Zelensky menesztette a főügyészt, miután az a korrupcióellenes hivatal vezetője ellen írt alá gyanúsítást
Ruslan Kravchenko főügyész szeptember 14-én videóüzenetben jelentette be, hogy aláírt egy gyanúsítást a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal) igazgatója, Szemen Krivonosz ellen. Aznap éjjel elhagyta az országot. Volodimir Zelenszkij elnök még aznap közölte, hogy Kravchenko előtt „csak egy út áll: a felmentés”, és benyújtotta a felmentési indítványt a Verkhovna Radának, este pedig aláírta a 905/2026. számú rendeletet Kravchenko felfüggesztéséről. A NABU és a SAPO közölte, hogy a gyanúsítást hivatalosan nem szolgáltatták ki, és az ügyet a független korrupcióellenes szervek elleni támadásként értékelték. Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette a korrupció elleni szervek védelmének fontosságát Ukrajna EU-csatlakozási pályája szempontjából. A parlament várhatóan szeptember 15-én szavaz a felmentésről.
Legfontosabb tudnivalók
- Ruslan Krav főügyész szeptember 14-én reggel videóüzenetben jelentette be, hogy aláírt egy gyanúsítást a NABU igazgatója, Szemen Krivonosz ellen hamis hivatalos okiratok és fiktív örökbefogadás vádjával.
- Kravchenkó szeptember 7-én lemondott a „Karthágó” akció hátterében, amely a Főügyészi Hivatalban feltárt állítólagos korrupciós szervezetet célozta; a Verkhovna Rada szeptember 15-én szavaz a felmentéséről.
- Kravchenkó a gyanúsítás aláírásának bejelentése után még aznap éjjel szolgálati autóval elhagyta Ukrajnát; külföldi kiküldetésnek minősítette az utat.
- Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 14-én este a 905/2026. számú rendelettel – a hadiállapotra vonatkozó törvény 11. § (2) bekezdése alapján – felfüggesztette Kravchenkót a főügyészi posztról, és benyújtotta felmentési indítványát a Verkhovna Radának.
- A NABU és a SAPO közös közleményben tudatta: a gyanúsítást szeptember 14-én reggelig hivatalosan nem szolgálták ki, és az ügyet a független korrupcióellenes szervek elleni folytatódó támadásnak tekintik.
- Az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier szeptember 14-én jelezte: a Bizottság tud a fejleményekről, de egyedi ügyekben nem nyilatkozik, a nulla tolerancia elvét erősítette meg, és hangsúlyozta, hogy a független korrupcióellenes szervek a jogállamiság alapjai Ukrajnában.
- A második gyanúsítás a SAPO vezetőjéhez, Olekszandr Klimenkóhoz közel álló személy ellen irányult, a Legfelső Korrupcióellenes Bíróság bíráinak befolyásolása, kenőpénz felajánlása és a mozgósítás alóli kibújás elősegítése vádjával.
Miért fontos
Az ügy közvetlen próbája Ukrajna korrupcióellenes intézményei – a NABU és a SAPO – függetlenségének, amelyeket az EU és az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozási folyamatának egyik alapkövetelményeként jelölt meg. A főügyész NABU-igazgató elleni gyanúsítása és azonnali külföldre távozása példátlan nyílt összetűzés a Főügyészi Hivatal és a fő korrupcióellenes szervek között, amelyben az elnök a főügyessel szemben foglalt állást. Mindez a „Karthágó” akció hátterében zajlik, amely a Főügyészi Hivatalon belüli állítólagos korrupciót célozza, és súlyos következményekkel járhat Ukrajna igazságügyi és bűnüldözési kormányzására nézve.
Mi történt
Ruslan Kravcsenko főügyész szeptember 14-én reggel hétperces videóüzenetben jelentette be, hogy aláírt egy gyanúsítást a NABU igazgatója, Szemen Krivonosz ellen. A vád hamis hivatalos okiratok készítése különösen nagy értékben való jogtalan előny megszerzése érdekében, valamint fiktív örökbefogadás a bírósági felelősségre vonás alóli kibújás megalapozására. Ugyanebben az üzenetben Kravcsenko közölte, hogy aláírt egy második gyanúsítást is a SAPO vezetőjéhez, Olekszandr Klimenkóhoz közel álló, meg nem nevezett személy ellen, akit a Legfelső Korrupcióellenes Bíróság (HACC) bíráinak befolyásolásával, kenőpénz felajánlásával és a mozgósítás alóli kibújás elősegítésével vádol. Kravcsenko a videóban azzal vádolta a NABU-t és a SAPO-t, hogy a „Karthágó” művelet során az OGP irodáiban végzett házkutatások alkalmával hozzáfértek a védett büntetőeljárási anyagokhoz, és azokat részben kimásolták, illetve ellopták. Azt is állította, hogy korábban Zelenszkij elnök politikailag visszatartotta a gyanúsítások aláírásától, valamint hogy a korrupcióellenes aktivisták mentelmi garanciákat ajánlottak fel neki a döntés elhalasztásáért cserébe. A bejelentés napjának estéjén a Főügyészi Hivatal közleményt adott ki, amely szerint a gyanúsítást a törvényes eljárási rendben nem szolgálták ki, és az Egységes Nyomozási Regiszter (ERDR) vonatkozó bejegyzéseit törölték. A NABU és a SAPO közös közleményben tudatta, hogy a gyanúsítást nem szolgálták ki hivatalosan, és az ügyet a független korrupcióellenes szervek elleni támadás folytatásaként értékelték. Krivonosz és Klimenko közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a „Karthágó” házkutatások során kizárólag egy hivatalos igazolást (dovidka) foglaltak le, nem büntetőeljárási anyagokat, és hogy a NABU nyomozói a HACC határozatai alapján, a törvény keretein belül jártak el. Klimenko közölte, hogy családtagjai és hozzá közel álló személyek nem kaptak gyanúsítást. Krivonosz kijelentette, hogy nem kapott kézhez papíralapú dokumentumot, a bejelentést „Telegram-gyanúsításnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a korrupcióellenes szervek elleni támadás célja a fókusz elterelése, a NABU és a SAPO politikai átpolitizálása, valamint diszkreditálása. Volodimir Zelenszkij elnök a videóüzenetre egy órán belül reagált közösségi oldalán, kijelentve, hogy a főügyész előtt „csak egy út áll: a felmentés a tisztségből”, és felszólította a parlamenti képviselőket a mielőbbi támogatásra. Az elnök szeptember 14-én benyújtotta a felmentési indítványt a Verkhovna Radának, este pedig aláírta a 905/2026. számú rendeletet, amely a hadiállapotra vonatkozó törvény 11. § (2) bekezdése alapján felfüggesztette Kravchenkót a főügyészi posztról. A parlament jogérvényesítési bizottsága szeptember 14-én egyhangúlag támogatta az indítványt. A „Szolga népe” frakcióvezetője, Davyd Arakhamia bejelentette, hogy a Verkhovna Rada szeptember 15-én szavaz a felmentésről. Kravcsenko a nap folyamán megerősítette, hogy külföldi kiküldetésen van; a Telegramon közzétett bejegyzésében jelezte, hogy tervezett találkozókat tart nemzetközi partnerekkel, hogy tájékoztassa őket a korrupcióellenes rendszer valós helyzetéről. Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint Kravcsenko szeptember 14-én hajnali 2 óra 30 perckor szolgálati autóval hagyta el Ukrajnát. A Főügyészi Hivatal közleménye szerint Kravcsenko ötnapos kiküldetést rendelt el magának szeptember 13-tól Párizsba, a PACE Parlamenti Hálózat ukrán gyermekekről szóló meghallgatásán való részvételre. A PACE szóvivője, Nathalie Bargellini ugyanakkor közölte, hogy sem Kravcsenko, sem hivatalának képviselői nem vesznek részt a meghallgatáson. Az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier szeptember 14-én Brüsszelben kijelentette, hogy a Bizottság tud a fejleményekről, egyedi ügyekben nem nyilatkozik, a nulla tolerancia elvét hangsúlyozta a korrupcióval szemben, és megerősítette, hogy a független korrupcióellenes szervek a jogállamiság sarokkövei Ukrajnában; egyben jelezte, hogy az új főügyész versenyeztetés útján történő kiválasztása a „Kacska–Kos” tízpontos reformterv részeként továbbra is érvényes követelmény. Az Elnöki Hivatal vezetője, Kirilo Budanov kijelentette, hogy a helyzet „nem normális, és maximálisan árt Ukrajna nemzetközi imázsának”.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán média és az Elnöki Hivatal forrásai egybehangzóan úgy mutatják be az eseményeket, mint a független korrupcióellenes szervek elleni példátlan támadást, amelyet a „Karthágó” akció váltott ki, és amelyben az elnök egyértelműen a korrupcióellenes intézmények oldalára állt. Az ukrán források kiemelik, hogy Kravcsenko bejelentése a NABU igazgatója ellen nem szolgáltatott, hivatalosan ki nem kézbesített gyanúsítás volt, és a gyanúsítást a Főügyészi Hivatal este maga is érvénytelenítette. Az ukrán narratíva szerint a főügyész ugyanakkor megtagadta a lemondást és külföldre távozott, ami a hatalmi ágak közötti nyílt konfliktust jelez. Az Elnöki Hivatal forrásai szerint Kravcsenko kezdeményezése személyes akció volt, amelyet nem egyeztetett az elnökkel; az elnök nyilvánosan is jelezte, hogy ezt a főügyésznek már korábban is tudomására hozta. A belföldi média egy része azt hangsúlyozza, hogy a helyzet az ukrán igazságügyi rendszer és a korrupcióellenes intézmények függetlenségének próbája, és hogy a felfüggesztés, valamint a parlamenti szavazás a jogállamiság védelmének egyértelmű lépése.
Hogyan számolnak be róla a nemzetközi források
A nemzetközi reakció visszafogott, de tartalmilag egyértelmű: az Európai Bizottság szóvivője a független korrupcióellenes szervek védelmének fontosságát hangsúlyozta Ukrajna EU-csatlakozási pályája szempontjából, és a nulla tolerancia elvét erősítette meg a korrupcióval szemben. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az új főügyész versenyeztetés útján történő kiválasztása a csatlakozási tárgyalások „Alapok” klaszterének és a Kacska–Kos reformtervnek része, és Brüsszel elvárja, hogy Ukrajna ezt következetesen végrehajtsa. A PACE szóvivője jelezte, hogy Kravcsenko nem vett részt a tervezett párizsi meghallgatáson, ami megkérdőjelezi a kiküldetés hivatalos indoklását. A nemzetközi média a történteket a független korrupcióellenes intézmények elleni nyomásként és Ukrajna EU-csatlakozási kilátásait potenciálisan érintő fejleményként tálalja.
Miben térnek el a beszámolók
A források között több lényeges véleménykülönbség is megfogalmazódik. Először is, hogy valóban kézbesítettek-e jogilag érvényes gyanúsítást Krivonosz ellen: Kravcsenko és a Főügyészi Hivatal kommunikációs vezetője szerint a gyanúsítást aláírták és bejegyezték az ERDR-be, Kravcsenko később postai feladásra is hivatkozott; a NABU, a SAPO és maga Krivonosz szerint azonban papíralapú dokumentumot nem kapott, sem a NABU-nak, sem a SAPO-nak nem szolgáltatták ki; a Főügyészi Hivatal szeptember 14-én este már maga is azt közölte, hogy a gyanúsítást a törvényes eljárási rendben nem szolgáltatták ki, és az ERDR-bejegyzéseket törölték. Másodszor, a külföldre távozás valódi célja: Kravcsenko és az OGP ötnapos párizsi kiküldetésről beszél a PACE Parlamenti Hálózat meghallgatására hivatkozva, míg egyes bűnüldözési források szerint a határátlépés formális alapja litvániai, brüsszeli vagy lengyel határátkelőn keresztüli kiküldetés volt. Harmadszor, a külföldre távozás engedélyezése: a korrupcióellenes aktivisták szerint ez kizárólag az elnök engedélyével volt lehetséges, és állítólag a Krivonosz elleni gyanúsítás aláírásának jutalma volt; a parlamenti képviselő Szerhij Vlasenko szerint ugyanakkor a főügyész alkotmányosan független, és saját maga engedélyezhette az utat. Negyedszer, a házkutatások során állítólag ellopott anyagokról szóló állítás: Kravcsenko szerint a NABU és a SAPO védett büntetőeljárási anyagokhoz fért hozzá és azokat részben kimásolta; a NABU és a SAPO szerint kizárólag egy hivatalos igazolást (dovidka) foglaltak le, nem büntetőeljárási anyagokat. Végül, hogy Zelenszkij elnök politikailag visszatartotta-e Kravchenkót: Kravcsenko szerint igen, míg az Elnöki Hivatal forrásai szerint a gyanúsítás aláírása Kravcsenko személyes, nem egyeztetett kezdeményezése volt.
Háttér
A „Karthágó” különleges műveletet a NABU és a SAPO szeptember 4-én jelentette be; a művelet a Főügyészi Hivatal egyik vezető beosztású tisztviselője – a sajtóban megnevezett Szergij Kropiva, a Nemzetközi Együttműködési Osztály helyettes vezetője – által vezetett állítólagos bűnszervezetet célozta, amelyet azzal vádolnak, hogy „fedezte” a csaló call centereket és pénzmosta a bevételeket. Öt gyanúsítottat neveztek meg, köztük Kropivát, akit a Legfelső Korrupcióellenes Bíróság szeptember 6-án 120 millió hrivnya alternatív óvadék ellenében előzetes letartóztatásba helyezett. A rögzített beszélgetésekben egy „Séf” fedőnevű személy is feltűnik, akit a média a korábbi állami adóhatósági vezetővel azonosít. Ruslan Kravcsenkót 2025 júniusában nevezték ki főügyésszé, miután 2024 decemberétől 2025 júniusáig a Állami Adószolgálatot vezette. Szeptember 7-én, a „Karthágó” akció hátterében, találkozott Zelenszkij elnökkel, majd benyújtotta lemondását, de a Verkhovna Radának még nem szavazott róla. A NABU-t és a SAPO-t a 2014-es Majdan forradalom után hozták létre uniós és IMF-támogatással; azóta az EU és az Európai Bizottság kulcsfontosságú referenciaértéknek tekinti függetlenségüket Ukrajna jogállamisági reformfolyamatában. A Krivonosz elleni gyanúsítás szövege – amelyet Kravcsenko tett közzé – két epizódra terjed ki: egy 2008–2009-es állítólagos fiktív örökbefogadásra, amellyel állítólag amnesztiát szerzett egy szavazatvásárlási ügyben, valamint egy 2014-es állítólagos jogtalan előny kérésére egy földügylettel kapcsolatban, amikor Krivonosz az obuhivi városi járási igazságügyi hivatalnál dolgozott.