25 civilt erőszakkal hurcoltak el az orosz erők a megszállt Harkiv megyéből
Az orosz katonai erők 25 civilt – köztük gyerekeket és időseket – hurcoltak el ismeretlen helyre a Harkiv megye ideiglenesen megszállt részéről, az akciót „evakuációként” vagy „mentőakcióként” beállítva. Az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinecja számolt be az esetről, és nemzetközi szervezetekhez, valamint az orosz emberi jogi biztoshoz fordult a civilek hollétének kiderítése és hazatérésük érdekében.
Legfontosabb tudnivalók
- 25 civilt – köztük gyerekeket, fiatalokat és időseket – erőszakkal szállítottak el a Harkiv megye ideiglenesen mezsállt részéről ismeretlen irányba.
- Az eltávolítottak pontos tartózkodási helye és állapota jelenleg ismeretlen, hozzátartozóik nem tudják, hol vannak.
- A térségben aktív harcok folynak; az orosz erők Telegram-csatornáikon „evakuációként” vagy „mentőakcióként” mutatták be az esetet.
- Az orosz megszállók egy Telegram-botot hoztak létre, amely „evakuáció” ürügyén személyes adatokat – útlevéladatokat, lakcímeket, telefonszámokat – gyűjt.
- Lubinecja felszólította a megszállt területek lakóit, hogy sem saját, sem gyermekeik személyes iratait ne adják át a boton keresztül.
- Az ombudsman a Genfi Egyezmény 49. cikkének megsértésére hivatkozott, amely tiltja a civilek erőszakos áttelepítését és deportálását a megszállt területekről; a 33. és 34. cikkeket is érintettnek nevezte.
- Lubinecja az orosz emberi jogi biztoshoz (a források szerint Jana Lantratova), a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez fordult a 25 civil hollétének és hazatérésének ügyében.
Miért fontos
Az eset a megszállt ukrán területekről erőszakkal áttelepített civilek dokumentált eseteinek sorába illeszkedik; ez a gyakorlat sérti a Genfi Egyezményt, és nemzetközi jogi eljárásokat vont maga után, beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsokat. Gyerekek is vannak az eltávolítottak között, ami összhangban áll az ukrán kiskorúak deportálásának szélesebb mintázatával, amely szankciókat és nemzetközi jogi lépéseket eredményezett. Az ukrán ombudsman hivatalosan több nemzetközi intézményt – köztük az ENSZ-t és a Vöröskeresztet – vont be a civilek felkutatásába és hazahozatalába. Az eltávolítás során tapasztalt nyomásgyakorlásról és megfélemlítésről készült videofelvételek alátámasztják, hogy nem önkéntes evakuációról, hanem kényszerű áttelepítésről van szó.
Mi történt
Az orosz katonai erők 25 civilt – köztük gyerekeket, fiatalokat és időseket – erőszakkal szállítottak el a Harkiv megye ideiglenesen megszállt részéről ismeretlen irányba, „evakuáció” ürügyén. Az akciót az orosz megszállók Telegram-csatornáikon „mentőakcióként” mutatták be. Az eltávolítottak pontos tartózkodási helye és állapota ismeretlen, hozzátartozóik nem tudják, merre vannak; a térségben aktív harcok zajlanak. Az orosz megszállók egy Telegram-botot működtetnek, amely „evakuáció” ürügyén útlevéladatokat, lakcímeket és telefonszámokat gyűjt a lakosságtól. Az ukrán parlamenti emberi jogi biztos, Dmitro Lubinecja a Telegramon jelentette be az információt, és felszólította a megszállt területek lakóit, hogy se saját, se gyermekeik személyes iratait ne adják át a boton keresztül, mert az adatok ellenük és családtagjaik ellen is felhasználhatók. Lubinecja hangsúlyozta, hogy a fellelhető videófelvételek nyomásgyakorlást és megfélemlítést mutatnak az eltávolítás során, és az intézkedés ellentétes a Genfi Egyezmény 49. cikkével, amely tiltja a civilek erőszakos áttelepítését és deportálását a megszállt területekről, valamint érinti a 33. és 34. cikkeket is. Az ombudsman az orosz emberi jogi biztoshoz (a források szerint Jana Lantratovához) fordult, követelve a 25 személy tartózkodási helyének és állapotának közlését, valamint hazatérésük biztosítását; emellett a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez is fellebbezett. Az ombudsman nem hozta nyilvánosságra annak a településnek a nevét, ahonnan a civileket elhurcolták.
Háttér
Oroszország a Telegram-csatornáin „evakuációként” vagy „mentőakcióként” mutatja be az ilyen műveleteket, ezt a terminológiát az ukrán hatóságok vitatják. Az ukrán hatóságok ezeket az áttelepítéseket a Genfi Egyezmény 49. cikke által tiltott erőszakos áttelepítésnek és deportációnak minősítik, és hivatkoznak a 33. és 34. cikkekre is – a megfélemlítés, a kollektív büntetés és a túszejtés tilalmára. Lubinecja korábban figyelmeztette a megszállt területek lakóit, hogy a megszállók által „evakuáció” ürügyén létrehozott Telegram-boton keresztül ne adjanak át személyes vagy gyermekeikre vonatkozó adatokat, mert azok ellenük és hozzátartozóik ellen is felhasználhatók. Az ombudsman nem hozta nyilvánosságra a Harkiv megye megszállt részén lévő település nevét, ahonnan a 25 embert elhurcolták.