Közzétéve: · Frissítve:

Az ukrán főügyész lemondott a „Karthágó” nyomozás hátterében

Ruslan Kravchenko ukrán főügyész szeptember 7-én este bejelentette lemondását. A döntés a NABU és a SAP „Karthágó” fedőnevű műveletének hátterében született, amely a főügyészi hivatalhoz kötődő, csaló call-centerekből származó vesztegetést és pénzmosást leplezett le. Kravchenko korábban ugyanazon a napon azt mondta újságíróknak, hogy nem tervezi az önkéntes lemondást.

Legfontosabb tudnivalók

  • Ruslan Kravchenko ukrán főügyész szeptember 7-én este nyújtotta be lemondását, és a döntést „tudatos politikai döntésnek” nevezte.
  • A lemondás napján Kravchenko még azt mondta újságíróknak, hogy nem tervez önkéntes lemondást, és csak akkor távozik, ha az elnök vagy a parlament kéri.
  • Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 7-én találkozott Kravchenkóval és a „Nép Szolgája” frakció vezetőjével, Davyd Arakhamiaval a főügyész további hivatalban maradásáról.
  • Szeptember 4-én a NABU és a SAP bejelentette a „Karthágó” különleges műveletet, amely a főügyészi hivatalhoz kötődő, call-center csalásokból származó szisztematikus vesztegetést és pénzmosást tárt fel.
  • A nyomozás szerint a bűnszervezetet 2025 közepén egy főügyészi hivatali vezető hozta létre és irányította, akit a média és a bírósági anyagok Szerhij Kropiva nemzetközi együttműködési osztályvezető-helyettesként azonosított.
  • A VAKS szeptember 6-án Kropivát 120 millió hrivnya, szeptember 7-én Jelizaveta Ivahnenko gyanúsítottat 20 millió hrivnya, Kropiva sofőrjét, Szerhij Kucit pedig 3 millió hrivnya alternatív óvadék ellenében vette őrizetbe.
  • Kravchenko elismerte, hogy a NABU házkutatást tartott irodájában és otthonában, de leszögezte, hogy nincs eljárási jogi státusza – sem tanúként, sem gyanúsítottként – az ügyben, és visszautasította, hogy bármi köze lenne a call-centerek fedezéséhez.

Miért fontos

Kravcsenko távozása eltávolítja az ukrán ügyészi szolgálat vezetőjét egy olyan időszakban, amikor saját hivatalának tisztviselőit is érintő aktív korrupcióellenes nyomozás zajlik. A lemondás Zelenszkij elnöksége alatt immár a negyedik főügyész-csere, ami rávilágít a poszt körüli tartós intézményi instabilitásra. Az ügyben az Európai Bizottság is megszólalt, ami jelzi, hogy az „Karthágó”-ügy Ukrajna EU-csatlakozással összefüggő antikorrupciós teljesítményére is hatással van.

Mi történt

Ruslan Kravcsenko ukrán főügyész szeptember 7-én este Telegram-csatornáján jelentette be, hogy lemondó nyilatkozatot nyújtott be. Döntését „tudatos politikai döntésnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy nem akarja, ha a főügyészi posztot a politikai szembenállás eszközévé tennék. Ugyanazon a napon korábban újságíróknak még azt mondta, hogy nem tervez önkéntes távozást, és csak akkor lépne le, ha Zelenszkij elnök vagy a Verhovna Rada ezt kérné tőle. A nap folyamán Zelenszkij találkozott Kravcsenkóval és a kormányzó „Nép Szolgája” frakció vezetőjével, Davyd Arakhamiaval. Az elnök később közölte, hogy a felmentési javaslatot a parlamenthez terjesztik.

A lemondás hátterében a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) és a SAP (Specifikus Korrupcióellenes Ügyészség) által szeptember 4-én bejelentett „Karthágó” különleges művelet áll, amely a főügyészi hivatalhoz kötődő, csaló call-centerekből származó szisztematikus vesztegetést és pénzmosást leplezett le. A nyomozás szerint a szervezetet 2025 közepén hozta létre és irányította a hivatal egyik strukturális egységének vezetője, akit a média és a bírósági anyagok Szerhij Kropiva nemzetközi együttműködési osztályvezető-helyettesként azonosítottak. A NABU öt gyanúsítottat azonosított, a büntetési tétel akár 15 év szabadságvesztés is lehet. A VAKS (Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság) szeptember 6-án 120 millió hrivnya, szeptember 7-én pedig további 20, illetve 3 millió hrivnya alternatív óvadék ellenében vette őrizetbe Kropivát, a 24 éves Jelizaveta Ivahnenkót és Kropiva sofőrjét, Szerhij Kucit. A szeptember 4-i éjjel a NABU házkutatást tartott Kravcsenko irodájában és otthonában, valamint első helynökénél, Marija Vdovicsenkónál és Oleh Kiper odesszai OVA-elnöknél. Kravcsenko elismerte a házkutatásokat, de hangsúlyozta, hogy nincs eljárási jogi státusza az ügyben, és visszautasította, hogy bármi köze lenne a call-centerek fedezéséhez.

Hogyan számolnak be róla az ukrán források

Az ukrán média kiemelt figyelmet szentel Kravcsenko saját keretezésének, miszerint lemondása tudatos politikai döntés, és hangsúlyozza a főügyész azon állításait, amelyekben visszautasítja a call-centerek „fedezésében” való részvételt, és az ügyet politikai megrendelésnek tekinti. A tudósítások részletesen ismertetik a NABU/SAP „Karthágó”-ügyben feltártakat, beleértve Kropiva azonosítását és a vesztegetésre, valamint ingatlanba és értéktárgyakba történő pénzmosásra vonatkozó szélesebb körű állításokat. Az ukrán források beszámolnak a VAKS döntéseiről, és idézik az antikorrupciós ügyészek azon állításait, amelyek szerint Kropiva Kravcsenko kozini házának felújítását és spanyolországi utazásait szervezte. A cikkek kitérnek Kravcsenko együttműködésére a házkutatások során, a Kropiva köréhez tartozó hét ügyész elleni fegyelmi eljárások előkészítésére, valamint Zelenszkij szerepére a lemondás kezdeményezésében.

Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források

A német nyelvű sajtó a lemondást „korrupciós ügyként” keretezi, kiemelve, hogy a „Karthágó”-ügy a call-center csalással és az ügyészi hivatal érintettségével áll összefüggésben, és kontextusba helyezi az eseményt Zelenszkij elnöksége alatti negyedik főügyész-cseréjeként, Andrij Kosztin leváltását követően. A katari arab nyelvű forrás a történetet úgy tálalja, hogy az ukrán főügyész „nyomozások és korrupciós gyanúk közepette” mondott le, a korrupciós szálat hangsúlyozva, anélkül, hogy Kravcsenko politikai keretezését részletezné.

Miben térnek el a beszámolók

A források két dátumot adnak meg Kravcsenko főügyészi kinevezésére: a legtöbb 2025. június 21-ét jelöl, míg egyesek a parlamenti jóváhagyás dátumaként 2025. június 17-ét. A Főügyészi Hivatal szeptember 4-én este cáfolta, hogy házkutatást tartottak volna Kravcsenkónál, majd másnap megerősítette azokat; maga Kravcsenko később szintén elismerte az irodájában és otthonában tartott házkutatásokat. Az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy Kravcsenko nem található a „Karthágó” művelet kezdete óta, a ZN.UA forrásai szerint pedig egy kijevi magánklinikán tartózkodik; a Főügyészi Hivatal és szóvivője, Natalija Bajurko szeptember 5-én cáfolta ezeket az értesüléseket, és azt állította, hogy a főügyész a munkahelyén van. Végül Kravcsenko szeptember 7-én reggel még azt mondta újságíróknak, hogy nem tervez önkéntes lemondást, de az esti órákban már a Telegramon bejelentette a lemondását; a LIGA.net forrásai szerint Zelenszkij személyesen kérte fel erre.

Háttér

A NABU és a SAP szeptember 4-én jelentette be a „Karthágó” műveletet, amely a Főügyészi Hivatalhoz kötődő, csaló call-centerekből származó szisztematikus vesztegetést és pénzmosást leplezett le. A nyomozás szerint a szervezetet 2025 közepén a hivatal egyik strukturális egységének vezetője hozta létre és irányította, akit a média Szerhij Kropiva nemzetközi együttműködési osztályvezető-helyettesként azonosított. Szeptember 6-án a VAKS Kropivát 120 millió hrivnya, szeptember 7-én Ivahnenkót 20 millió, Kucit pedig 3 millió hrivnya óvadék ellenében vette őrizetbe. A NABU szeptember 4-5. éjjelén házkutatásokat tartott Kravcsenko hivatali és lakóhelyén, valamint Marija Vdovicsenko első helyettesnél és Oleh Kiper odesszai OVA-elnöknél. Kravcsenko 2025 júniusában lett főügyész (a Verhovna Rada 273 szavazattal támogatta az elnöki javaslatot), előzőleg a Állami Adószolgálatot (2024. december – 2025. június), a Kijevi Területi Katonai Adminisztrációt (2023. április – 2024. december), valamint a bucai járási ügyészséget vezette. Ő követte Andrij Kosztint, akit a parlament 2024 őszén mozdított el a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos botrány miatt.