A Nemzetközi Vöröskereszt 2024 óta nem jut be az oroszok által fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz
A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) szóvivője szeptember 18-án a Reutersnek megerősítette, hogy a szervezet 2024 óta nem kap hozzáférést az Oroszországban fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz. Az IARC elnöke, Mirjana Spoljaric a nyári oroszországi látogatásán is felvetette a kérdést, míg az ENSZ vizsgálói a fogvatartottak szisztematikus kínzásáról gyűjtöttek bizonyítékokat – amelyet Oroszország tagad.
Legfontosabb tudnivalók
- Az ICRC 2024 óta nem kap hozzáférést az orosz fogságban lévő ukrán hadifoglyokhoz.
- A szervezet ezt szeptember 18-án erősítette meg a Reutersnek.
- Az ICRC elnöke, Mirjana Spoljaric a júliusi moszkvai látogatásán is szóvá tette a kérdést.
- ENSZ-vizsgálók szisztematikus kínzásokat dokumentáltak orosz fogvatartási helyeken.
- Oroszország tagadja a hadifoglyok kínzását és bántalmazását.
- Az ukrán Koordinációs Központ szerint legalább 375 ukrán nem tért élve vissza az orosz fogságból.
Miért fontos
Az ICRC hozzáférésének több mint két éve tartó hiánya komoly aggályokat vet fel az orosz fogságban lévő ukrán hadifoglyok bánásmódjával kapcsolatban. Az ENSZ által dokumentált szisztematikus kínzásbizonyítékok és az ukrán Koordinációs Központ azon jelentése, miszerint legalább 375 ukrán nem tért élve haza a fogságból, alátámasztják a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését. Az ügy rávilágít az 1949-es genfi egyezmények betartásának kérdésére, mivel Oroszország tagadja a vádakat.
Mi történt
A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője szeptember 18-án a Reutersnek megerősítette, hogy a szervezet 2024 óta nem kap hozzáférést az Oroszországban fogva tartott ukrán hadifoglyokhoz. A szervezet elnöke, Mirjana Spoljaric a júliusban tett oroszországi látogatása során is felvetette a kérdést, és nyilvánosan felszólított a fogvatartási körülmények átláthatóságának növelésére. Az ENSZ nyomozói szisztematikus kínzások bizonyítékait gyűjtötték össze orosz fogvatartási helyeken. Oroszország visszautasítja a kínzás és a bántalmazás vádját. Az ukrán Koordinációs Központ 2026 májusában közölte, hogy legalább 375 ukrán nem tért élve vissza az orosz fogságból, és az elhunytak egy részének testén kínzás és orvosi ellátás megtagadásának nyomait találták.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
Mindkét ukrán forrás a Reuters tudósítására épít, és Oroszország elhúzódó blokádját hangsúlyozza az ukrán hadifoglyokkal szemben. A tudósítás ukrán intézményi hangokat (Dmytro Lubinets ombudsman, Koordinációs Központ) és ukrán veszteségadatokat emel ki, a történetet Ukrajna szempontjából középpontba állítva. Az orosz cáfolatokat szembeállítják az ENSZ által dokumentált visszaélések bizonyítékaival.
Miben térnek el a beszámolók
A két ukrán forrás eltérő nevet használ az ICRC elnökére: az egyik Mirjana Spoljaric, a másik Svitlana Spoljaric néven említi. Mindkét médium ukrán, így a névváltozatok valószínűleg átirati eltérések.
Háttér
Az ICRC svájci székhelyű szervezet, amely az 1949-es genfi egyezmények alapján működik, és amelyek jogot biztosítanak számára a hadifoglyok meglátogatására, valamint fogvatartási körülményeik, bánásmódjuk, élelmezésük és orvosi ellátásuk ellenőrzésére. 2025 februárjában Oroszország állítólag több mint 180 büntetőtelepen tartott fogva ukránokat, amelyekhez az ICRC munkatársai csak részben férhettek hozzá. Dmytro Lubinets ukrán ombudsman korábban kijelentette, hogy az ICRC hozzáférésének hiánya megnehezíti a fogvatartottak személyazonosságának megerősítését.