépést a kompromisszumkészségben. Szintén vitatott a télre szóló esetleges „energetikai tűzszünet” megítélése: egy, az RBC-Ukrajna forrására hivatkozó értesülés lehetségesnek tartja, míg Rubio szerint egyik fél részéről sem látható komoly előrelépés. Végül Oroszország tárgyalási készségéről is megoszlanak a hangok: Zelenszkij szerint az amerikai megbízottak azt üzenték, „az oroszhonnal készek tárgyalni”, míg más tudósítások csupán Oroszország „reményét” említik a háromoldalú tárgyalások újraindítására, anélkül, hogy feltételről szóltak volna.
Háttér
Az ukrán–amerikai–orosz háromoldalú tárgyalások a februárban kezdődött amerikai–izraeli iraki művelet nyomán szakadtak félbe. Oroszország az ukrán csapatok teljes Donbászból való kivonását követeli; Kijev kategorikusan elutasítja a területi engedményeket és a csapatkivonást. Az Egyesült Államok egy szabad gazdasági övezet létrehozását javasolta Donbaszban, de annak igazgatási és biztonsági garanciái nem egyértelműek. Donald Trump 2025 januárjában a Fehér Házba való belépésekor az orosz–ukrán háború befejezését jelölte meg prioritásként, de mindeddig nem született megállapodás. Az orosz Állami Duma választásait szeptember 18–20-ra tűzték ki, és források összefüggésbe hozzák ezt a moszkájáli tárgyalási pozíció esetleges változásával.