Ukrán biztonsági szolgálat: „joghűtelen börtön” vezetőjét értesíték gyanúval
Az ukrán biztonsági szolgálat és a ügyészség a Luhanszk megyei ideiglenül megszállt területén működő joghűtelen börtön vezetőjét gyanúzattal értesítette. A gyanúsítottat a hatóságok szerint azért okoztak börtönbe utalásra, mert a foglyokat kegyetlenül kínzolta és a fogva tartottak ellen szisztematikus erőszakot szervezett.
Legfontosabb tudnivalók
- A gyanúsítottat távolról értesítették az ukrán Büntetőtörvénykönyv 438. cikkének 1. bekezdése szerinti gyanúval, amely a polgári lakossággal szembeni kegyetlen bánásmódért jár felelősségre
- A vizsgálatot a SZU donbaszki és luhanszki főosztályának munkatársai végezték a Luhanszki Regionális Ügyészség eljárási felügyelete alatt
- A gyanúsított korábban a helyi kolónia adminisztrációjában dolgozott, és 2014-ben az orosz megszállók oldalára állt
- Az orosz megszállói hatóságok a joghűtelen börtön vezetőjévé nevezték ki, amely később „SIZO 1. számú börtön” néven működött tovább
- A foglyokat túlzsúfolt, fűtetlen cellákban утримували без теплого одягу та ковдр
- В’язнених катували електричним струмом і били гумовими кийками, а де-яким ламали кістки
- Підозрюваний перебуває на тимчасово окупованій території України, тому правоохоронці продовжують заходи щодо його притягнення до відповідальності
Miért fontos
Az értesítés azzal kapcsolódik a nemzetközi büntetőjoghoz, hogy a gyanúsított állítólag joghűtelen fogvatartási létesítményt vezetett, amelyben orosz megszállói hatóságok fogtak be ellenző ukránokat és helyi lakosokat. A vizsgálat állításai közé sorolja a kínzást, az éheztetést, a hideget, a tisztasághiányt és a súlyos testi sérülések okozását. Mivel a gyanúsított az ideiglenül megszállt területen tartózkodik, az ügyben távolról hozott jogi intézkedésről van szó, miközben a felelősségre vonás érdekében további lépések folynak.
Mi történt
Az ukrán biztonsági szolgálat és a ügyészség távolról gyanúértesítést küldött a luhanszki joghűtelen börtön vezetőjének. A gyanú грунтується на ч. 1 ст. 438 Кримінального кодексу України — жорстоке поводження з цивільним населенням. За даними слідства, підозрюваний організував систематичне жорстоке поводження з людьми, утримуваними у в’язниці. До неї доправляли викрадених учасників українського руху опору та місцевих жителів Луганщини, які выступали проти окупації. В’язнених утримували в переповнених камерах без опалення, теплого одягу та ковдр, позбавляли їжі, води та медичної допомоги. Їх катували електричним струмом і били гумовими кийками, зокрема кийками типу ПР-73, а деяким ламали кістки та завдавали побоїв до втрати свідомості. Антисанітарні умови, холод і позбавлення їжі, води та медичної допомоги призводили до виснаження організму, загострення хронічних хвороб і виникнення інфекційних захворювань. Підозрюваний раніше працював в адміністрації місцевої колонії та у 2014 році перейшов на бік російських окупантів, після чого окупаційна адміністрація призначила його очільником так званої «Луганської установи виконання покарань МВС ЛНР», яку згодом перейменували на «СІЗО № 1». Досудове розслідування проводили співробітники Головного управління СБУ в Донецькій та Луганській областях за процесуального керівництва Луганської обласної прокуратури. Через перебування підозрюваного на тимчасово окупованій території правоохоронці продовжують заходи для притягнення його до відповідальності.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Az ukrán sajtó az értesítést a tiszteségi elszámoltatás egyik konkrét lépéseként mutatja be, amely egy folyamatban lévő előzetes vizsgálat része. A beszámolók a gyanúsított szerepét hangsúlyozzák az okupációs hatóságok által működtetett létesítmény організаціїában, а beszámolókban emlegetett áldozatok körét az oktatási ellenállók és a megszállás ellen fellépő helyi lakosok alkotják.
Háttér
A létesítményt az orosz megszállói hatóságok hozták létre luhanszki fogvatartási intézményként, majd később SIZO 1. számú börtönként működött tovább. A vizsgálat szerint a foglykat túlzsúfolt, fűtetlen cellákban tartották, megfosztották őket meleg ruházattól, takaróktól, ételtől, víztől és orvosi segítségtől, elektromos árammal kínzatták őket, gumi bunkóval ütötték, és egyes esetekben a tudatvesztésig eltörték a csontjaikat.