Az ArcelorMittal Krivij Rih hidegleállásra tér át az orosz rakétacsapások után
Az ArcelorMittal Krivij Rih, Ukrajna legnagyobb bányászati-kohászati vállalata megkezdte az üzem hidegleállítását és ipari eszközeinek konzerválását azt követően, hogy négy orosz rakétatámadásban hat dolgozó meghalt és több mint 18-an megsebesültek. A folyamat várhatóan mintegy két hónapig tart. A vállalat közölte: a háború végéig nem tartja biztonságosnak az üzemeltetést, de nem hagyja el Ukrajnát.
Legfontosabb tudnivalók
- Az ArcelorMittal Krivij Rih megkezdte az üzem hidegleállításra való átállását.
- A döntés négy orosz rakétatámadás után született, amelyekben hat dolgozó meghalt.
- A támadásokban 18, illetve egyes források szerint több mint 18 dolgozó sérült meg.
- A hidegleállítási folyamat várhatóan mintegy két hónapig tart.
- Az átállás magában foglalja a termelés biztonságos leállítását, majd az ipari eszközök konzerválását.
- A vállalat a harci cselekmények befejezése után kívánja újraindítani a termelést.
- A vezérigazgató közölte: az ArcelorMittal csoport nem hagyja el Ukrajnát.
Miért fontos
A krivij rihi üzem Ukrajna legnagyobb, teljes termelési ciklust átfogó bányászati-kohászati vállalata, ezért leállása országos stratégiai veszteség. Az ArcelorMittal döntése azt jelzi, hogy egy multinacionális vállalat a háború időtartamára biztonságos működésre alkalmatlannak ítélte az egyik legfontosabb ukrán ipari létesítményt. A hat halálos áldozattal és a sok sérülttel járó támadássorozat egyben a nehézipart ért ismétlődő orosz csapások halmozódó nyomását is példázza.
Mi történt
Az ArcelorMittal Krivij Rih bejelentette, hogy megkezdte az üzem hidegleállításra való átállását. A döntés négy orosz rakétatámadás után született, amelyekben hat dolgozó meghalt, és amelyek következtében az elsődleges kohászati termelés leállt. A források a sérültek számát 18-ban, illetve „több mint 18”-ban jelölték meg. A hidegleállítási folyamat várhatóan mintegy két hónapig tart: magában foglalja a termelés biztonságos leállításának előkészítését, magát a leállítást, majd az ipari eszközök konzerválását. A vállalat vezérigazgatója, Mauro Longobardo közölte, hogy a cél a munkavállalók és az eszközök megőrzése a háború utáni újraindításhoz, hogy az ArcelorMittal csoport nem hagyja el Ukrajnát, és hogy a háború végén a kormánnyal egyeztetve értékelik újra a biztonságos és fenntartható működés lehetőségét.
Hogyan számolnak be róla az ukrán források
A rendelkezésre álló források mind ukránok, és a döntést az orosz rakétatámadások közvetlen következményeként mutatják be. A tudósítások az emberi veszteséget (a meghalt és megsebesült dolgozókat) és az ország legnagyobb bányászati-kohászati vállalatára gyakorolt működési hatásokat helyezik előtérbe.
Miben térnek el a beszámolók
A források a sérült dolgozók számában térnek el egymástól: egyes beszámolók 18 sérültről írnak, mások „több mint 18”-at jelölnek meg.
Háttér
Az ArcelorMittal Krivij Rih Ukrajna legnagyobb, teljes termelési ciklust átfogó bányászati-kohászati vállalata, az érc kitermelésétől a kész hengerelt termékekig. Szeptember végén az ArcelorMittal nyilvánosan közölte, hogy az orosz rakétatámadások sorozata után nem tudja biztonságosan és stabilan újraindítani a krivij rihi üzemet. A teljes körű invázió kezdete óta az ArcelorMittal csoport több mint 700 millió dollár pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, a krivij rihi gyár pedig saját tartalékaiból mintegy 500 millió dollárt fektetett be a működés fenntartásába. Augusztusban Oroszország fokozta a bányászati-kohászati vállalatok elleni csapásokat: a Zaporizsstal teljesen leállt, az ArcelorMittal Krivij Rih pedig termelési kapacitásainak egy részét kénytelen volt csökkenteni. Ukrajna kohászati termelésének mintegy 90%-a jelenleg nem működik, a legrosszabb esetben a gazdasági veszteség a GDP 7%-át is elérheti; a szektorban minden egyes munkahely legfeljebb nyolc további munkahelyet tart el a kapcsolódó iparágakban.