Budanov a NYT-nek: évek óta tart a háttércsatorna az orosz GRU vezetőjével
Az Ukrán Elnöki Hivatalt vezető és az orosz–ukrán tárgyalásokon az ukrán küldöttséget irányító Kyrylo Budanov a The New York Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy hosszú évek óta tartja a kapcsolatot az orosz katonai hírszerzés (GRU) főnökével, Igor Kosztyukov admirállissal, valamint a Wagner katonai cég alapítójával, a 2023-ban meghalt Jevgenyij Prigozsin szolgálatával. Kijelentette: azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy ne fogadjon el olyan donbászi kompromisszumot, amely Oroszországnak olyan területek feletti formális ellenőrzést adna, amelyeket az orosz hadsereg a csatatéren nem tudott elfoglalni. Az interjú szeptember 4-én jelent meg.
Legfontosabb tudnivalók
- Budanov 2026 eleje óta vezeti az Ukrán Elnöki Hivatalt, és ő áll az ukrán delegáció élén az Oroszországgal folyó tárgyalásokon.
- A The New York Times szeptember 4-i interjújában elmondta, hogy rendszeresen egyeztetett Igor Kosztyukovval, az orosz GRU főnökével.
- Az első tárgyalások 2022-ben, Törökország közvetítésével a fekete-tengeri gabonaszállítási útvonalak megnyitásáról szóltak.
- A párbeszéd a 2024-es volcsanszki cementgyári GRU-erőd elleni ukrán akció után is folytatódott; Budanov szerint konkrét eredményeket – köztük hadifogoly-ügyeket – sikerült elérni.
- Prigozsinnal a kapcsolat a 2023-as Wagner-lázadásig és Prigozsin repülőgép-balesetben bekövetkezett haláláig tartott.
- Budanov azt tanácsolta Zelenszkijnek, hogy ne fogadjon el olyan donbászi kompromisszumot, amely formális orosz ellenőrzést adna a csatatéren meg nem szerzett területek felett.
- Becslése szerint a tárgyalások szeptemberben újraindulhatnak, de a tűzszünet feltételei 2027 tavasza előtt nem valószínűek.
Miért fontos
Budanov az ukrán delegáció vezetőjeként a leginkább illetékes személy az orosz–ukrán tárgyalások menetének értékelésére, ezért a háttércsatornákról szóló nyilatkozatai ritka bepillantást engednek abba, hogyan épült és maradt fenn a felek közötti párbeszéd a háború ellenére. Tanácsa Zelenszkijnek közvetlenül meghatározza a tárgyalások politikai plafonját a béketerv két legvitatottabb kérdésében: a Zaporizzsjai Atomerőmű státusza és a még ukrán ellenőrzés alatt álló Donyec-medence sorsa.
Mi történt
A The New York Times 2026. szeptember 4-én megjelent interjújában Kyrylo Budanov, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetője beszélt arról, hogy hosszú éveken át háttércsatornákon tárgyalt orosz partnerekkel. Elmondta, hogy rendszeresen kommunikált Igor Kosztyukov admirállissal, az orosz GRU főnökével; a kapcsolat 2022-ben, a fekete-tengeri gabonakorridor megnyitásáról szóló, Törökország által közvetített egyeztetésekkel indult, és a 2024-es volcsanszki ütközet – ahol az ukrán hírszerzés súlyos veszteségeket okozott a GRU egységeinek – után is folytatódott. Budanov szerint ezek a megbeszélések kézzelfogható eredményeket hoztak, különösen a hadifogoly-cserék terén. Beszélt arról is, hogy a Wagner katonai cég alapítójával, Jevgenyij Prigozsinnal is rendszeresen tárgyalt; ez a kapcsolat a 2023-as Wagner-lázadásig és Prigozsin repülőgépen bekövetkezett haláláig tartott. Budanov elmondta, hogy 2026 januárjában egyebek között azért vállalta el az Elnöki Hivatal vezetését, mert ezáltal közvetlenül irányíthatja az Oroszországgal folyó tárgyalásokat. Az Abu-Dzabi-ban két fordulóban (január–február) megtartott ukrán–amerikai–orosz tárgyalásokon új hangnemet próbált megütni. A NYT-nek kijelentette: Zelenszkij elnöknek azt tanácsolta, hogy ne fogadjon el olyan donbászi kompromisszumot, amely Oroszországnak olyan területek feletti ellenőrzést adna, amelyeket az orosz hadsereg a harcok során nem tudott elfoglalni. Augusztus 28-i nyilatkozatában Budanov úgy vélte, a tűzszünet feltételei 2027 tavasza előtt nem valószínűek, és a tárgyalások szeptemberben újraindulhatnak.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nyilatkozatot az ukrán és nemzetközi média egyaránt a The New York Times szeptember 4-i interjújából vette át; a rendelkezésre álló források között nincs olyan nemzetközi lap, amely önálló szerkesztői keretezéssel dolgozná fel Budanov szavait. A külföldi tudósítások így az ukrán médiához hasonlóan azt emelik ki, hogy a fekete-tengeri gabonakorridor 2022-es megnyitása és a hadifogoly-cserék máig a háttérdiplomácia kézzelfogható eredményei közé tartoznak, és hogy Budanov nyíltan figyelmeztetett a donbászi területátadás politikai kockázataira.
Háttér
Az első ukrán–orosz–amerikai háromoldalú találkozóra 2026. január 23–24-én került sor; az ukrán küldöttséget akkor Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára vezette. A második forduló Abu-Dzabi-ban február 4–5-én zajlott. Az abu-dzabi tárgyalásokig a 20 pontos béketerv két megoldatlan kérdésre zsugorodott: az orosz megszállás alatt álló Zaporizzsjai Atomerőmű státuszára és az ukrán ellenőrzés alatt maradt Donyec-medencei területek sorsára. Budanov 2026 elején lett az Elnöki Hivatal vezetője, miután korábban a védelmi minisztérium katonai hírszerzését (HUR) irányította. Kosztyukovval az első kapcsolatfelvétel 2022-ben, Törökország közvetítésével, a fekete-tengeri gabonakorridor ügyében történt. A Prigozsinnal folytatott tárgyalások a 2023-as Wagner-lázadásig és Prigozsin repülőgép-balesetben bekövetkezett haláláig tartottak. Augusztus 28-i interjújában Budanov kijelentette, hogy Oroszország jelenleg nem akarja leállítani a háborút, ezért a következő télen nem várható annak vége, ugyanakkor közölte: a tárgyalások hamarosan újraindulnak.